Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)
1980-10-02 / 37. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ KÜLPOLITIKA Thursday, Oct. 2. 1980. 2. Levelek A MUNKÁSOSZTÁLY KÖZKATONÁJA OQUESNE, Pa. Kiildök 40 dollárt előfizetésemre, naptárért, naptárüdvózletre, és a lapfenntartására, régi szokásom szerint. Remelem, nem veszik zokon, mert nem küldök elegendő összeget. En is nyugdíjas vagyok már 14 eve, de amit tudok adni, azt szívesen adom, mint óreg, regi közkatonája az öntudatos munkásosztálynak. Nem vagvok aktiv, mint fiatalabb koromban, mert a 79. évemet taposom. Itt ebben a kisvárosban nincsenek régi magyarok, 56-os sem igen akad, csak egv van, de az nem olyan bordából van, mint en. A régi magyarok bizony vagy elköltöztek, vagy már nem élnek. Ezért nem ígérhetem, hogy szerzek uj előfizetőt, pedig régebben volt itt elég szép számmal lapo'vasó. Ez a lap volt és ma is az én szellemi bibliám, mely segit tisztán látni ebben a zavaros világban. Szeretettel ir lapunk a mi kis Magyarországunk felöl. Meg azt is ideirom, hogy én amerikai születésű vagvok, de Magyarországon nőttem fel, Felso-Borsod megyében. Mar ott is szakszervezeti munkás voltam a ru- dabanvai Rotschield-fele vasércbányában. Bizonv már akkor tudomásom volt a magyarországi három millió nincstelen, szegény népről, a tanyakon dolgozó kommenciós kocsisokról, béresekről, majorosokról, csordásokról, kanászokról. Még jól emlékszem, hogyan eltek ezek az emberek egv konyha- szobaban 2, 3, 4, 5 gyermekkel. De még ha legalább állandó lett volna a munkájuk, de legtöbbjük majdnem minden evben más es mas tanyara volt kénytelen költözni. Legtöbbjüknek az élete keserves volt és még mindig vannak magyarok, akik a Habsburg dinasztia után sírnak. Szarka Janos • MICHIGAN, Itt küldök 15 dollárt a lap megújítására es 14 dollárt annak támogatására. A lap hala- dószellemu irányával teljesen meg vagyok elégedve. Ha valamiről meg akarom tudni a teljes igazságot, akkor mindig a lapot veszem irányadónak. Kívánok jo egeszseget es jo munkát. F. Csikós Csoóri Sándor: Nomádnapló $ 4.60 Illyés Gyula: Szellem és erőszak 10.— II.Rákóczi Ferenc: Vallomások, emlékiratok Emlékiratai $ 16.90 Kiáltványa 3.30 Nyirö József: Székelyek 8.— Zöld csillag $ 10.— Kopjafák 6.— Űz Bence $ 10.—íme az emberek 12.— Halhatatlan élet 1 2.— Szalay Lajos: Hatvan rajza 4.— Cs. Szabó László: Vérző fantomok 12.— Vaszary Gabor: Ketten Párizs ellen 12.— A nő a pokolban is az úr $ 9.— Pók 12. Édesanyánk Ö $ 9.— Hárman egymás Kapható: cllen 9PUSKI - CORVIN Hungarian Books & Records. 1590 2nd. Ave. New York N.Y. 10028 Telefon: 212-879-8893 IRAK IRÁN I KONFLIKTUS ELŐZMÉNYEI (folytatás az 1. oldalról) Két héttel ezelőtt az iraki hadügyminisztérium több közleményben adta tudtul, hogv az iráni hadsereggel vivőit harcok eredményeképpen Irak ellenőrzése ala vont olyan területet, amely “a nemzetközi szerződések értelmében hozzátartozik de eddig jogtalanul iráni fennhatóság alatt állt.” Irak mintegy 190 négyzetkilométernyi teridetet vett vissza Quasr-i-Shirin közelében. A területen két hatar-menti katonai állas található. Ezt követően Szadun Hammadi iraki külügyminiszter közölte: Iraknak már nincs több területi követelése Iránnal szemben. Szaddam Husszein iraki elnök a minisztertanács ülésen hangsulvozta: “Nem tekintjük agresszorok- nak magunkat, amiért megvédjük földünket. Irak nem kivan háborút Iránnal, de úgy határozott, hogy visszaszerez minden Irán által