Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-19 / 25. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ a m/á<fb€w/ \ ht t .... Az Egyesült Államoknak nem sok öröme telik a közeli német-szovjet csucstalalkozoban. Sokkal jobban aggasztja ez őket, mint a múltkori Giscard d’Es- taing-Brezsnyev találkozó. Ugylátszik, mintha az európaiak a detente körül sorakoznának fel akkor, amikor az Egyesült Államok, legalább is szavakban, akonfrontáció politikáját választotta.' gCfre totvstiington ypst Azok a tábornokok, akik felhasználták Carter elfoglaltságát más térén, katonai puccsot rendeztek Dél-Koreában, mellyel aláásták hazájuk jo hírnevét az Egyesült Államokban és hosszú időre bizonytalanná tették De!-Korea jövőjét. THE GUARDIAN Az angol munkáspárt balszámya erősen radikali- zálódott. Ereje nem annyira a szakszervezetekben, mint a választó polgárságban van. Ez a balszámy, Tony Benn vezetese alatt a közgazdaságnak kimondottan szocialista alapokra helyezését követeli... Külpolitikában semleges álláspontra helyezkedik. Kivonná Angliát a NATO-böl és az európai gazdasági tanácsból. Határozottan Amerika-ellenes. Kritizálja ugyan a szovjet afganisztáni lépését, de ugyanakkor rámutat Amerika szerepére Vietnámban, Chilében és legújabban Dél-Koreában. Nem engedne rakéták elhelyezését Angliában, amit szemfényvesztésnek tekint. Frankfurter Rundschau “Szörnyű példátlan tragédia tanúi vagyunk” — mondta d’Escoto pater, amikor a sekrestye hatsó ajtajából lövéseket és a San Salvador utcain megsebesültek kiáltását hallotta. “Ez a nép most éli át az utolsó szülési fájdalmakat, amelyek egy uj társadalom jöttét jelzik.” DÉL-KOREA ÉS AFGANISZTÁN (THE GARD1AN) Az Egyesült Államoknak 39.000 főnyi hadserege van Del-Koreaban a kormánnyal való megállapodás ertelmeben. Céljuk az ország védelme egy várható tamadassal szemben Eszak-Korea irányából, egy anti-demokratikus kormányzat támogatására. Ezzel szemben világszerte tiltakozás folvik azért, mert a Szovjetunió egy 90.000 főnyi hadsereget küldött egv szomszéd kormány kerelmere,közvetlen a határa mentén lévő országba, amely hatszor akkora, mint Dél-Korea. Ezt az országot tényleg támadja egy, a külföldről felfegvverzett felkelő csoport. S e kormány célja egy elmaradt ország nyomorban élő népének megsegítése, felemelése. KÜLPOLITIKA Most érkezett a párisi International Herald Tribune napilap junius 2-i szama, annak híreivel folytatok itt párbeszedet: “Chon koreai tábornok, miután feje lett a katonai juntának, még erősebben ellenőrzi Délkoreát.” (Parkot, a régi diktátort megölték. Demokratikus remények után az elnyomás még erősebb lett. Erről mondta Carter, hogy ott másképpen értelmezik az emberi jogokat, mint ő. Nyilván azt tekinti csak elnyomásnak, ha Prágában letartóztatnak egy disszi- denst.) “Hat hónap alatt 1667 politikai gyilkosság volt T Örókorszagban. ’ ’ (Mivel a legtöbb gyilkosságot fasiszták követték el es az ország a NATO bástyája, a “szabad világ” ez ellen nem tiltakozik.) “A spanyol jobboldal a vezető napilap szerkesztőjét szovjet ágensnek mondja.” (60 ev óta az elnyomók, a diktátorok a nép minden tiltakozását az elnyomás ellen “szovjet ágensek” munkájának tulajdonítják.) “Kambodzsa miniszterelnöke nem vesz reszt az ENSZ konferenciáján az országnak nyújtandó segély ügy eben, mert abban Pol Pót elkergetett népgyilkos csoportját is részesíteni akartak.” (Nyugaton sokáig nem vették tudomásul, hogy az USSR és a többi szocialista állam régóta segíti őket.) “San Salvador egy minisztere lemondott, mert a belháboruban egy nap alatt 26 embert megöltek.” (A jobboldali kormányt az USA támogatja, nehogy ez a kozepamerikai ország a nicaraguai forradalom útjára lepjen.) “Amerikai misszió követeli a Ny.-afrikai Libéria forradalmi kormányától akivégzésekbeszüntetését.” (Az uj kormány statáriális kivégzései elítélendők,- de az előbbi kormányt, is sok ilyen gyilkosság terheli. Az ellen nem tiltakoztak.) “Zürichi — Svájcban szokatlan — tüntetésnek egy halottja és sok sebesültje van.” (A svájci közvéleményben is mind nagyobb az izgalom a társadalmi helyzet miatt.) “Mexikói foldbirtokosok 46 földfoglaló parasztot megöltek.” (Mexiko demokratikusnak vallja magat, de nem bir veget vetni a fóldesurak és a fasiszta csoportok terrorjának. A mexikói olimpiai versenyek előtt a rendőrök több száz tüntető diákot megöltek; az “MEGERŐSÍTENI BONN, A Szabad Demokrata Párt Freiburgban tartott konvencióján a Nemet Szövetségi Köztársaság külügyminisztere, Hans—Dietrich Genscher, a part elnöke, beszédet tartott, melyben többek között ezt mondta: “A világ különböző részein fennálló konfliktusnak nem szabad visszahoznia a hidegháború légkörét Európába. Ennek eppen az ellenkezőjére, a detente megerősítésére kell törekednünk!'' A külügyminiszter beszede nagy feltűnést keltett európaszerte, annal is inkább, mivel eddig Genscher volt az, aki támogatta az Egyesült Államok javaslatait es politikáját. Jellemző az ország közvélemény ere a detente kerThursday, June 19. 1980. 2. USA annakidején nem hirdetett bojkottot az Olimpia ellen.) “Az US Kongresszus kevesli a 161 billió dolláros katonai költségvetést.” (A “héják” mindig arra hivatkoznak, hogy a Szovjetunió e célra még többet költ, de ezt még sohasem bizonyították be.) “A Niagara-kómyeki Love Canal mentén egy községet ki kell telepíteni, mert alatta egy vallalat nagymennyiségű mérgező anyagot földelt el.” (Kiderült, hogy ugyanezt tette ott a Pentagon is, bar tagadjak.) “A dél-afrikai színes (kevert fajú) diákok iskola- sztrájkja elleni rendőri fellépésnek több halottja es sok sebesültje van. 1500 diákot letartóztattak.” (A kormány meg akarja akadályozni a színesek es a feketék egységfrontját, de mindkét csoportot egyformán elnyomja.) “A legutóbb Kubából Floridába menekültek egy arkansasi táborában zavargas tört ki ügyük lassú elintézése miatt. A zavargásnak több sebesültje volt.” (Castrot az USA-ban előbb azért támadták, mert nem akarta megengedni a kivándorlást; most azért, mert — állítólag — a sok kivándorlóval zavarba akarja hozni az USA-t.) Több hasonló hírre hivatkozhatnék az egyetlen lapszámból — Namibia, Afganisztán, Tunisz, Taiván, Ny.—Németország, Írország stb. Es mikor ezt írom, jelenti a rádió, hogy Ny. Németországban a rendőrség brutálisan felszámolt egy tábort, melyet atommüvek létesítése ellen emeltek, Irak római követsége elleni merényletnek halálos áldozata volt, egy svájci (!) börtön foglyai fellázadtak. Olvasóink minderről tudhatnak, csak azért soroltam fel mint veszt- jósló híreket, hogy érzékeltessem, a Föld államainak, nemzeteinek többségét belső és külső válság, erőszak és támadás fenyegeti, vagy már éri is. A szocialista országoknak is sulvos problémáik vannak, de — bár ellenfeleik kezdettől fogva jósolták összeomlásukat, — hasonló sűlyű válságokról, zavarokról, felfordulásról róluk nem érkeznek hasonló hírek és nem jelentenek háborúkat, tömeges mészárlásokat, forradalmakat és ellenforradalmakat. Őket is erősen fenyegeti azonban avilágromlas,amely az amerikai katonaűipari komplexum és a mind má- niakusabban szovjet-ellenes politikájú Kina egyre szorosabb szövetsége folytán bármikor kirobbanhat. A DETENTE-T” désében az a tény, hogy az Észak Rajta—Wesztfália tartományban a választásokon a Szociál Demokrata Part nyerte el a szavazatok többségét. E párt fő jelszava “Beke es Detente” volt. Ez ev október 5-en lesznek az országos parlamenti választások es a jelek arra mutatnak, hogy az NSZK szavazóinak milliói választani fognak a béke- detente és a hidegháború kozott. WASHINGTON, D.C. A Continental Légi Vállalat 1.200 alkalmazottat bocsát el, az ossz-alkalmazot- tak tiz százalékát. Dr. W.H. Joplin OLVASÁS KÖZBEN vtyA: Pt'Ulxíw-'l