Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1980-02-14 / 7. szám

Miért csak idősebbek? Téli „nyaralás" a magyarÁlpokban ...Hó takará el a bérei tetőt, — alighogy hattal hagytuk Gyöngyös “felhókarcolojat.” Vastagon üli meg a tél vattája a fák koronáit, s az ut két oldalán sorra feltünedező meredek-alpesi tetejű, újdonatúj házikókat. Mátrafüredre érve emberekkel is benépe­sül a táj: komótosan sétálókkal, kar a karban andal- gokkal, póráz végére fogott szánkót húzogató gye­rekekkel. * A SZOT-üdülókben már ebedhez terítenek. Itt Mátrafűreden, Mátraházán, Galyatetőn, fent a Ké­kesen, s lentebb Párádon összesen másfél ezer téli ejtőzködöre, túlnyomórészt az idősebb korosztály képviselőire. Mert a Mátra csak nyáron a fiataloké. Ilyenkor félidőben — nem tudni miért — elkerülik. Pedig őket is várnák a hangulatos sétányok, a lágyan eső ródlipályák, s az épp csak hogy mákszemnyit meredek siszakaszok. * A mátraházi Sportszállo előtt a mai túrázók cso­portja toporog a hóban. “Tiz kilométer a mai pen­zum — mondja egyikük. — Felkeressük a Csepegő- forrást, s megmasszuk a Muzslai kilátót is!” A vállalkozóbb szelleműek számára félnapos és egésznapos autóbuszkirándulások kinálják az élmé­nyeket. A félnapos körút Gy’óngyöspatára, a román­kori templomhoz, majd a Gagarin Höerömühóz ve­zet és — mar csak a hidegre való tekintettel is — az abasari Rákóczi Tsz pincészetében kóstolóval ér ve­get. Akiket meg a népművészet érdekel inkább, fel­kereshetik a Palóc Népi Múzeumot, az aranykezű parádi Asztalos Johak faragómüvész műhelyet és házi múzeumát, de választhatják az egri túrát is, a kazamatak, a képtar, s az erdei szabadtéri muzeum felkeresései. * Hat ilyen a téli “nyaralás” — a magyar “Alpok­ban”... Garai Tamás Vizek városából Barlangok városa lesz Tata Tata a vizek városa — volt. A tatabányai szénbá­nyákat fenyegető vízbetöréseket csak úgy lehetett megfékezni, hogy percenként 100 köbméter vizet szivattyúztak a felszínre. Emiatt az 1960-as évek vé­gere a szomszédos település karsztvizszintje úgy meg­süllyedt, hogy forrásai es kis tavai sorra kiapadtak. Cserébe viszont feltárulkoztak az ősi barlangok és geológiai kincsek. A Kálvária-domb kőbányájának katlanjában már évek óta láthatók a triász-, jura- es krétakori fehér, rózsaszín és kékesszinü rétegek “földtörténeti tanu- falai”. Évmilliók emleket órzi, nyitott történelem- könyvként, ez a csodálatos képződmény. A mellette lévő területen most kőparkot létesítenek. Keresve sem találhattak volna jobb helyet egy geológiai skan­zennek. Az ország minden tájáról elhozzák ide hegy­ségeink egy-egy darabját, egy pavilonban pedig be­mutatják az országban fellelhető hasznos érceket, ásványokat. A látogatók lába alatt, mintegy négy emelet mély­ségben, húzódik majd a Megalodus-barlang. Nevét a 260 millió évvel ezelőtti triász tengerben élt kagyló­ról kapta. Az óklómnyi es emberfej nagyságú, sziv- alaku kagylók ezrei domborműként állnak ki a fal­ból. Európában, de talán világviszonylatban is ritka ez a természet-alkotta őslénytani múzeum. De nemcsak különleges, hanem szépségével is megejtő ez a földalatti világ. Ezernyi színben pom­páznak a falakra rakódott kristályok, a meleg víz­ből kicsapódott ásványok. Ejfekete, vörös es hófe­hér szinkavalkád fogadja a belépőt. A feltárók dé­delgetett terve, hogy a vállalkozó kedvű látogatok végigbarlangászhatják a nehezen járható részeket is, persze vezető kíséretében. S hogy mindez mikor lesz valóság? Vájná György es tarsai, a Komarom megyei Művelődési Központ Barlangkutató és geológiai szakcsoportjának tagjai, befejezték a