Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-12 / 24. szám
Thursday, June 12. 1980.-AMERIKAI MAGYAR SZO “Túl vagyunk a nehezén” Carter- 'partra szállottam, bevonom vitorlám, a szelek mérgét nemesen kiálltam... Maradunk abban az irányban, amelyet eddigi utunkon három és fél évig oly sikeresen követtünk. AMERIKAI , MAGYAR SZO USPS 023-980 ISSN 9194-7990 Published weekly, exc. last 2 weeks in July and 1st week in August by Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under the Act of March. 21.1879, at the P.O. of New York, N.Y. Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési arak New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy evre 15. dollár félévre 8.— dollár Minden más külföldi országba egy evre 18 dollár, félévre 9.50 dollár Postmasterr Send address changes to Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Bankárok titkos tanácskozása Vajon hányán tudják lapunk olvasói közül, hogy e sorok írásakor a “szabad világ” bankárjai New Orleansban titkos tanácskozást folytatnak. Az ország 220 millió lakosának nagy többségé nem tud ezen összejövetelről és azoknak, akik értesültek is róla, nagyon kis fogalmuk lehet arról, hogy miről tárgyalnak és milyen döntéseket hoznak a bankárok. A magyarázat: ezen az összejövetelen csak a meghívottak vehetnek reszt. A sajtot teljesen kizárták. Csak az kerül napfényre, amit az összejövetel hivatalos szószólója jónak lát. Kiszivárgott a titkos összejövetel tárgyalásaiból a Német Szövetségi Köztársaság “Deutsche Bank” igazgatójának felszólalása, melyben említette, hogy: “a nemzetközi bankárok soraiban felmerült az az elgondolás, hogy helyes volna felállítani egy ‘mentő hálót’ (“.safety net”) azzal a céllal, hogy kimentenénk a kátyúból azt a bankot, mely pénzügyi nehézségbe jut.” Javaslatát támogatta David Rockefeller, a Chase Manhattan Bank igazgatója, a tárgyalók egyike. Wilfred Cuth, a Deutsche Bank igazgatója ezt mondotta: “Mi mindannyian megegyezünk, hogy rendes körülmények között egy bank, amely nem tartja be az előirt szabályokat, és ennek következtében pénzügyi bajba jut, nem érdemli meg segítségünket. Gyakorlatban azonban ezt nem engedhetjük meg, mert ha egy bank csődbe jut, az magával ronthatja egesz pénzrendszerünket. ” A NSZK bankárja megmagyarázta, hogy jelenleg a bankok hatalmas összegeket kölcsönöznek egymásnak. E bankok közel egy trillió dollár kölcsönt folyósítottak a fejlődő országoknak, melyek között egyre több képtelen a kölcsönt időben visszafizetni. Eddig ez nem okozott válságot, főleg azért, mert e nemzetek bizonyos tartalékalappal rendelkeztek, mely azonban kimerüloben van. Mindez csupán azt bizonyítja, hogy a “szabad világ“ pénzrendszere nagyon, de nagyon vékony jégen mozog. LEESETT A PÓDIUMRÓL ST. LOUIS, Mo. Kissinger, volt külügyminiszter itt tartott előadást. Amikor leült, lefordult a pódiumról. Egy kis ijedelmen kivid nem lett baja. Carter elnök kortesbeszédet tartott a minap Columbus, Ohioban, ahol többek között ezt mondta: “Megváltoztattuk a gazdasági fejlődés irányát.” Négy nappal később közzétették a kormány hivatalosjelentését a nemzetgazdaság helyzetéről. Ebből kiderül, hogy ez év áprilisában a nemzetgazdaság 4.8 százalékkal alacsonyabb szintre süllyedt. A jelentés hangsúlyozza: “Az utolsó 32 esztendőben ez volt a legnagyobb visszafejlődés, ami