Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1980-01-17 / 3. szám

Thursday, Jan. 17. 1980. Mi aggasztja Kissingert? BOSTON. Kambodzsa hőse es az 1974-i kará­csonyi szönyegbom] zásnak értelmi szerző,_ Henry Kissinger úr, volt külügyminiszter előa­dást tartott a középa­zsiai helyzetről. Amerika — mondta a tudós professzor — ne aggódjon amiatt, amit a Szov­jetunió csinálhat esetleg Iránban, vagy Pakisztán­ban. Nem ez képezi a nagy veszélyt! De vigyáz­zunk nagyon, ha a Szovjetunió valami uj BÉKE- TERVVEL állná elő! Sose aggódjon Herr Kissinger! Vigyázták a mi vezetőink erre 35 éve, tehát a második világ - háború befejezte óta. Volt gondjuk, hogy minden bekeoffenzivát sikeresen visszaveijenek! Ezért van ma a világ olyan helyzetben, mint amilyenben van! Sallai István unokája az olimpiai zenekarban Sallai István, lapunk hú barátja 60 eve olvassa es támogatja sajtónkat. Most örömhírt adott tudtunk­ra: unokája, a 19 éves Katie Van Houten, a Potsdam, N.Y.-i Állami Egyetem Crane Music School-jának hallgatója, szerepelni fog az Olimpián. A Crane School 600 hallgatója hangulatot teremtó szerepet tölt majd be, de az iskola 51 tagú zenekara a Lake Placid-i téli olimpia hivatalos “zenésze” lesz. Az iskola tagjai külön szamokat komponálták erre az alkalomra, melyeket a játékok kezdeten és végén adnak elő. Ezenkívül minden alkalommal, amikor a nyerteseknek átadják az aranyérmet, a zenekar fogja eljátszani a nyertes országának nemzeti him­nuszát. 38 nemzeti himnuszt kell a zenekarnak betanul­nia. Ennek a zenekarnak a fuvolasa Katie Van Hou­ten, Sallai István barátunk unokája. Gratulálunk Sallai Istvánnak, kedves leányának, Helennek es az unokának, Katienek, hogy nagy zenei tehetséget ilyen nemzetközi keretek kozott érvényesítheti. Olcsá az emberélet Bronxban egy lefejezett ember holttestet fedezték fel a Tracy Tower bérpalota közelében. Ez a har­madik ilven jellegű gyilkosság a városban az utóbbi öt nap alatt. Szicíliában ismeretlen fegyveresek agyonlőtték körzet elnökét, Santi Matarellát. Isfahan, Iránban agyonlőtték az Izlám Forradal­mi Tanacs helybeli vezérét, Amir Abbas Bahareint. Isztambulban magukat szélső baloldalinak ne­vező terroristák agyonlőtték az El-Al izraeli repülö- vallalat itteni ügyvezetőjét. PÁRIZS, 7000 acélmunkás hatvan napi sztrájk után nagv győzelemmel tért vissza munkába. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Vádol az igazságügyminiszter A közvélemény szerint az utcai bűnözések, rab- lotámadasok, erőszakolasok a legsúlyosabb és leg­gyakrabban előforduló bűnözések az országban. Ezzel szemben a több forrásból eredő felbecslések szerint az u.n. fehérgalléros bűnözések nagyobb kárt tesznek az ország gazdasagában. Benjamin R. Gviletti főügyész szerint az irodai bűnözések évente sokmilliárd dollárral rövidítik meg az amerikai kö­zönséget. Nemcsak sikkasztások, hanem nagyvalla- latok részéről törvények és szabályok megsértése, árrogzitési összeesküvések, megvesztegetesek, mér­gező salakanyagoknak folyókba kibocsátása is a fehergalleros bűnök köze tartozik, amely elmek gyak­ran igazgatósági tagok vagy vezérigazgatók az elköve­tői. Ezekről minden héten újabb esetek derülnek ki. Decemberben a szövetségi kormány vád alá helyezte a McDonnell Douglas vállalatot es négy vezeret, mert több, mint egymillió dollar megvesztegetest adtak a Pakistan International repülövállalatnak, hogy azok DC—10 repülőiket megvásárolják. A Firestone Tire and Rubber bűnösnek vallotta magát szövetségi adócsalásban és a Tenneco köte­lezte magát egy millió dollar birság fizetésere, mi­után beismerte, hogy nem tartotta be a földgáz szál­lítási biztonsági szabályokat. A fehérgelléros bűnök elterjedését mutatja ki egy újabban végzett tanul­mány, amely megvilágítja, hogy 582 nagy amerikai vállalatnak 60 százalékát ót ev alatt átlagban öt tör­vényszegéssel vádolták meg. A vezetők ezt azzal mentegetik, hogy a vállalat és a részvényesek érde­keben követték el azokat. Egyik fó