Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-03 / 1. szám
Thursday, Jan. 3. 1980. Lusztig Imre i AZ IDŐS POLGÁROK OKOZZÁK AZ " Bemutatom olvasóinknak Drucker professzor urat, aki szerint a nyugdíjas idős polgárok a felelősek az inflációért, az amerikai dolgozók termelékenységének hanyatlásáért és akik olyan helyzetet hozhatnak létre, amely “gazdaságilag tarthatatlan és társadalmilag ellentétes.” i Peter F. Drucker professzor, aki a Claremont Graduate School egyetemi hallgatóit tanitja a társadalomtudomány bonyolult kérdéseire, cikket irt a Wall Street Journal dec. 18-i számában. A profesz- szor “felfedezte”, hogy az inflációt nem a hadikiadások, nem a monopolisták profitja és nem a magas kölcsönkamat okozza, hanem a nyugdijas idős polgárok. I “Az a pénz — állitja a tudós professzor — amely a nyugdíjba meng polgárok támogatásához szükséges, nem más, mint adó a dolgozókra és azokra, akik jó- i védelmük egy részét megtakarítják.” “Az egyre emelkedő összeg ilyen áthelyezése a nyugalomba vonultak részere, olaj az infláció tüzére, mert emeli a fogyasztást és csökkenti a megtakarított pénz összegét.” Ha a fenti idézet meg nem győzte volna a kedves olvasót arról, hogy a nyugdíjasok a felelősek az inflációért, akkor talán a következő idézet majd meg- gyózi: “A pénz ilyen áthelyezése — a dolgozóktól az idősek támogatására — magával hozza a magasabb ber- követeléseket, mert a dolgozók csupán akkor hajlandók elfogadni az egyre emelkedő társadalombiztosítási adót, ha ellensúlyozó béremelést kapnak. Ez természetesen ismét fokozza az inflációt.” Nos, a már nyugdíjban levők nem állnak egyedül ebben a kérdésben. Nemcsak ók felelősek az inflációért, hanem a dolgozo munkások is, akik “állandóan béremelést követelnek...” “Amint a nyugdíjasok szama növekszik, dientet áll be a fiatal termelők és az idős fogyasztók között — elmélkedik továbbá Dr. Drucker - amely a Marx által megállapított kizsákmányoló helyzetet hozza letre.” Szóval a nyugdíjasok kizsákmányoljak a dolgozókat! Nem a kapitalisták, nem a monopolisták, nem a munkáltatók zsákmányoljak ki a dolgozókat, hanem — a nyugdíjasok! Ezért kap Drucker professzor magas fizetést, hatalmas honoráriumot cikkeiért! Ezért nyomtatják ki könyveit tizezerszámra, amiből szintén nagy jövedelemre tesz szert. Cikkét azzal a javaslattal fejezi be, hogy csupán, vagy főleg azokat támogassuk, akik elértek a 75. évüket és buzdítsuk a 65—75 eveseket, maradjanak munkában! Még jó, hogy nem 90 evre javasolja kitolni a nyugdíjjogosultság határat. NEWYORKI MAGYAR HENTES TIBOR'S MEAT SPECIALTIES (formerly MERT! PORK STORE) 1508 Second Ave., New York, NY. 10021 4 78. és 79. utcák között. — Telefon: RH: 4-8292 FRISS HUS, HURKA ÉS FELVÁGOTTAK AUSZTRÁLIA SEM UTÓPIA... (Az Allgemeine Zeitung alapján.) A többiekhez viszonyítva az amerikai bevándorlók kisebbséget alkotnak Ausztráliában. Számuk 55 ezer volt 1947 óta. Angliából 22 év alatt 1.8 millióan, Olaszországból 355 ezren, Görögországból 215 ezren, a Német Szövetségi Köztársaságból pedig 125 ezren erkeztek. Amerikaiak más okból döntenek a kivándorlás mellett: sokan anyagi kényszerből távoznak hazájukból, masok New York növekvő bűnözési hulláma elől, megint mások Los Angeles rossz levegője miatt menekülnek Ausztráliába. A 70-es évek legelején újabb hullám volt megfigyelhető: az amerikai katonai beavatkozás ellen tüntetők, a Vietnámba szóló katonai behívót elégetök egy részé, valamint a déli államokban a fajúldózés ellen tiltakozók távoztak az Egyesült Államokból. Ma jobbára olyan emberekről van szó,akik a környezetszennyeződés miatt mentek el, vagy azért,mert az a- usztraliai egyetemeken hamarabb vélik megtalálni számításaikat. A nem túlságosán sűrűn lakott ötödik kontinensen akadnak szép számmal olyanok is, akik “megméretik magukat" : vajon képesek-e megbirkózni azzal, amit a még fel nem fedezett természet,az uj határok jelentenek számukra. De hamar rá kell jönniük, hogy Ausztrália sem az eszményi világ már. A 14 milliós lakosságnak csaknem háromnegyede városokban élj Brisbane környékén eszak-keleten > | ,, ,, es Adelaide mellett délén. A kornyezetszennyezodes jelentős, ugyanez mondható el az alkoholfogyasztásról is. A városok építkezései során legalább annyit ártottak a termeszeinek, mint más