Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-06-05 / 23. szám
KAFFKA MARGIT Száz eve, 1880. junius 10-en született. Nemcsak jelképes, természetes is, hogy a szazad- fordulo eveinek az újat, a változás, előrelépés irodalmat szolgáló lapjainak, folyóiratainak — Kiss József A Hetje, a Magyar Géniusz, a Szerda, a Jövendő, a Figyelő — mindegyikeben, azokban, amelyeket az irodalmi forradalom orgánumának, a Nyugatnak elődeiként szoktunk számon tartani — oldalain felt bukkan Kaffka Margit neve. Versekkel jelentkezik 1901-ben az akkor huszonegy éves, az irgalmasnö- verek szatmári apacakolostorában tanítónői és később az Erzsébet Nőiskolában polgári iskolai tanárnői diplomát szerző Kaffka Margit, “...hirtelen maradtam árván es szegényül, a gyermekkoromra nem szívesen gondolok, a fiatalságomban minden nagyon nehez volt es küzdelmes. Imi húszéves koromban kezdtem nepies versikéket Szabolcsba, és balladákat Kiss József hatasa alatt... Vidékből, családból, előítéletekből,kapcsolatokból, robotos munkákból, anyagi nyűgükből, önmagámmal való súlyos konfliktusokból egy állandó és folytonos kimenés azóta az eletem; s ezen a kivándorló utón tán csak fényképfelvételek az irasaim. Vagy belejük kötözve dobom ki a hajómból a fölös életballasztot és lesz minden egyre könnyebb!” — írja az Érdekes Újság Dekameronja számara készült önéletrajzában. A huszonöt esztendős miskolci tanárnő férjhez megy egy erdomernókhöz, fia is születik, am ötévi házasság után elválik férjétől. Már Budapesten él, budai lakásából jár tanítani egy angyalföldi iskolába. Azok a levelek, amelyeket ebben az időben ir Adynak, mutatják, milyen nehéz élete lehetett. 1914-ben ismerkedik meg második férjével, Bauer Ervin orvosbiologussal, Balázs Béla öccsével. Az első háborús hónapok kábult, felvirágzott, menetszázadokat kísérő hangos nyilvános lelkesedese közepette, amikor Ady Endre világos, határozott hábo- ruellenessegen kivül szinte nincs is még hasonló hang az irodalomban, Kaffka Margit megszólal. Egy verse, a “Záporos folytonos levél”, a szerelem, a boldog egymásra találás szép, meleg szavával együtt mondja ki: “...Csak mennek, bár nem értik, mi sodorja őket, — a tébolyt, Hogy tűzhelyet, műhelyet hagyva, otthoni szokást es gondot, járjanak dúlt faluk utján, vérködben, fagyott mocsáron S ha kiáltanak nekik, Öljenek szörnyű robajjal. — Mert masmezü, másszavu szomszéd ugyanezt műveli velük, Túl akar jönni, hogy nevezze ‘enyém ’-nek a földet, (Bar azé örökre a föld, ki túrja s rátapad élte.) ...Nem, nem értik... Ki akarta?... Honnan jött e suta kényszer?” Ugyanez a hangja, még világosabb, még erősebb a szava publicisztikájában. Amikor a “Zaporos folytonos levél” lüktető sorai megszületnek / a korabeli lira kimagaslóan szép verse ez /, Kaffka Margit már nem egyszerűen a Nyugat irodalmi forradalmának egyik harcosa, világosan látja, hogy egesz irodalmi mondanivalójában oly sokszor emlegetett nyomoru asszonyi sors keserves ellentmondásai sem oldhatok fel megszokott, az addig ismert módokon. Azaz a társadalmi forradalom hive és harcosa is lett. A felszabadulás utáni irodalomtörténetirasban elsőnek Király István látott hozzá, hogy méltó módon rajzolja meg Kaffka Margit igazi arcat. Az aszszonyi sorsot, a kisemmizettséget és megalazottságot novellák sorában, re gen ye leben elbeszélő Kaffkáról irja 1948-ban: “Kaffkától távol állt, hogy valamilyen a társadalom élete fölött lebegő ‘őrök asszonyi lélek’ ábrázolójává szegődjék. Épp ellenkezőleg: tiltakozik azok ellen a meghamisító címkék ellen, amelyeket a sok százados férfiuralom ragasztott a történelem folyamán az asszonyokra. Nála fonákjára fordulnak a híresnek kikiáltott női erények. Az asszonyi gyöngédség, szelídség gyávasággá, tehetetlen passzivitássá csúnyul. A benső élet ünnepelt gazdagsága fülledt levegőjű ‘lelki bordélyházaként’ lep- leződik le, amelynek megteremtője a lélek mélyére fojtott, s ott méltatlanul senyvedő tettvágy. Az eszményített nő agyoncsépelt romantikus irodalmi sablonjával szemben ‘az asszonnyá kicsinyüles’ tragédiáját szólaltatja meg Kaffka Margit eletmuve.” Lira és novella volt a kezdet es a pálya végéig szeretett műfaj, de legmagasabbra a regényben lépett Kaffka Margit. Az első három