oka a nagyvállalati bűnök elterjedésének, hogy a tettenértek általában nagyon enyhe bünte­tést kapnak. Jól ismeri mindenki azt a kettős mér­téket, amivel az italboltot kirabló fiatalt öt évi bör­tönre ítélik, de a csalást elkövető aJelnők legfeljebb felfüggesztett börtönbüntetést kap, és 5000 dollár bírságot fizet. A pénzbírságot a részvénytársasági vezetők az üzlettel járó kockázatnak tekintik. A büntetés összegét a vállalatok többnyire meg sem érzik, vagy könnyen pótolják. GYENGEELMÉJÚEK .. f | f ^ t.f Az Egyesült Államok bevándorlási politikáját, a szabadsagszobor nagylelkű felirata ellenere/mindig a nagyipar munkásszükseglete határozta meg. Ami­kor nagyon sok munkásra volt szükség, akkor nem korlátoztak a bevándorlást. Amikor lanyhulni kez­dett a munkaerószukséglet, mint például első ízben az 1907-es nagy tőzsdekrach után, kezdtek a beván­dorlás korlátozásán dolgozni. Az első korlátozási módszer az volt, hogy vizsgál­ni kezdték a bevándorlók “szellemi képességeit.” Mivel ide, úgymond, csak értelmes embereket aka­runk beengedni! A United States Public Health Service, vagyis a kormány megbízásából, egy Henry Goddard nevű “szakértő” 1912-ben vizsgálni kezdte az Ellis Island- ra érkező bevándoroltakat. Az úgynevezett “Binet Simon” értelmiségi próbák kérdéseit adta fel nekik. E “vizsgák” eredményeként Goddard ur a követ­kezőket jelentette a kormánynak: “Az Egyesült Államokba érkező zsidók 80 %-a, a magyarok 80 %-a, az olaszok 79 %-a és az oroszok 87 %-a GYENGEELMÉJŰ! (The Science and Poli­tics of I.Q. — Leon J. Kamin, Princeton University, 1974.) Néhánv ev múlva nagy büszkén irta meg a “Jour­nal of Delinquency” c. folyóiratban, hogy 1913-ban 350 %-al és 1914-ben 570 %-al több “gyengeelmé­jűt” deportáltak, mint a vizsgálat előtti években! Gondoljunk erre, amikor kikivánkozik belőlünk valamilyen általánosító megjegyzés bármely nemze­tiség tagjainak szellemi képességeit illetően. VEZÉRIGAZGATÓ A II. világháború utáni évek különös jelensége, hogy a háború során túlságosan megszaporodott tá­bornokok, nyugalomba vonulásuk napja elérkezvén, levetik kitüntetés-szalagokkal telitett egyenruháju­kat és bevonulnak másnap civilben valamelyik, első­sorban, hadüpari nagyvallalat igazgatói testületebe. Ennek két élőn ve van: a tábornoki nyugdíj (nem csekélvseg) mellé jön az igazgatói fizetés, plusz bo­nusz (még kevésbé csekélység); mindkettő, vég­eredményben, az adófizető dolgozó zsebéből kerül ki, de még a nem dolgozó fogyasztó zsebéből is. A másik előny, hogy a nyug. tábornok urak szolgá­latuk alatt szerzett bajtársi kapcsolataikat haszno­sítani tudják vállalatuk javára üzletszerzés és kijárás formájában. Ezekutan nem meglepő, hogy Alexan­der M. Haig, Jr. Nixon volt irodafőnóke, majd leg­utóbb a NATO főparancsnoka, nyugalomba vonu­lása (55 éves!) után vezérigazgatói kinevezést nvert az United Technologe* Corp. vállalatnál, “amely egyike az ország 20 legnagyobb ipari vállalatának,” és amely történetesen hadi repülőgépeket is gyárt. Mondja a N.Y. Times: Haig tábornok “széles kato­nai és politikai tapasztalatok szokatlan keveréket hozza magával a 10 milliárdos forgalmú vállalatnak, amely nagyrészben kormányrendelésekre támaszko­dik.” Elnök-jelöltségéről barátai lebeszelték, igy most előnyösebb kikötőben kötött ki. Politikai ál­láspontja egyébként a szélsőjobb “héja” csoportok­hoz fűzi. A PINTO BŰNÜGY WINAMAC, Ind. Megkezdődött e kis varosban az esküdtek kiválasztása abban a perben, amelyet há­rom család inditott a Ford gyár ellen. A gyár vezető­ségét teszik felelőssé azért a tragikus végű autoka- rambolért, amelyben három fiatal no vesztette életet 1978-ban. A felperesek szerint a Pinto autót, amely­ben a tragédia történt,a gyárnak ki kellett volna von­ni a forgalomból. A kocsi hátsó részén lévő gazolin- tartaly a legcsekélyebb összeütközésben is kigyullad­hat. TERJESSZE LAPUNKAT! > .'--ÄiiW.; - «*«. -W.». ----- - mer II _ 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents