Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-03 / 1. szám
Thursday, Jan. 3. 1980 Az antibiotikum hel yes has 4 L MUIÚSMI2UL0M “MUNKA VAGY ÉHSÉG” I I t » | t» I A második világháború kitörésétől számítva majdnem negyven évig szinte zavartalanul fejlődött az amerikai gazdaság, A szakszervezetek is szépén fejlődtek, és a kollektiv szerződésekben egyre nagyobb béreket, szociális juttatásokat, egyre több szabad napot es hosszabb szabadságot harcoltak ki a dolgozok. Csak éppen arról feledkeztek meg, hogy a leglényegesebbet is biztosítani kellene: a munkát. .. • I» 1 Fölöslegesnek látszott, hogy kollektiv szerződés- ben biztosítsák a munkát — azt hitték, hogy az autók, háztartási gépek és televíziók szűnni nem akaró kereslete elegendő biztosíték. A kollektiv szerződések fö célja az volt, hogy a munkások a keresetükből megvásárolhassák a fogyasztási cikkeket. I ■ fi Ez a helyzet mar a múlté. Az utóbbi evekben nagyarányú a munkanélküliség, a szakszervezetek sok millió tagja munkanélkül maradt. A szakszervezetek most egészen más célokat tűztek ki, amikor a kollektiv szerződésekről tárgyalnak. Evek óta folyik a tárgyalás a nyugdíjkorhatár leszállításáról, a munkanap megrövidítéséről és a hosz- szabb fizetett szabadságról. Régebben mindezeknek az volt a célja , hogy a munkások többet pihenhessenek, most viszont az a céljuk, hogy több munkásnak lehessen munkát és munkabért biztosítani: ha az egyik munkás többet pihen, a másik többet dolgozhat. A rövidebb munkaidőért vívott harc fontos fejezete a szakszervezeti mozgalom történetének. 1892- ben kezdődött Philadelphiaban, amikor az asztalosok sztrájkkal követelték a tiz órás munkanapot. 1926-ban New Yorkban harcolta ki először az egyik szakszervezet az ót napos,40 órás munkahetet. Három évvel később a nagy válság előtt a konszernek 80 százaléka 48 órás munkahétre kötelezte a munkásokat. A válság idején a szakszervezetek a rövidebb munkaidőért harcoltak. 1932-ben az AFL a 30 órás 5 napos munkahetet követelte, a következő évben a szenátus jóvá is hagyta az erről szóló törvényt, de a képviselőhöz ellenezte. 1938-ban törvényt hoztak, amely a munkáltátok többségét kötelezte, hogy a heti 40 órán felüli munkáért 50 százalékos túlórapótlékot fizessen. Ezzel törvénybe iktatták a máig érvényes 40 órás munkahetet. A szakszervezetek nem is törekedtek énnél rövidebb munkaidő kiharcolására. Az utóbbi évek nagy munkanélkülisége tette ismét időszerűvé a témát. A Rövidebb Munkahét Bizottság elnöke azt mondja^ "Az amerikai munkahelyek köré falat építettek ezzel a felirattal: 40 órai munka vagy éhség. Ezért jut népűnk jelento"s részenek osztályrészéül az éhség!” Időszerűvé vált tehát a munkahétnek 35 órára való leszállítása. A,i ii i . ■■■ ■■ ■ »—Uj aranyláz NEW YORK, N.Y. Itteni pénzspekulánsok szerint egy uncia arany ára 1980 decemberére eleri majd a 600, 1981-re pedig a 660 dollárt, vagy meg ennél is magasabb árat. AMERIKAI MAGYAR SZÓ A Z antibiotikumokat akkor alkalmazzuk, ha mikroorganizmusok megfertőzték a szervezetet. Olyankor van szükség rájuk, amikor ellenállóképességünk gyenge, vagy pedig a kórokozó túlságosan erős és kitartó. Gátolják a baktériumok szaporodását s ezzel fneg- akadályozzák, hogy behatoljanak az egyes szervekbe és megbetegedést okozzanak. Vegyi anyagok, és a természetben is megtalálhatók. Maguk a mikroorganizmusok termelik és választják ki őket. Arra szolgálnak számukra, hogy védekezhessenek más, erősebb baktériumok, vírusok ellen, amelyek veszélyeztelik életüket. Erre a jelenségre már 1929-ben felfigyeltek, de ezeket az eredetileg penészgombából, később szintetikus úton is előállított gyógyszereket csak 1942 óta használják kezelésre. Manapság tömegesen készítik gyárakban különféle gombafajták termesztésével és egyszerűbb baktériumok tenyésztésével. Szintetikus úton azért célszerűbb előállítani őket, mert így korrigálni lehet tulajdonságaikat és fokozni hatásukat. Az első antibiotikum a penicillin volt, a második a streptomycin, amelyet 1944-ben fedeztek fel, majd ezt