arra enged következtetni, hogy nagyon komoly gazdasági válság fele haladunk.” Carter elnök fenti kijelentése Hoover elnök következő kijelentésere emlékeztet bennünket, amikor az 1930-as gazdasági válság kezdetén voltunk: “A prosperitás itt van az utcasarkon.” (“Prosperity A COMMENTARY cimü zsidó közéleti havi folyóirat korkérdést intézett a közelmúltban számos zsidó személyiséghez. A folyóirat az USA-beli konzervatív felfogás egyik szócsöve, kiadója az American Jewish Committee, főszerkesztője az ismert irodalmár, Norman Podhoretz, akinek konzervatív álláspontja színezi a folyóirat vonalát. A korkérdés lényegében azt kutatja, vajon az USA zsidósága még mindig a haladás mellett áll-e, még mindig liberális alapon szavaz-e a választásokon, vagy pedig jobbra fordult, a republikánusok, a konzervatívok felé? A COMMENTARY folyóirat januári . száma közli a beérkezett 52 személyiség válaszát (az 52 között nem volt egy zsidó munkásvezér sem, azokat nyilván nem kérdezték). Túlnyomó többségük elutasította a feltételezest es hangsúlyozta, hogy a zsidóság maradjon meg a liberális elvek mellett, szavazzon liberális jelöltekre, és tartsa magát távol a reakciósoktól. A válaszolok közt volt az American Jewish Congress két vezetője: Henry Siegman és Arthur Hertzberg rabbi. Siegman elismeri, hogy egyes liberálisok között gyengült az Izraelért való lelkesedés, és gyarapodott a PLO iránti szimpátia, is just around the comer.”) Csak pár nappal ezelőtt ezt mondta Carter élnök: “Nem lesz gazdasági válság.” Ezt követően, amikor már nyilvánvaló volt, hogy a nemzetgazdaság bajban van, ezt mondta: “A gazdasági visszaesés nagyon enyhe lesz és nem fog sokáig tartani.” Most azt mondja: “Noha a recesszió súlyosabb, mint azt eredetileg gondoltuk — nem fog sokáig tartáni, es a nehezén mar túl vagyunk.” A bankok, a közgazdászok szinte egyhangúan a nemzetgazdaság hosszantartó és egyre súlyosabb válságáról beszélnek. A nap nap után történő munkáselbocsátások ezen utóbbiak álláspontját bizonyítják. de kétli, hogy a konzervatívok Izrael iránti lelkesedése gyarapszik, és hogy keszek a barrikádokra menni a PLO ellen. Ha panaszok vannak a liberálisok ellen, az csak azt mutatja, hogy többet varnak tőlük. A konzervatívoktól nem várhatunk semmit. Még a konzervatív zsidó is jól tudja, hogy Izrael és a zsidók ellenségei a jobboldalon vannak: az olajkartell, a régi vágású WASP konzervatívok es az uj-nacik, mondja Siegman. Hertzberg rabbi megjegyzi, hogy mai generációnk, Henry Ford és Father Coughlinnal való tapasztalataink után, jól tudja, hol van az antiszemitizmus forrása. JackNewfield, a Village Voice szerkesztője: “Tudom, kik a barátaim és kik áz ellenségeim. Vernon Jordan (az Urban League feje) a testvérem, John Connally az ellenségem." Irving Howe, az ismert iró, tagadja, hogy a liberálisok Izrael ellen fordultak, ok Begin kormányzatát ellenzik, és helvesen. Earl Raab, S. F.-i zsidó társadalmi személyiség, ezeket irta: “Amerika zsidósága nem felejtette el a jobbról. jövő veszélyt. Zsidók nem biznak olaj-vallalatí jelöltekben, és nem fogadnak be társadalmi es politikai elnyomást hirdető prófétákat, bármilyen barátságosan vigyorognak is Izrael fele." KI A ZSIDÓK ELLENSÉGE? 6Kfe Will stay ed the. ^ Steady course tis which vre have been committed over the past thug's. and-a-halfjwtt.*,
