Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1980-05-22 / 21. szám

MlOKOZTA A MIAMI I ZAVARGÁSOKAT AMERIKAI Are 25 cent / Cikkünk a 2. oldalon DR. MIKLÓS IMRE AZ USA BAN A vallásszabadság előmozdítását szolgáló Ap­peal of Conscience Foundation égisze alatt Miklós Imre, a Magyar Népköztársaság Egyház­ügyi allamtitkara, tíz napos amerikai látogatás után hazautazott Magyarországra. Miklós Imre itt-tartózkodása folyamán talál­kozott a szenátus es a kepviselöház külügyi bizottságának tagjaival. Ugyancsak megbeszé­lést folytatott az alant nevezett egyházi sze­mélyisegekkel: Terence Cook bíboros, Dr. Wm. McCord, a Princeton Vallástudománvi Egye­tem rektora, Ft. Giovanni Cheli, a Vatikán ENSz megfigyelője, Jean Jadot érsek, apostoli delegátus. Találkozott továbbá a National Council of Churches, a World Jewish Congress, a Joint Distribution Committee, a Bnai Brith, az Antidefamation Liga vezető tagjaival, valamint Nt. Billy Grahammel is. A beszélgetések vezérfonala Miklós Imre sze­rint az a meggyőződés volt, hogy vallásos em­bert nem lehet automatikusan a szocializmus ellensegenek tekinteni. Hangoztatta, hogy a magyarországi vallási közösség várakozással tekint az amerikai vallá­si vezetők 1981 -i magyarországi látogatása elé. Izraeli fejlemények JERUZSÁLEM, Kétszázötven vezető személyiség nyilatkozatot bocsátott ki, melyben javasolják, hogy a kormány adjon területi engedményeket és ez által jöjjön létre egyezmény az izraeli es a palesz- tinai nép között. A felhívás alairoi között van volt tábornok, a munkás kormány négy volt minisztere, a parlament 20 tagja. Ezzel egyidoben az izraeli katonai hatosag egyre szigorúbb intézkedéseket foganatosít a Jordán nyu­gati partján lakó arab lakosság ellen. Lemondott Okira TOKIO, Miután a parlament bizalmatlanságot sza­vazott az Ohira kormány iránt — 243 szavazattal 187 elleneben —, a kormány lemondott. A kormány ellen szavazók egyik fő panasza az volt, hogy túl nagy összeget irányzott elő a hadiki­adásokra. ■ Végétért türelmük NIAGARA FALLS, N.Y. A Love Csatorna vidékén élő felháborodott lakosok fogva tartották a Kör­nyezetvédelmi Hivatal két megbízottját és követel­tek, hogy a szövetségi kormánv minden további halogatás nélkül helyezze át őket uj lakóhelyűkre és e lépéssel mentesítse a lakosokat a 20.000 tonna mérges gaz romboló hatásától. NEW YORK, N.Y. Felemelték a városból kivezető hidak diját 25 centtel, ami évente 33 millió dollár többletkiadást jelent az autón varosba jóvok rész'ere. A Varsói Egyezmény államfőinek a lengyel főva­rosban tartott konferenciája felhívást intézett a vi­lág minden államának kormányaihoz csúcskonferen­cia összehívása erdekeben, hogy felszámolják a nem­zetközi feszültség fofeszkeit s ezáltal megaka- lyozzak a háború kitörését. A konferencián részt- vett Brezsnyev szovjet elnök, valamint a lengyel, magyar,csehszlovák,kelet-német es bolgár államfők. A nyilatkozat megnyitotta az utat az európai, iráni és afganisztáni problémák legmagasabb nem­zetközi fórumon való megtárgyalásához. “A mai veszélyes helyzet, — hangzik a javaslat be­fejező szakasza — az eddig még mindig kiaknázatlan lehetőségek épp úgy, mint korunk történelmi tanul­ságai a Hitler-elleni koalíciótól napjainkig, mind azt mutatják, hogy pontosan ilyen tanácskozások azok, amelyek a legbiztosabb utat alkotják a kölcsönös megértés es a tartós béke számára.” Mi volt a nvugatí államok reagálása e felhívásra? Washingtonban a külügyminisztérium meg nem neve­zett szószólója a nyilatkozatot “jelen téktelen”-nek, valamint “tűi korainak” minősítette. Amire a háború veszélyétől rettegő emberek több­sége azt mondhatja, hogy inkább legyenek az ilven javaslatok “túl koraiak”, mint túl későiek. 1939-ben is voltak összefogásra serkentő felhívások, amelyek bizonyos körökben “túl koraiakénak minősítettek. Tudjuk, mi lett ennek a következménye! Hivatalos válasznak tekinthető Muskie, az uj kül­ügyminiszter nyilatkozata Bécsben az Ausztriával kötött béke 25. évfordulóján tartott ünnepélyen. Ez alkalomra öcjzejótt mindazoknak az államoknak a képviselője, amelyeknek szerepük volt a békekötés­ben. De amig az angol, francia és szovjet delegátu­sok nyilatkozataikat Ausztria semlegességének mél­tatására használták fel, Muskie a jelenlevő szovjet külügyminiszterre, Gromikoraszegezve tekintetet, ezt mondta: ”A semlegesség, függetlenség, a területi sérthetet­lenség elvei, amelyek Ausztriában érvényesek, ma sertve vannak. Ma ismét szembe kell néznünk a múlt fontos leckéjével: támadás bárhol, fenyegeti a biz­tonsagot mindenhol^” Az ünnepélyt követően azonban Muskie három óra hosszat tárgyalt Gromikóval. Nem vonta be a tárgyalásokba Brzezinski Bécsbe küldött két szemé­lyes képviselőjét. Ez mindenesetre jó jel. A tárgyalás tartalmáról és eredményéről Muskie csak annyit mondott hogy “megerősítette meggyőződését a tár­gyalások szükségességéről.” Hozzátette azt is, hogy remeli, a megbeszélések segíteni fognak a két ország közti problémák megoldásában. Azonos értelemben nyilatkozott a tárgyalásról Gromiko is. A szovjet külügyminiszter másnap az amerikai kormány több más tagjával, valamint négy más nyu­gati állam képviselőivel is tárgyalt. Ot hónap óta ez volt az első érintkezés Kelet és Nyugat vezető személyisegei között. A varsói felhívásnak ezek szerint maris mutatkoz­nak eredményei. Giscard d’Estaing, francia elnök e héten már tárgyalt Varsóban Brezsnvev szovjet el­nökkel. A tárgyalás napirendjén volt az afganisztáni kérdés és a Pershing rakéták Nyugat-Europában terv­bevett elhelyezésének kérdése. Egy világkonferencia megtartásának javaslata a detente védelmében, és a leszerelés meggyorsítása ér­dekeben először a varsói államok 1979-es budapesti konferenciáján hangzott el. Muskie es Gromiko a tárgyalás megkezdése előtt. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254—0397 TÚL KORAI ?

Next

/
Thumbnails
Contents