követte négy évvel később a Chloramphenicol. Ma már nagyon sokféle ilyen orvosság áll a rendelkezésünkre. Habár a leggyöngébb mikroorganizmusok termékeiből készítik őket — olyanokéból, amelyek az emberre nézve veszélytelenek, csupán az őt megtámadó kórokozókra —, természeti törvényeiket nem szabad megbolygatnunk, mert ezt a hatékony fegyvert könnyen magunk ellen fordíthatjuk. Még mielőtt felfedeztük volna ezeket az orvosságokat, sok olyan betegséget sikerült leküzdenünk, amely az emberiség kiirtásával fenyegetett (kolera, pestis, fekete himlő stb.). Mégpedig csupán ellenállóképességünkkel. Ha fölöslegesen alkalmazzuk az antibiotikumokat, akkor könnyen megtörténhet^ hogy elveszítjük ellenállóképességünket. Ezzel szemben a bacilusok, baktériumok, vírusok a létükért folyó elkeseredett harcban megváltoztatják tulajdonságaikat, egyre ellenállóbbá válnak az említett gyógyszerekkel szemben és végül is megnyerik a küzdelmet. Az antibiotikumokkal csínján kell bánni. Pontosan kell tudni, mikor melyiket adhatjuk, HA ELÓRZETÉSLEJÁIT, szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni. Egy évre $ 15.— félévre $ 8.— Megújításra: $........................................... Naptárra: $............................................... Név*..................................'................................... Cim....................................................... Város:...............................Állam ................... Zip Code:,..;.-.............. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 Eastlóth Street, New York, N.Y. 10003 jmmmmmmamamasaaassasassssmBsma milyen mennyiségben, milyen gyakran és menynyi ideig. Ismernünk kell káros hatásukat is, I hogy elejét vehessük. A gyógyszert asz.erint választjuk meg, hogy milyen kórokozó idézte elő a betegséget. Ezt a tünetek, szükség esetén pedig laboratóriumi vizsgálatok alapján állapítjuk meg. (Megnézetjük a beteg nyálkáját, váladékát, köpetét, gennyét, vérét, agyvizét stb.) Az í adag nagyságát a test súly kilogramm alaján határozzuk meg. Az, hogy naponta hányszor kell a betegnek bevennie, attól függ, milyen hosz- szú ideig hat. Mindig a legnagyobb megengedett mennyiségben kell lennie a szervezetben. Ellenkező esetben a kórokozók fölépülnek, elszaporodnak és még ellenállóbbakká válnak. Ha hatóránként kell bevenni, akkor naponta négy- j szer, ha nyolcóránként, akkor háromszor szedjük. Egyesek azonban csak egyszer, esetleg kétszer kapják, például a depó penicillint injekció I formájában. Legalább öt napon át kell szedni. Ha a baktériumok ellenállóképessége nagyobb, akkor több hónapon át megszakítás nélkül.-.......- - «*- ' •' • vt«í> r Ni*! Mivel megbontják a baktériumflórát, emésztési zavarokat okozhatnak. Ezért elegendő joghurttal vagy aludttejjel együtt szedjük őket. A fölöslegesen alkalmazott antibiotikum elpusztítja a veszélytelen mikroorganizmusokat és lehetővé teszi a károsak elszaporodását. A túlságosan nagy mennyiségű gyógyszer kárt okozhat az egyes szervekben, így például süketséget. Ha olyankor adjuk a gyermeknek, amikor a fogai képződnek, a fogzománc szürke színű lesz. Ne feledjük, hogy az antibiotikumok idegen anyagként viselkednek a szervezetben, tehát allergiás reakciót válthatnak ki és halált okozhatnak. A dobozban található utasítás csupán fölhívja a beteg figyelmét a gyógyszer esetleges káros hatására. Ez azt jelenti, hogy az illetőnek semmiképpen-sem szabad abbahagynia az antibiotikum szedését anélkül, hogy ezt meg ne beszélte volna kezelőorvosával. Az említett gyógyszereket főleg gyermekkorban kell kerülni, mert az ember ilyenkor kezd beleilleszkedni a természet rendjébe. Dr. Katarina DJENDJINOVIC gyermekgyógyász Küldjük ajándékunkat továbbra is IKKÁ-val Ismert tény, hogy az IKKA több mint 25 éve megbízhatóan és eredményesen szolgálja azokat, akik Magyarországon kívül élnék és ajándékot óhajtanak küldeni Magyarországon élő barátaiknak és rokonaiknak. Az IKKA Fo ügynöksége a So bel Overseas Corp. 210 E 86 St. New York, N.Y. 10028 Telefon: (212) 535-6490