regény / több irodalomtörténészünk trilógiának is tekinti /: a “Színek és evek” /1912/, a “Mária évei” /1913/ es az “Állomások” /1914/. A következő esztendőkben, a háború éveiben születnek meg Kaffka Margit prózájának következő kimagasló alkotásai. Ekkor jelenik meg a “Lírai jegyzetek egy évről” /1915/, majd a “Két nyár” /1916/; két nő, Verőn és Erzsi története mögött éppen csak felvillan az első háborús esztendő. S végül a “Hangyaboly” — utolsó megjelent nagyobb munkája — a szatmári apacazárda éveinek emlékeit felidézve rajzol a mozgalmas történet möge háttérként képét a kor magyar közéletéről. Alkotóereje teljében, harmincnyolcadik életévében, nagy irói tervek közepette, eppen akkor, amikor politikai elképzelései is a megvalósulás felé fejlődtek, 1918. december 1-én, a polgári demokratikus forradalom első hónapjában ragadta el a halai. Egyik utolsó Írásában, anyjához Írott levelében áll ez a néhánv sor: “jászival keveset találkozunk: nem is vagyunk egy hiten. En szocialista vagyok, o polgári radikális, amit en fából vaskarikának tartok.” Szocialistává úgy lett, hogy az elnyomott es kiszolgáltatott asszonyiság gyötrelmein túl, a háború bűneiben a leküzdendő ellenséget látta meg. Tudta, hogy uj utat nyitott az asszonymilliök előtt is. Thursday June 5. 1980. KözßizTorrck; — Budapesti riport — Magyarországi látogatásunk első hetét az Olympia szállodában töltöttük. A szálloda a Szabadsághegyen van, tiz, tizenöt percnyi séta a Fogaskerekű Vasút “Szabadsághegy” állomásától. Egy este éjfél után érkeztünk a “Szabadsághegy” állomáshoz. Javasoltam, hogy ne autóbuszon, hanem gyalog menjünk a szállodába. Társam,, Muriéi aki New Yorkban a Martin Luther King, Jr. High School egyik titkárnője és aki a 94. utca és Amsterdam Ave. sarkan lévő 27 emeletes házban lakik, megdöbbent, amikor meghallotta javaslatomat. Felt késő este utcán járni. Mosolyogva mondtam neki; “Ide figyelj, te most nem New Yorkban, hanem egy szocialista ország fővárosában vagy. Itt a nap bármely órajaban, a varos bármely részén teljes biztonságban jöhetsz, mehetsz, nem kell félned, hogy leütnek, kirabolnak, vagy bármilyen bántalom ér.” “Megértem, hogy félsz - folytattam - mert tudom, hogy fenyes nappal nemrég a lakásod közelében, a Broadwayn elrabolták kézitáskádat. Tudom, hogy amikor New Yorkban üzemzavar következteben sötétség volt, lakóházadban kiraboltak és felgyújtottak az üzleteket, es az öngyilkossággal volt egyenlő akkor az utcára lépni. Tudom, hogy lakásod környékére gondolsz, ahol az éjjeli órákban már életveszélyes gyalog járni.” Szavaim megnyugtatták, “jő - mondta - bízok a véleményedben, menjünk gyalog.” Es elindultunk a lejtős utón. Enyhén hűvös volt a levegő, az ég tele csillagokkal. Elbeszélgettünk az addig látottakról és a sok barátról, akivel megismerkedett, a rokonok meleg fogadtatásáról, s arról, hogy még mi mindent fogunk megtekinteni. “Az első benyomások - mondta - teljesen uj képet nyújtottak. Feledhetetlen élmény volt a Néphadsereg április 4-i felvonulása, s hallani katonák ajkáról a BÉKE jelszavát. Azt hittem, hogy a szocialista országokban élelemhiany van, s a saját szememmel láttam, hogy dúsan van mindenből és a lakosság elárasztja a vásárcsarnokokat, üzleteket, és vásárolnak. Nagy meglepetésemre szolgált az is, hogy rendőrökkel alig találkoztam. A varos tisztasága különösen szembetűnő. A földalattin öröm utazni: tiszta, zajmentes, gyors és gyakran járnak a vonatok. Nem kell 10-20 percet várakozni, nem is beszelve arról, hogy egy-egy utazás egy forintba /öt cent/ kerül.” Meg tovább elbeszélgettünk volna, de megérkeztünk a szállodába anélkül, hogy hajunk szála is meggorbült volna. Lusztig Imre RAEUNFIZETÉSE LEJUT, szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni. Egy évre $ 15.— félévre $ 8.— Megújításra: $............................................... Naptárra: $.................................................... Név:........................................................ ’ Cam:.......................................................... Város:.........................Állami............... Zip Code:................... AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 TÁMOGASSA HIRDETŐINKET 8_____ _____SZÜLŐFÖLDÜNK _
