Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)

1980-10-02 / 37. szám

I AMERIKAI MAGYAR SZÓ_________________ SZÉPIRODALOM Thursday. Oct. 2. 1980. 1° GALGÓCZI ERZSÉBET:- KISREGÉNY ­XXI.. / Agnes néni a kapuban varta őket. Az esperest be­vezette a beteg szobájába, Zsófia az udvaron maradt. Leült a kút melletti cementvályu szélére, amiből tizenöt eve nem ivott igavonó altat, legfeljebb egy­t* I i egy szomjas madar es tekintete a csillagos egre té­vedt. Meleg békés augusztusi éjszaka volt. Egy hulló­csillag éppen izzó roppalyat hasított az eg kupolá­jába, aztan elenyészett. Zsófia lelket forro elragad- tatas öntötte el — mikor is latta utoljára az eget?... Egyszer főiskolás korában nyári vakációra az Alföl- dön vállalt munkát egy Arpad-kori falu ásatásán. Egy öregasszonynál lakott, kertes ház hátsó szobá­jában,de olvan iszonyú volt a hőség még éjszaka is, • li i hogy hajnalig az udvaron levő pince lépcsőjén uldo­i t t i r gélt, sa szarazvillamokat bámulta. Milyen szép volt... Szerelem az, vagy rögeszme, amely vakká tesz az \ • r « t elet, a termeszei minden szépségé iránt? r • i fi • — Két ev az eleiemből — gondolta. Es most, egy r > idegen paraszthaz udvarán,a hullócsillagok alatt hir­telen sajnálni kezdte ezt a két esztendőt. Micsoda « ' • • mely kút volt! Es ha meg egy darabka, egy tenyer­# i nyi eget lathatott volna a kutbol...! • I r » / ., — Zsofika! Zsofika! — Agnes néni magankivul, I I vakon tapogatózott a verandán. I f V > f f — Itt vagyok, Agnes néni — kiáltotta Zsófia, s at- villant rajta, hogy máris meghalt az öregember. — Megszólalt! — motyogta az asszony es a kút melle erve leroskadt a vályú szélere. — Megszólalt! Megszólalt! — Ki szólalt meg? •• | » » — Az uram!... Ot eve nem beszel... es most meg­szólalt... Azt mondta: eregy ki! Mert gyónni akar — Agnes nem keresztet vetettJUdvozlegy Maria, malaszt- tal teljes... Zsófia megborzongott. Visszafele a gépkocsiban az esperes magába ros- kadtan gubbasztott. Nem szólt egy szót sem, de ami­kor a parókia előtt megálltak, megérintetteZsófia kezet. — Bejönne egy kicsit? Zsófia lezárta az autót. Hangtalanul lopakodtak be a pap dolgozószobájába, hogy föl ne verjék Piró­kat. Az esperes elzárta a stólát, a szent olajat, s elő­vett egy üveg konyakot és két poharat. Töltött a Doharakba. i — Lehet, hogy nem éri meg a reggelt — mondta komoran, s elgondolkodva tette hozzá: — Az em­bernek addig kell beszelni,amíg tud... 77 éves vagvok, a két kaszas. Az ejjel megbénít egv agyvérzés, meg­öl egy szívroham. “Semmi sem olyan biztos, mint a halai, es semmi sem olyan bizonytalan, mint a halál oraja. Zsófiának már a nyelve hegyén volt: ugvan espe­res ur, de megérezte, hogy ez most nem helyénvaló. Az Öreg pap elővett egy tabernákulumból egy vaskazettat. Az Íróasztalra tette, kinyitotta egy ki­csi kulccsal, melleje ült, de nem vett ki belőle sem­mit. Nehezen kezdte a beszédet, mintha neki is va­lami belső bénaságot kellene legyűrnie. — Harminc evvel ezelőtt, egy közönséges téli na­pon megkeresett a püspöki helynök... dr. Eszéki József, s megkérdezte tőlem, egyetértek-e a Mind­szenty. pörrel? Mondtam, hogy természetesen nem f i / t érték egyet. Akkor az en kápolnámban rejtjük el a püspökvár és a székesegyház kincseit, hogy ne ke­rüljenek a kommunista kormány kezébe, mert ez egyenlő a megsemmisüléssel.. Természetesen nagyon megijedtem: ekkora felelősség! És noha tudtam, hogy ezek a kincsek valóban az egvház tulajdonai, mégis valami törvénytelenséget éreztem a dologban. A helynök ur megerezte bizonytalanságomat, mert elővette az aznapi újságot, s kerte, hogy olvassak el a Mindszenty-tárgyalasbol egy részletet. — Az espe­res kiemelt a vaskazettábol egy összehajtogatott, megsárgult ujságlapot. — Ez volt az. Kérem olvassa el, hogy megértse akkori magatartásunkat. Zsófia olvasni kezdte a pirossal megjelölt részt: “Elnök: 1947 augusztus 31-en irt On levelet Chapin budapesti USA-kóvetnek, melyben kérte öt, hogy az amerikai hadsereg birtokában levő magyar szent koronát ne