elragadott területet.” Két hét múlva kirobbant a háború a két állam között. Úgy a körnvezö arab államok, mint a két világhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió igyekeznek diplomáciai módszerekkel végetvetni az ellenségeskedéseknek és megakadályozni azok terjedését. Az Egyesült Nemzetek nagygyűlésen tartott beszédében Muskie hangsúlyozta, hogy Irán biztonságának egyik fófeltétele, hogy békében éljen szomszédaival. Ehhez viszont nélkülözhetetlen lépés az Iránban fogva tartott amerikai túszok szabadonbocsátása. Tarik Aziz, iraki miniszterelnök-helyettes Moszkvába utazott és több fegyver szállítására kérte a szovjet kormányt. A szovjet kormanv visszautasította a kerelmet. Ugyanakkor Mokri, Irán moszkvai követe is tárgyalt a szovjet kormánnyal, arra kérve, hogy ne küldjön több fegyvert Iraknak. A szovjet válasz ez volt: az ellenségeskedések csak az imperialisták érdeket szolgáljak. A szovjet semleges marad, de azt kivanja, hogy a háborúnak minél hamarabb vessenek véget. Arafat, a palesztinai arabok vezere is felszólította úgy az iraki, mint az iráni kormányt a fegyverszünetre. Válasz helyett Husszein, iraki elnök, felmondta az 1975-ös egyezményt, amely Irak és Irán között a Shatt AJ Arab folyó közepén jelölte meg a két ország határát és az hormuzi szorosban lévő három kis szigetet iráni kézre juttatta. Husszein az utóbbi időben egyre szorosabb kapcsolatba lépett Szaud Arabia uralkodó köreivel. Irakban a nép két muzulmán felekezetre oszlik: a többség siita, a harcsak az irániak, a kisebbség szűnni. Husszein e felekezethez tartozik. Hatalomra lépésékor kidobta a többségi síitákat a kormányzatból és irtohadjáratot kezdett az iraki kommunista párt ellen. Az alabamai Ku Klux Klan tagjai titkos rejtekhelyeken katonai kiképzést kapnak. Figyeljük meg a kép felső balsarkában a lázadó déli konfederáció lobogóját. Lapunk múlt heti szamaban közöltük Saperstein rabbi figvelmezteteset a szélső jobboldal egyre nyíltabb mozgolódásara. Bill Moyers, a neves televíziós kommentátor, ugvanilven hangnemben döbbenetes erővel vázolta bizonvos protestáns prédikátorok tevékenvségét a legreakciósabb jelöltek támogatására és a liberális jelöltek kibuktatására. Bemutatta programján az egyik ilyen prédikátort, Rév. James Robisont, akinek tv-prédikáciöit milliók hallgatják. Ezt mondta többek között Robison: “Torkig vagyok mar azzal, ahogyan a radikálisok, perverz emberek, liberálisok, baloldaliak és kommunisták parádéznak a közéletben. Itt az ideje, hogv Isten népe kivonuljon a templomokból es megváltoztassa Amerikát.” De nem MINDEN templomból várják ezek a prédikátorok Amerika megváltoztatását. Egv másik prédikátor, Rev. Smith, már néven nevezi a gyermeket: “ A Mindenható Isten nem hallgatja meg egy zsidó imáját. Hogyan is hallaná meg az Isten egy olyan ember imáját, aki tagadja azt, hogv jézus Krisztus az igazi Messias! Istenkáromlás ez!” Harminc millió ember hallgatja Smith, Robison es a hasonló politikai kiállású emberek prédikációit. A szélsőséges reakciós uszitás melle most kimondott antiszemita izgatás vegyül. Az amerikai zsidóság vezetői az utóbbi időkben annyira el voltak foglalva a szovjet zsidóság állítólagos problémaival, hogv nem vették és talán még most sem veszik eszre, hogv viharfellegek kezdenek gyülekezni az amerikai demokrácia egén. jó volna, ha úgy ók, mint az egész társadalom tudomásul venne ezt es levonnák belőle a megfelelő konzekvenciát. Reakciós izgatás
