Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-05-22 / 21. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, May 22. 1980. ISKOLÁZOTTSÁG Május 7-én megszületett az uj, önálló Oktatásügyi Minisztérium (Department ofEducation, DOE). Az oktatásügy kivált az eddigi Department of Health, Education and Welfare-ból. Ezzel a lépessel 'a kormányzat elismeréssel adózott az oktatásügy, az iskolázottság kiemelkedő fontosságának mai, fejlett technológiát igénylő társadalmunkban. A jól megszervezett és hathatos továbbképzés egyre szükségesebbé válik a különböző iparokban dolgozó munkásság részére. Ilyen továbbképző tanfolyamon résztvevő chicagói acélmunkás fennakadt, mint a többiek nagy része, a tanfolyamhoz szükséges matematika es trigonometria-tudás hiányán. “Leg- j több dolgozónak ezeket sohasem tanították az iskolában, még ha sokan el is vegeztek a középiskolát, ! és nem lehet elvárni, hogy ezt később, szabadidejükben kipótolják,” — mondja az acélmunkás. Ennek eredménye az, hogy ebben a bizonyos üzemben a tanulóknak több, mint fele kimaradt. Prof. Izaak Wirszup, a University of Chicago tanára, nemzetközileg ismert matematika-pedagógus a National Science Foundation előtti beszámolójában szóvá tette az USA oktatásnak ezt a hiányosságát. Összehasonlítva a tudományos oktatást az USA-ban és a Szov- jetunióban, megjegyezte, hogy “az egesz szovjet lakosság olyan iskolázásban részesül, mint a mi leg- j jobb tanulóinknak csak néhány százaléka.” “Azt mondjuk az oroszokról, hogy barbárok, stb., de a valóság az, hogy ők nagyon fejletten iskolázottak. Ök már elérték azt, amit mi ki sem tűztünk célul,” — mondja a professzor. Wirszup nem barátja a Szovjetuniónak, és összehasonlitását “aggasztónak”, “riasztónak”, a szovjet társadalom el’óhaladott oktatási eredményeit az USA biztonságává! szembeni kihívásnak tekinti. Megfigyeléseit statisztikai adatokkal támasztja ala: a szovjet tanulók 97 %-a végezte el a középiskolát 1978-ban, az USA-ban 75 %. Több, mint 5 millió 1978-79-ben érettségizett a SZU-ban, tanult felsőbb matematikát (calculus) 2Vi even át; az USA-ban 105.000 tanult egy évfolyamot. Minden középiskolás a Szovjetunióban tanul 5 ev fizikát, 4 év vegytant, 5 és Ms év biológiát. 5 év földrajzot, 1 év asztronómiát, 3 ev műszaki rajzolást és 10 éven át műhelygyakorlatot. Az USA-ban 9 % tanul 1 év fizikát, 16 % egy év vegytant' 45 % 1 év biológiát es 17.3 % általános tudományos oktatást. A professzor szerint a tipikus szovjet szakmunkás és az átlagos USA munkás matematika es a tudományok oktatásának szintje közti szakadék oly nagy, hogy az összehasontitásnak nincs többe értelme, Hogy miért tartja a professzor, vagy akárki más ezt a különbségét “riasztó ”-nak, az USA biztonságát fenyegetőnek, az egy megválaszolatlan kérdés. Nyilvánvaló, hogy egy jól képzett, a tudományokban iskolázott és tudományos beállítású munkásság kulcseleme a szocialista társadalom terveinek ahhoz, hagy emelje a nép életszintjét a termelés gyarapításával, á'természeti kincsek kiaknázásával, és a modern 'technológia módszereinek minden'téren való al- kalroázá'sa'ypji'. Miután a szocialista országokban nincs .•ü^^£anelj||juliség, több a betöltendő munkahely, tÁjátt.á<&fUnkát kereső; a tudományokban iskolázott •üü kéűdemenyezésre kepes munkás elengedhetetlen «isme a termeles növelésének, ami mindenki javát í"’’ szolgaija. Fontos eleme ez az oktatás a demokráciának is, mert az ilyen képzett lakosságnak jobb képessege van a tervezéshez és az elhatározáshoz. V. 0. Nehéz az élet... Ma már köztudomású, hogy az ország nemzetgazdasaga válságban van. Az ország minden részében tömegesen bocsátják el a munkásokat. De az ország két államában, Michiganben es Ohioban a helyzet katasztrofális. Ennek főleg az az oka, hogy az autóvállalatokat súlyosabban érintette a fejlődő válság, mint a többi iparagakat, tálán csak az építőipart kivéve. Mig az átlagos munkanélküliség 7 százalékos, addig Michiganben 12.2 es Ohioban 7.4 százalékra emelkedett. A tömeges elbocsátások sok ember terveit döntötték romba. Pld. Charles Sturm, Romulus, Mich.- ben, a Ford gyár volt alkalmazottja, kénytelen volt elhalasztani házasságát Mary Robinsonnal, mert elvesztette a munkáját. David és Ann Brainerd pedig a csaladgyarapitást halasztotta el, mert nincs vevő a Ford Granada es Mercury kocsijaira. NINCS PÉNZ AZ UTAZÁSRA Carl Cuthbertson tervbe vette, hogy Atlanta, Ga.