Magyarországra szállítsák, hanem Rómaba? Mindszenty: Igen. Elnök: Mi volt a célja ezzel? Kinek a tulajdona ez a korona. Mindszenty: Kétségkívül a magyar nemzete. Elnök: Ki jogosult a korona tárgyában intezked­I * • ni? Igényt bejelenteni? Es hol kell ennek lennie? Mindszenty: Mindenesetre normális időkben mind­annyian természetesnek tartjuk, hogy Budapesten Buda várában legyen a szent korona őrizve, azonban abban a helyzetben nem igy festett a dolog, tudni­illik elveszettnek hitte mindenki a szent koronát es búsultunk ezen... Elnök: Akkor mar tudtuk, hogy nem veszett el, a háborús esemenyeket, a nyilasok garazdalkodasat szerencsesén átvészelte. Mindszenty: Igen. Elnök: Most ismertetem az A/8. sorszámú levelet. Ez az Ön sajátkezű fogalmazvanya? Mindszenty: Igen. Elnök (olvassa a levelet): “Kegyelmes Uram! Az Amerikai Egyesült Államok adta vissza es az USA katonák hozták vissza első királyunk Szent István 900 even át epen maradt Szent Jobbját. Szent István szent koronája is legjelentősebb alkotmányos es tör­ténelmi ereklyénk és értékünk, ez az Egyesült Álla­mok hadseregének kezeben van, Németország terü­letén Wiesbadenban... az a kérésem, hogv kegyelmes uram intézkedjék kormányánál, hogy a hadsereg szállítsa el es adja at Rómában a Szentszéknek a Pápa őszentségének, akinek elődje ajándékozta a szent koronát Szent Istvánnak, az ezredik évben. Ez nagyon fontos nemzetünk számára... Tekintettel a szent korona értékére, es azért, mert az értékes ereklye katonai műveletek által szerencsétlen körül­mények köze juthatna, népünk szamára csak a Rómá­ba való letét lenne megnyugtató...” Igy hangzik az Ön levele... Ha Ön megmenteni akarta ezt a koronát a magyar nemzet reszere es nem a jelenleg letezo államrenddel szemben kívánta fölhasználni, akkor nyilvánvalóan együttműködött volna a kormányza­ti tényezőkkel. Hiszen nekünk egész szervezetünk dolgozott kint, amig meg nem akadályoztak a mun­káját, hogy felkutassa az elhurcolt javakat. Ez lett volna a természetes. Mindszenty: Nem volt ilyen gondolatom. Elnök: Ez lett volna a legális es természetes. Mindszenty: Nem tettem lépeseket..." FOLYTATJUK HA OLVASNI KIVANJA A KISREGÉNY ELŐZŐ KÖZLEMÉNYEIT, KERJE A KI ADÓHIVATALTÓL Fenntartó qÁRÓA Köszönettel nyugtázzuk az alábbi adományokat, nü = naptárüdvözlet Kovács Steven & Helen /Toronto, Ont./ naptár $ 3.- nü. $ 32.- Bagosy György /Don Mills, Ont./ $ 5.- naptár $ 3.- nü. $ 2.- Paul Vilma naptárokért $ 9.50-mi. $ 5.- Hegedűs Frank /Scarborough,Ont./ naptar $ 3.- nu. $ 32.- Weinstock Jenó $ 5.- Hege­dűs Mary által: Budai Mary naptár $ 3.- nü. $ 7.- Fűves Imre & neje $ 15.- naptár $ 3.- nü. $ 7.- Hu- menyik Sándor $ 15.- naptar $ 3.- nü. $ 7.- Hegedűs Mary $ 15.- naptar $ 3.- nu. $ 7.- Kacor Irma $ 5.- naptár $ 3.- nü. $ 7.- Visnyei Joe /Lethbridge, Alta/ $ 10.- naptárok $ 10.- nu. $ 5.- Flecker Steve & An­nus naptár $ 3.- nu. $ 10.- Telek Erzsébet Veleckv József emlékére $ 5.- Stefkó Elizabeth /Welland, Ont./$ 8.- Vágóék $ 100.- Neuveit Julia naptár $ 3.- nű. $ 2.- férje emlékére $ 5.- Dorothy Olson édes­anyja, Nagie Mary emlékére $ 20.- Roth Emo áltál: Sylvia Feinberg édesanyja, Márki Julia emlékére $ 25.- Roth Ernő naptár $ 3.- nü. $ 7.- Gross Paula $ 50.- Kázmér James naptár $ 6.- nü. $ 5.- Delman Gitta naptar $ 3.- nu. $ 10.- Reich Klara $ 100.- Zambo Steve /Port Colbome, Ont./ $ 10.- naptár $ 3.- nü. $ 2.- Szüch Pete nü. $ 10.- Szilágyi Sándor $5.­Lakás LOS ANGELES KÖRNYÉKEN ÖSSZKOMFORTOS KÜLÖN BEJÁRATÚ SZOBÁT KERESÜNK HÁZASPÁR RÉSZÉ­RE, KÖZEL A TENGERHEZ ELŐNYBEN! Közlekedés es bevásárláshoz közel. Február és március hónapokra. Feltételek levélben: Paul Sweet, 33-46- 92 St. Jackson Heights, NY. 11372 PETŐFI összes költeményei Az 1219 oldal tartalmú remekmű ára $ 5.­RENDELJE MEG SAJAT RESZERE Gyönyörű Karácsonyi Ajándék! Az ót dollárban benne van a csomagolási és szállítási jdij is. Megrendelhető’: Az AMERIKAI MAGYAR SZÓ KIADÓHIVATALÁBAN 130 East 16th St. New York, N.Y. 10003

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents