Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1980-06-19 / 25. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ a m/á<fb€w/ \ ht t .... Az Egyesült Államoknak nem sok öröme telik a közeli német-szovjet csucstalalkozoban. Sokkal job­ban aggasztja ez őket, mint a múltkori Giscard d’Es- taing-Brezsnyev találkozó. Ugylátszik, mintha az európaiak a detente körül sorakoznának fel akkor, amikor az Egyesült Álla­mok, legalább is szavakban, akonfrontáció politiká­ját választotta.' gCfre totvstiington ypst Azok a tábornokok, akik felhasználták Carter el­foglaltságát más térén, katonai puccsot rendeztek Dél-Koreában, mellyel aláásták hazájuk jo hírnevét az Egyesült Államokban és hosszú időre bizonyta­lanná tették De!-Korea jövőjét. THE GUARDIAN Az angol munkáspárt balszámya erősen radikali- zálódott. Ereje nem annyira a szakszervezetekben, mint a választó polgárságban van. Ez a balszámy, Tony Benn vezetese alatt a közgazdaságnak kimon­dottan szocialista alapokra helyezését követeli... Külpolitikában semleges álláspontra helyezkedik. Kivonná Angliát a NATO-böl és az európai gazdasá­gi tanácsból. Határozottan Amerika-ellenes. Kriti­zálja ugyan a szovjet afganisztáni lépését, de ugyan­akkor rámutat Amerika szerepére Vietnámban, Chilében és legújabban Dél-Koreában. Nem engedne rakéták elhelyezését Angliában, amit szemfényvesz­tésnek tekint. Frankfurter Rundschau “Szörnyű példátlan tragédia tanúi vagyunk” — mondta d’Escoto pater, amikor a sekrestye hatsó aj­tajából lövéseket és a San Salvador utcain megse­besültek kiáltását hallotta. “Ez a nép most éli át az utolsó szülési fájdalmakat, amelyek egy uj társa­dalom jöttét jelzik.” DÉL-KOREA ÉS AFGANISZTÁN (THE GARD1AN) Az Egyesült Államoknak 39.000 főnyi hadserege van Del-Koreaban a kormánnyal való megállapodás ertelmeben. Céljuk az ország védelme egy várható tamadassal szemben Eszak-Korea irányából, egy an­ti-demokratikus kormányzat támogatására. Ezzel szemben világszerte tiltakozás folvik azért, mert a Szovjetunió egy 90.000 főnyi hadsereget küldött egv szomszéd kormány kerelmere,közvetlen a határa mentén lévő országba, amely hatszor ak­kora, mint Dél-Korea. Ezt az országot tényleg tá­madja egy, a külföldről felfegvverzett felkelő cso­port. S e kormány célja egy elmaradt ország nyo­morban élő népének megsegítése, felemelése. KÜLPOLITIKA Most érkezett a párisi International Herald Tri­bune napilap junius 2-i szama, annak híreivel foly­tatok itt párbeszedet: “Chon koreai tábornok, miután feje lett a kato­nai juntának, még erősebben ellenőrzi Délkoreát.” (Parkot, a régi diktátort megölték. Demokratikus remények után az elnyomás még erősebb lett. Erről mondta Carter, hogy ott másképpen értelmezik az emberi jogokat, mint ő. Nyilván azt tekinti csak el­nyomásnak, ha Prágában letartóztatnak egy disszi- denst.) “Hat hónap alatt 1667 politikai gyilkosság volt T Örókorszagban. ’ ’ (Mivel a legtöbb gyilkosságot fasiszták követték el es az ország a NATO bástyája, a “szabad világ” ez ellen nem tiltakozik.) “A spanyol jobboldal a vezető napilap szerkesz­tőjét szovjet ágensnek mondja.” (60 ev óta az elnyomók, a diktátorok a nép min­den tiltakozását az elnyomás ellen “szovjet ágensek” munkájának tulajdonítják.) “Kambodzsa miniszterelnöke nem vesz reszt az ENSZ konferenciáján az országnak nyújtandó segély ügy eben, mert abban Pol Pót elkergetett népgyilkos csoportját is részesíteni akartak.” (Nyugaton sokáig nem vették tudomásul, hogy az USSR és a többi szocialista állam régóta segíti őket.) “San Salvador egy minisztere lemondott, mert a belháboruban egy nap alatt 26 embert megöltek.” (A jobboldali kormányt az USA támogatja, ne­hogy ez a kozepamerikai ország a nicaraguai forra­dalom útjára lepjen.) “Amerikai misszió követeli a Ny.