Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-12 / 24. szám
8 Thursday, June 12. 1980. jBÓÉL YEGGYOJTOKNEK KANTOR ISTVÁN ROVATA Védett terület... A világ 1872-ben ismerkedett meg először ezzel a fogalommal, amikor az Amerikai Egyesült Államokban létrehozták az első természetvédelmi területet,a Yellowstone NemzetiParkot. Azóta, s különösen az utóbbi fél évszázadban, rohamosan növekedett a védett területek száma, mert glóbuszunk szinte minden táján arra törekszenek, hogy a maguk eredetiségeben őrizzek meg a legszebb természeti tájakat. A legutóbbi — 1977-es adatok szerint 95 országban már mintegy másfél ezer parkot tartottak nyilván, s ez a szám azóta bizonyára növekedett. A ranglista élén a legnagyobb kiterjedésű országok helyezkednek el. A Szovjetunióban például — sok hatalmas terület mellett — a világ edesvizkészle- tének 20 százalékát “tároló” Bajkál tó és környékének tekintélyes része. Az Egyesült Államokban 36 nemzeti park van. Kanadában 28. De ismertek és híresek a zambiai és a tanzániai nemzeti parkok is. A magyar természetvédelem kezdetét az 1978. évi erdőtörvény megjelenésétől számítják, amelynek 2. paragrafusa — a világon az elsők között — szolt a véderdőkről, megtiltva a magasabb hegyek kőgörgetegein lévő erdők letárolását. Ezzel az ottani állatvilág, valamint a szép tájrészletek fennmaradását is szolgálta. Ma a védett területek nagysága hazánkban eléri a 4240 negyzetkilometert, amely egy kisebb megyének felel meg. Más szavakkal: Magyarország területének mintegy 4.5 százalékán óvjuk különös gonddal a természeti értékeket, megőrizve ezzel jó európai helyezésünket. Ezt azért érhettük el, mert az 1960-as években Magyarországon is kialakult a mai komplex, korszerű természet- és környezetvédelem. Gazdája és felelőse az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács, s annak végrehajtó intézményé, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal; mindkettő a Minisztertanács irányításává! működik. A program Az Országos Környezet- és Természetvedelmi Hivatalban gyakran használjak azt a kifejezést, hogy a vedett területek kijelölése ügyében a 24. órához ér: tünk. Nem valami szakmai túlzás, hanem a tények mérlegelése mondatja ezt. Magyarországon ugyanis olyan intenzív szakaszba ért a területhasznositás — akár építésről, mezó- vagy erdőgazdaságról van szó —, hogy tíz év múlva további intézkedések nélkül nemigen maradna már olyan térség, amelyet többé- kevésbé még érintetlennek lehetne nevezni. Ezért sürgető hát távlati tervének megvalósitasa. Meg 1985-ig védetté kívánják tenni a következő területeket. A Kelet—Matra vidékét. Magashegységünknek azt a részét, amely nagyjából természetes állapotban maradt fenn. A Zempléni-hegyseg jelentős részét. A Bodrogközt, mindenekelőtt Tokaj—Sárospatak között. A Bakony legszebb vidékéit, a Magas—Bakonyt, Bakonybélt, Kőris-hegy környékét stb. A Balaton-környék egyes részéit: a balatoni felvidék bizonyos térségeit, a Keszthelyi-hegységet, a Káli-medencet, mindazt, ami a Balatonról szóló kormanyhatarozat előírásaiból következik. Mindez nem pusztán kívánságlista. Az ugyancsak a Minisztertanács által jóváhagyott környezetvédelmi koncepció írja elő, hogy az ország területének mintegy 6 százalékán kell intézményesíteni a természet- védelmet. Kevésbé szakszerűen szólva: megőrizni magunk számára a természet mesterségesen elő nem állítható szépségét, mindig megújuló, s az embert is megújulásra késztető varázslatos gazdagságát. Magyar László — Harmincéves az osztrák—magyar egyesület, a két ország és nép baráti kapcsolatainak kialakításában e's elmélyítésében nagy érdemeket szerzett kulturális szervezet. A bécsi Collegium Hungáriáimban tartott évfordulós ünnepségen előbb Randé Jenő becsi magyar nagykövet, majd pedig Fritz Weber professzor, az egyesület elnöke mondott beszédet. A diszünnepseg a kapuvari népi együttes műsorával zárult. TÁMOGASSA HIRDETŐINKET Április 28-án a Magyar Posta 1 Ft. névértékű bélyeg kibocsátásával emlékezett meg a Bélyegmúzeum fennállásának 50. évfordulójáról. A különleges alkalmat különleges bélyeg köszöntötte,amely a múzeum egyik kincsét, a “fordított Madonnát” ábrázolja. A tervrajzot Papp Gábor grafikusművész készítette,aki ezúttal először jelentkezik alkotásával bélyegen. A jubileumi bélyeget az Állami Nyomda készítette többszínű nyomással 412.300 fogazott és 5500 fogazatlan példányban. A “fordított Madonnát” 1925-ben fedezték fel,' az 5000 korona névértékű címletnek először a díszes keretét nyomtatták, majd újbóli gépbe helyezéssel a középrészt. Egyetlen 100 darab bélyeget tartalmazó ivet másodszorra fordítva tettek a gépbe, így keletkezett a tévnyomat, amelyből 80 darabot a postán eladtak és csak ezután ismerték fel. Ma egy példány értéke megközelíti a 100 ezer forintot. Kétszerte is többre becsülik a pöttyös királyt. Az 1871. évi első magyar belyeg készítése sok gondot okozott :az átvételi bizottság több millió darab kész értékcikket megsemmisített, mert I. Ferenc József király arcképét himlőhelyeknek látszó festék- foltok éktelenitették. A selejt néhány példánya elkerülte sorsat, ezek kincsek lettek. 9 millió darab bélyeget őriz a múzeum, értékük felbecsülhetetlen. A készletből csak kis reszt tudnak bemutatni, noha a világ csaknem valamennyi belyege megtalálható a tárlókban.---------------------------W -"«y:------- - - -- Thermal Hotel Margitsziget BUDAPEST 1979 tavaszán nyílt meg a Margitszigeten a 400 ágyas teljesen modern THERMAL SZÁLLÓ, amely nemcsak luxusberendezésével vonzza a látogatókat, hanem a Margitsziget gyönyörű természeti adottságai ideális pihenést és szórakozást nyújtanak. A THERMAL SZÁLLÓ-nak minden szobá- jához fürdőszoba és balkon tartozik. Saját uszodája, szaunája és tornaterme van. Külön részlégé modern kivizsgáló és gyógyászati felszereléssel áll a vendégek rendelkezésére. Szobafoglalás az utazási irodáknál vagy az " I B U S Z -nál (Budapest, Felszabadulas-tér 5. H:1364) Felvilágosítás a magyarországi gyógyfürdőkről: IBUSZ HUNGARIAN TRAVEL BUREAU North American Division 630 Fifth Ave. New York, N.Y. 10020 ___SZÜLŐFÖLDÜNK____
