Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-31 / 5. szám

ELNÖKVÁLASZTÁS IRÁNBAN TEHERAN. Az orszá­gos választásokon 70 %- os szavazattöbbséggel Abolhassan Bani-Sadr, gazdasági es pénzügymi­nisztert választották meg elnöknek. Egyik legelső nyilatko­zata a túszokra vonat­kozott: “Amikor Amerika ve­get fog vetni terjeszke­dési politikájának es más országok felségjo­gai megsértésének, ak­kor helyes megoldást fog követni a válság megol­dására.” A PÁPA AZ ENYHÜLÉSÉRT ROMA. II. János Pál pápa állítólag sürgős üzenetet küldött úgy Moszkvába, mint Washingtonba a kiéle­sedett szovjet-amerikai feszültség enyhitese erdeke- ben. ^ SZTRÁJK IZRAELBEN TEL AVIV. 12 szakszervezeti bizottság vezetése alatt 100.000 izraeli munkás 24 órai tiltakozó sztrájkot tartott. Erre az időtartamra megbénult minden izraeli kikötő, repülőtér forgalma épp úgy, mint számos vegyigyár és közszolgáltatási üzem működése A munkások a kormány inflációval kap­csolatos intézkedéseit kifogásolják. A SOROZÁS ELLEN PHILADELPHIA, PA. “Amerikai fiatalok milliói nem hajlandók meghalni a Perzsa-öbölért”- jelentet­te ki Jon Landau, az itteni sorozás-elleni bizottság vezetője. “Amerikában sohasem volt hadkótelezett- ségi lajstromozás sorozás nélkül, es sohasem volt sorozás háború nélkül”- fűzte hozza A bizottság irodát létesít az ország fontosabb városaiban taná­csot adni fiataloknak felmenteskerelmi ügyekben. • CHICAGO, Dl. A város 25.000 tanítója sztrájkol. Követelik, hogy megkapják az utolso két heti fize­tésüket. A Városi Tanács javasolta a hátralékos fize­tés egy részének kiutalását, de a tanítok követelik a teljes összeget, mielőtt hajlandók visszatérni a tan­termekbe. Robert Healey, a chicagói tanítok szakszervezete- nek elnöke nyilatkozatában kijelentette, hogy biz­tosítékot követelnek arra nezve, hogy az Iskola Ta­nács nem bocsát el egyetlen tanítót sem az állásából. WASHINGTON, D.C. John J. Rhodes, a képviselo- haz republikánus kisebbségének vezetője mondot­ta: “Nincs módunkban megvédeni jelenleg a Perzsa- öbol vidékét. Carter hibát követett el, amikor elkö­telezte magát erre.” AMERIKAI Ara 25caat Őrálló, Jujd A katasztrófa, amelynek lehetőségére Eisenhower elnök búcsúbeszédében figyelmeztette Amerika né­pet : a hatalom összpontosulása a katonai-ipari komp­lexum kezében, bekövetkezett. Bár befolyása már évtizedek óta növekvőben volt, de Carter elnöksége óta, különösen az utóbbi néhány hónap folyamán, az ország sorsának irányításában csaknem korlát­lanná vált. A következmény: néhány hét alatt alá­ásták és jelentékeny részét szétzúzták mindazon törekvések eredményeinek, amelyeket évtizedek óta elértek USA és a Szovjetunió képviselői a békés egymás mellett élés intézményesítése, a gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése, a fegyverke­zés korlátozása, a SALT II Egyezmény terén. Kiujitották a hidegháborút, elhanyagolva az ame­rikai nép legégetőbb problémáit: az inflációt, a munkanélküliséget, ipari hatékonyságunk emeléset, városaink közbiztonságát, a közoktatást, a közegész­séget, a vasúti és városi közlekedést; roppant mér­tékben felfokozták a fegyverkezest, egy trillió dol­lárt készek elkölteni öt rövid esztendő alatt. A katonai-ipari komplexum szolgálatában álló gerinctelen üzleti sajtó,csekély dicséretre méltó ki­vétellel, jóformán egyetlen tiltakozó szó nélkül ma­gáévá tette az uj háborús uszítást. Ugyanezt tette a nép érdekeit állítólag kifejezni hivatott kongresz- szus többségé. így a békét mindig következetesen szolgáló amerikaiakra, köztük