országokban. Ennek az az oka, hogy az egyik kontinenst (Amerikát) a jobbara Európából érkezett szabad bevándorlók vették birtokukba, a másikát (Ausztráliát) viszont elsősorban a brit bőrtőnó'k rabjai. Vannak azonban ezeknél súlyosabb okok is. Amerikában a szakszervezetek meglehetősen gyengék maradtak, nem utolso sorban azért, mert Európából állandóan olyan utánpótlás érkezett, amely harcolt a munkahelyekért. így hát a sztrájkok nem nagyon vezethettek eredményre. Ausztrália ezzel szemben messze feküdt, senki sem kívánt oda települni, a viszonylag kis számú munkásság tehat erős pozícióba került, befolyásos szakszervezeteket alakított, amelyek végülis életre hivta'k munkáspártot, így az ötödik kontinens kezdettől fogva inkább táplálta a közös gondolkodást, és a jóléti államot, mint Amerika. A rabok és utódaik körében a barátság, az egyenlőség és a lojalitás képezte a legmagasabb rendű értékeket. Ezekből következik, hogy az amerikaiak a legszerencsétlenebbek az Ausztráliába bevándoroltak között. 72.9 százalékuk ismét visszatér haz’ajaba. A második helyen az uj-zélandiak állnak 59.8 százalékkal. Sydney kereskedelmi központjának 48. emeletéről remek kilátás nyílik a 4 milliós városra. Észrevehető az ötödik kontinens nyugalma, de árnyoldala is. A világ egyik legszebb kikötője, a rendkívül hosszú homokos tengerpart, az Operaház, a drága magán- epúletek, az óvódák. De látható az Ausztráliában utóbbi időben igencsak polgárjogot nyert “angol betegség” is: a Quantas légitársaság ótven emeletes palotája, ami ugyancsak most készül el, de háromszor olyan draga lesz, mint ahogy terveztek. Hasonló a helyzet Melbourne-beh is, ahol az ANZ bank épülete az erdetileg tervezett 87 millió dollar helyett 230 millióba fog kerülni, és 1976 helyett csak 1980-ban lesz kész. Eddigi ismereteink szerint az első emberek 20.009 évvel ezelőtt, a jégkorszakban kerültek Ázsiából Amerikába, amikor a tengerszint süllyedt, és a Bering-tengerbeij szárazföldi hid keletkezett. Az indiánok ázsiai származására mutat az a néhány tárgy is, amelyet nemrég szovjet régészek Kamcsatkán ásták ki, és amelyek hasonló diszitésuek, mint a korai indián leletek. Bar már a korábbi időkben, 70.000 és 140.000 évvel ezelőtt is létezett szárazföldi összeköttetes Ázsia es Amerika között, nem volt semmi bizonyíték arra, hogy már e korai időkben is éltek emberek Amerikában. Újabban azonban J.L. Bada professzora kaliforniai egyetemen néhány, mar regebben San Diego- ban talált csonton, uj eljárással kormeghatározást végzett, s ennek eredményeként kiderült: mar 50.000 evvel ezelőtt éltek emberek Amerikában. Bada professzor kormeghatározö eljárása a “fehérjeóra”, amely azon alapul, hogy az aminosavak a szervezet elhalása után átalakulnak. Az élő szövetben ugyanis jórészt úgynevezett L-aminosavak fordulnak elő, vagyis olyanok, amelyeknek az oldata a fénysugár rezgésirányát balra fordítja. Az L-amino- savból a holt szervezetben két molekulacsoport átrendeződése folytán lassanként a jobbra fordító, úgynevezett D-forma keletkezik. Ez az átrendeződési folyamat ugyanazon idotör- veny szerint folyik le, mint a rádioaktiv bomlás, úgyhogy a D-molekulák koncentrációjából következtetni lehet a szervezet elhalásának az időpontjára. Az egyes aminosavak “bomlási ideje” egészen különböző, és attól függ, milyen hőmérsékletnek volt a szerves lelet kitéve az idők folyamán. Ez a körülmény természetesen korlátozza az eredmények megbízhatóságát. E bizonytalansági tenyezo kikapcsolása vegett Bada es munkatársai a “feher- jeorát” olyan csont alapjan hitelesítettek, amelynek korát szenizotopos módszerrel mar megállapították. így az 50.000 évben megállapított kor igen megbízhatónak tekinthető. SOK A JÓBÓL IS MEGÁRT MILWAUKEE Terry Bath 19 éves fiatalember Wind Lake (Wisconsin) helységben, miután négy ora alatt 46 pohár tömény szeszt ivott (whisky, konyak, rum) az egyik bárban, holtan esett le a szekéról. Az eddigi csúcsteljesítményt akarta megdön- teni, amely 45 pohár volt. Sikerült neki. ÖREGSZÜNK... • WASHINGTON, D.C. Az Egyesült Államok népessége a legutóbbi kilenc évben kilenc százalékkal növekedett. Jelenleg a lakosság szama meghaladja a 219 milliót. A 67 éves átlagos korhatár 69-re emelkedett. — AMERIKAI magyar SZÓ----____.7 Amerika lakói ötvenezer éve