- ba megy, mert azt hallotta, hogy ott van munkaalkalom. Tervét azonban nem tudja nyelbe ütni, mert nincs elég pénze arra, hogy feleségevei, Deborahval lekocsizzon Atlantába. Nagy gonddal néznek a jövő ele, nem tudjak, mitevők legyenek. “Volt 1.200 dollár megtakarított pénzünk — mondja Charles Sturm — de mar elfogyott. Két hónapi élelmiszerre költöttük el. Mind Sturm, mint eljegyzettje, Mary Robinson elvesztette munkáját Ford Wayne-i üzemében es minden jel arra mutat, hogy belátható időn belül nem hívjak Őket vissza munkába. “Ahelyett, hogy munkanélküli biztosítást kapnánk, miért nem csökkentik az autók árát, hogy meg tudnak vásárolni a vevők és nem kellene munkanelkűl lennünk” — vélekedik Mary Robinson. Carl Cuthbertson tornatanár volt a Garden City-i középiskolában, de elbocsátották, mert a Közoktatási Tanács jövedelme csökkent és nem volt fedezet a fizetésére. Michigan állam deli vidékén minden varos pénzügyi válságban van. “Testvérem is elvesztette a munkáját. Atlantába ment és ott minden nehézség nélkül talált alkalmazást. Én is oda szerettem volna menni, de nincs ra pénzem” — mondta Carl Cuthbertson. Szakemberek szerint az autóipar sohasem fog visszatérni a régi mederbe. Egyrészt azért, mert a kis autók gyártása sokkal kevesebb munkaerőt igenyel, másrészt, mert az automatizálás által,csökkentett munkaerővel kepesek több autót gyáriam, nem is beszélve arról, hogy a külföldről behozott autókkal egyre nehezebb az amerikai vállalatoknak felvenni a versenyt. Kizsákmányolják az illegálisan bejött munkásokat 1979. november 17-én a Vogue Coach Corporation munkásai sztrájkba léptek. A Los Angelesben lévő üzemben lakókocsikat gyártanak, amelyek a benzin áremelkedését megelőzően nagy kozkedvelt- segnek örvendtek. A munkások nagy százaléka Mexikóból és más latin-amerikai országokból útlevél és vizűm nélkül, illegálisán jött be az U.S.-be. Ennek tudatában azzal fenyegetik őket, hogy feljelentés megy a Bevándorlási Hivatalhoz, ha szervezkedni mernek, vagy ha magasabb bért követelnek. A munkások átlagbére óránként ebben az üzemben $ 4.25 volt, két dollárral kevesebb, mint a szervezett üzemekben. Az autómunkások szakszerveze- tenek sikerült a Vogue cég dolgozóit a szervezetbe toborozni es amikor a munkáltatótól lényeges béremelést követeltek, megtagadta azt. Erre a munkások sztrájkba léptek. Hat hónap telt el azóta és a sztrájk tovább tart. A munkáltatók sztrájktörőket toboroztak a nagyszámú illegálisán bejött munkás soraiból, ami komplikálja a helyzetet. A gyár lakókocsijait 40—80 ezer dollárért adják el, de Michael Hill, a vállalat elnöke panaszkodik, hogy egyre nehezebb egy-egy kocsit eladni a magas benzinárak miatt. A sztrájk kimenetele kihat majd számos más dél- californiai üzem megszervezésere. Több tízezer illegálisán bejött munkást alkalmaznak ezen a környéken a kis- és középnagyságú gyárakban. Országos méretekben 1—3 millió illegálisán itt tartózkodó munkás dolgozik, vagy tengődik munka nélkül, fó'- leg a deli államokban. Amnesztiát követelnek NEW YORK, N.Y. Tizenegy napi sztrájkra volt szükség, hogy New York közlekedési munkásai elnyerjék az évi 9, illetve 8 százalékos béremelést. Sztrájkba léptek annak ellenére,hogy a Taylor-tör- vény tiltja a közalkalmazottak sztrájkját. Koch polgármester, Carey kormányzó es Ravitch, az MTA igazgatója ösztönzésére a birosag egy millió dolláros pénzbírságot vetett ki a szakszervezetre es minden munkástól 22 napi fizetést akar .megvonni. E birói döntés nemcsak a közlekedési munkasokat érinti, A varos minden dolgozójának erdeke annak megsemmisítése. Minden szakszervezetnek, minden szervezett munkásnak tiltakoznia kell a döntés ellen. A levelek százezreit kell a kormányzóhoz küldeni, követelve a döntés hatályon kívül helyezését. Egyesülni fognak WASHINGTON, D.C. A United Rubber Workers, az Oil, Chemical and Atomic Workers és a Paper Workers szakszervezetek képviselői tanácskoznak szervezeteik egyesulesenek kerdeseben. Mind a három szakszervezet vezetői úgy nyilatkoztak, hogy az egyesülés a tagsag érdekét szolgálna, mert az uj szervezet 685.000 taggal rendelkezne es ez növelné a szakszervezet erejet. Mind a három szakaszon meggyorsíthatnák a szervezetlenek megszervezését és hathatósabb engedményeket tudnának elemi a tagsag reszere. TERJESSZE LAPUNKAT 4