reánk, haladószelle- mü amerikai-magyarokra hárul a megtisztelő törté­nelmi feladat, hogy segítsük felrázni polgártársain­kat a veszély közeledtére; Megrendítő ékesszólással állt e nagy cél szolgála­tába a Nemzetközi Női Beke es Szabadsagliga ame­rikai csoportja, amely januar 16-an nyilatkozatot adott ki. Ebből közöljük az alanti sorokat: “...A mai háborús légkörben eszébe kell juttat­nunk polgártársainknak, hogy a Szovjetunió nagyon is óvatosan használta katonai erejét. Csak akkor al­kalmazta amikor saját határainak biztonsaga for­gott kockán. Nem avatkozott be például Vietnam­ban sem, amikor USA, sem amikor Kína tamadta meg azt az országot, habar szerződése volt vele. De Afganisztánnal a Szovjetuniónak 1000 mérföldes határa van. Nehéz az átlagos amerikainak megérteni, hogy a Szovjetuniónak komoly aggodalmai vannak USA céljait illetően. Ezek az aggodalmak késztették, hogy lépéseket tegyen egy vele szemben jóindulatú afgán kormány támogatására. Napjaink legsürgősebb feladata megállítani az esztelen rohanást a katonai összetűzés irányába. A legkevésbé esszerü lépes volna a fegyverszállítás megkezdése Kínába és Pakisztánba, ahol mar fel­tételezhetően dolgoznak az atombomba gyártásán. Az emberiségnek nincs más választása, mint együtt­a trombitát! működni saját túlélése biztosítására. Eisenhower elnök egy alkalommal kijelentette: a népek annyira akarják a békét, hogy a kormá­nyoknak mindent el kell követniük, hogy ezt bizto­sítsák számukra. Szólaljatok meg emberek, amíg nem késő!” Az ENSZ épületebe is bevésett örök intelem: “Ko­vácsoljatok ekeket a fegyverekből” (Ezsaias) helyett Carter elnök annak ellenkezőjét teszi: fegyvereket kovácsol az ekekből. Most már ama másik próféta intelme lett időszerű: “És (az őrállój látja jőni a fegyvert a földre és megfujja a trombitát es meginti a népét.” EZEKIEL 33 3. KENNEDY KRITIZÁLJA A CARTER DOKTRÍNÁT WASHINGTON, D.C. A Georgetown Egyetem nagy­termében 500 főnyi közönség előtt tartott válasz­tási beszédében Kennedy szenátor Cartert okolta az iráni válság előidézéséért. Túlzottnak minősítet­te az elnök reagálását az afganisztáni eseményekkel kapcsolatban. “Ne haladjunk a szakadék felé — mondta — és ne küldjük ifjainkat a halaiba az idősek helytelen külpolitikája miatt. Ellenzem a fiatalok regisztrálását, ellenzem a sorozást békeidőben.” Majd igy folytatta: “Az államférfiak feladata meg­győzni az oroszokat arról, hogy van ok a félelemre, de arról is, hogy remeny van az USA és az USSR közti viszony rendezésére. Az USA haderejének nagynak kell lennie, de tovább kell harcolni a fegy­verkezés korlátozásáért.” A Carter — szerinte — nem kezelte helyesen az energiaválságot és nem foglalkozott kellőképpen az amerikai nép olyan életbevágó problémáival, mint az infláció, munkanélküliség, egészségbiztosítás, stb. Javasolta a gazolinadagolás bevezetését. Az ame­rikai nép — mondta Kennedy — nem választotta meg Fordot elnöknek 1976-ban, de Carterben olyan elnököt kapott, aki szinte 100 %-osan végrehajtja a republikánus párt népjolétellenes programját. Meg­fogadta, hogy végigküzdi az elnökválasztási kam­pányt. Carter költségvetése WASHINGTON, D.C. Carter elnök a kongresszus elé terjesztette a szövetségi kormány 1981-es költ­ségvetését. 615.8 milliárd dollárt javasol költeni. Ebből 142.7 milliárdot, hadikiadásokra, ami 12 százalékos emelkedést jelent. Számítása szerint ez evben 15.8 milliard dollár lesz a kormány deficitje. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254-0397

Next

/
Thumbnails
Contents