-afrikai Libéria forradalmi kormányától akivégzésekbeszüntetését.” (Az uj kormány statáriális kivégzései elítélendők,- de az előbbi kormányt, is sok ilyen gyilkosság ter­heli. Az ellen nem tiltakoztak.) “Zürichi — Svájcban szokatlan — tüntetésnek egy halottja és sok sebesültje van.” (A svájci közvéleményben is mind nagyobb az iz­galom a társadalmi helyzet miatt.) “Mexikói foldbirtokosok 46 földfoglaló parasztot megöltek.” (Mexiko demokratikusnak vallja magat, de nem bir veget vetni a fóldesurak és a fasiszta csoportok terrorjának. A mexikói olimpiai versenyek előtt a rendőrök több száz tüntető diákot megöltek; az “MEGERŐSÍTENI BONN, A Szabad Demokrata Párt Freiburgban tar­tott konvencióján a Nemet Szövetségi Köztársaság külügyminisztere, Hans—Dietrich Genscher, a part elnöke, beszédet tartott, melyben többek között ezt mondta: “A világ különböző részein fennálló konfliktusnak nem szabad visszahoznia a hideghábo­rú légkörét Európába. Ennek eppen az ellenkezőjére, a detente megerősítésére kell törekednünk!'' A külügyminiszter beszede nagy feltűnést keltett európaszerte, annal is inkább, mivel eddig Genscher volt az, aki támogatta az Egyesült Államok javasla­tait es politikáját. Jellemző az ország közvélemény ere a detente ker­Thursday, June 19. 1980. 2. USA annakidején nem hirdetett bojkottot az Olim­pia ellen.) “Az US Kongresszus kevesli a 161 billió dolláros katonai költségvetést.” (A “héják” mindig arra hivatkoznak, hogy a Szov­jetunió e célra még többet költ, de ezt még sohasem bizonyították be.) “A Niagara-kómyeki Love Canal mentén egy köz­séget ki kell telepíteni, mert alatta egy vallalat nagy­mennyiségű mérgező anyagot földelt el.” (Kiderült, hogy ugyanezt tette ott a Pentagon is, bar tagadjak.) “A dél-afrikai színes (kevert fajú) diákok iskola- sztrájkja elleni rendőri fellépésnek több halottja es sok sebesültje van. 1500 diákot letartóztattak.” (A kormány meg akarja akadályozni a színesek es a feketék egységfrontját, de mindkét csoportot egy­formán elnyomja.) “A legutóbb Kubából Floridába menekültek egy arkansasi táborában zavargas tört ki ügyük lassú el­intézése miatt. A zavargásnak több sebesültje volt.” (Castrot az USA-ban előbb azért támadták, mert nem akarta megengedni a kivándorlást; most azért, mert — állítólag — a sok kivándorlóval zavarba akar­ja hozni az USA-t.) Több hasonló hírre hivatkozhatnék az egyetlen lapszámból — Namibia, Afganisztán, Tunisz, Taiván, Ny.—Németország, Írország stb. Es mikor ezt írom, jelenti a rádió, hogy Ny. Németországban a rendőr­ség brutálisan felszámolt egy tábort, melyet atom­müvek létesítése ellen emeltek, Irak római követsé­ge elleni merényletnek halálos áldozata volt, egy svájci (!) börtön foglyai fellázadtak. Olvasóink mind­erről tudhatnak, csak azért soroltam fel mint veszt- jósló híreket, hogy érzékeltessem, a Föld államai­nak, nemzeteinek többségét belső és külső válság, erőszak és támadás fenyegeti, vagy már éri is. A szocialista országoknak is sulvos problémáik van­nak, de — bár ellenfeleik kezdettől fogva jósolták összeomlásukat, — hasonló sűlyű válságokról, zava­rokról, felfordulásról róluk nem érkeznek hasonló hírek és nem jelentenek háborúkat, tömeges mé­szárlásokat, forradalmakat és ellenforradalmakat. Őket is erősen fenyegeti azonban avilágromlas,amely az amerikai katonaűipari komplexum és a mind má- niakusabban szovjet-ellenes politikájú Kina egyre szorosabb szövetsége folytán bármikor kirobbanhat. A DETENTE-T” désében az a tény, hogy az Észak Rajta—Wesztfália tartományban a választásokon a Szociál Demokrata Part nyerte el a szavazatok többségét. E párt fő jel­szava “Beke es Detente” volt. Ez ev október 5-en lesznek az országos parlamen­ti választások es a jelek arra mutatnak, hogy az NSZK szavazóinak milliói választani fognak a béke- detente és a hidegháború kozott. WASHINGTON, D.C. A Continental Légi Vállalat 1.200 alkalmazottat bocsát el, az ossz-alkalmazot- tak tiz százalékát. Dr. W.H. Joplin OLVASÁS KÖZBEN vtyA: Pt'Ulxíw-'l

Next

/
Thumbnails
Contents