feltárást. A Magyar Állami Földtani Intézet, a Központi Földtani Hivatal és Komarom megyei Tanács mar hozzákezdett a skanzen építésé­hez is. Szeretnek 1982-ben atadni a területet a nagy - közönségnek. Bizonyos, hogy Tata a barlangok váro­saként geológiai értékeivel is, nemzetközi hírnevet viv ki magának. Szebeni Zsoh NEWYORKI MAGYAR HENTES TIBOR* MEAT SPECIALTIES (formerly MERTl PORK STORE) 1508 Second Ave., New York, NY. 10021 I *78. fc 79. utcák között. — T»Won: RH: 442?2 | FRISS HÚS, HURKA *S FELVÁGOTTAK 9 Csillagok tolmácsa “A csillagok szepek. Attól, hogy van rajtuk egy láthatatlan virág.” (Saint Exupery: A kisherceg) — Mire kiváncsi? Az Uránia Csillagvizsgáló előadótermében az asz­tal túloldalán Kulin György. Felfedezett 84 kisboly­gót es két üstököst, tucatnyi tudományos és fan­tasztikus könyvet irt, elindított egy országos moz­galmat, amelynek mind a mai napig vezetője. Most töltötte be 75. életévét. Hátradőlve ül a széken, félig behunyja szemét. Mögötte fekete tábla, kezében kis kretadarab, azzal kopog az asztal tetején, miközben beszél. — Mire kiváncsi? Filmcsillag kap annyi levelet mint ö. Legutóbbi tv-elóadasa után 4000 megrendelés érkezett postán, kis házitavesőre. A kérdező levelek számát is négy­jegyű szám jelöli. Istenről, világvégéről, világelejéről. Mindenkinek személyesen válaszol. A távcsövek tük­reit sajat kezűleg készíti és maga is csomagolja. Száz­ezernyi embernek vitte ablakához a világegyetemet. A Nemzetközi Kisbolygó Központtól a napok­ban felkeres érkezett. Adjanak nevet az MTA csillag- vizsgálójában felfedezett 11 kisbolygónak. A 11-ből 10 az ő felfedezése. Salonta,Ortutay. Két név a tíz­ből. Nagyszalontan született. Egy utcasor választot­ta el Arany János szülőházától * Kulin György véletlenül lett csillagász. Kérdője­let is tehetünk a mondat vegere. Lehet-e valaki csil­lagász fantázia nélkül? Nagyot akarás nélkül? Hit nélkül —, hogy a világ megismerhető? Ami tény, 1932-ben frissen diplomázott, matematika-fizika szakos tanár számára egy helyütt kínálkozott állás. A svábhegyi csillagvizsgálóban. Havi 80 pengőt ka­pott és lehetőséget. Hogy távcsőbe nézzen. Tiz év alatt 84 kisbolygót fedezett fel. (A nyilvántartott kisbolygók szama 2000 körűi van.) Nemzetközileg elismert csillagász lett. Aztán 1949-tol 5 évig óraadó tanar Újpesten. A Sánc utca 3 számú épületet (itt van az Uránia) Ortutay Gyula harcolta Id, még a felszabadulás után. Ide hívták vissza igazgatónak Kulin Györgyöt. 1954- ben. Itt szervezte meg munkatársaival a Csillagászat Barati Körét (ahova 15 ezren kérték felvételüket), itt irta meg a Távcső Világát, ezt az ezer oldalas kö­tetet, melynek most készül a harmadik kiadása, és a Mit mondanak a csillagok?-at, mely azóta is hiány - cikk. S itt lett Kulin György: Gyuri bácsi. Es nyug­díjas 1970-ben. Papíron. Mar márciusban letölti az évi 840 órát. Utána társadalmi munkában folytatja — januárig. A munkából munkával kapcsolódik ki. Előadásokat tart vidéken is. Uj könyven dolgozik. “Az ember kozmikus lény” — lesz a címe. Nem hisz a csodák­ban. — No meg mire kiváncsi? Hatalmas drótkarikán lóg az előadóterem kulcsa. Megyünk lefele a csigalépcsőn (oldalt vasrács, abba kapaszkodik) — az irodájába (a keplerájba — ezt igy hívjak Kepler óta). Polcot, szekrényt, bőröndöket tölt meg a rengeteg levél. A könyvespolc peremen félig telt pohár. Tea? Méz? Az Íróasztalon épp annyi a hely, hogy oda lehet könyökölni. Ha meglátogatja, biztosan, igy beszélget a kis herceggel. „ Rejtő Gabor Thursday, Feb. 14. 1980. ___- SZÜLŐFÖLDÜNK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents