Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1980-05-08 / 19. szám

Thursday, May 8. 1980. GALGÓC2I ERZSÉBET: Sfyeni KnMiáf- KISREGÉNY­111. A parókia nyolc ablakos saroképület, tekintélyes lehetett valamikor, de ma már odon dézsmaháznak látszik a körülötte rikító emeletes, vadonatúj paraszt­hazak mellett. A fedett kapuboltozat alatt egy négy- ökrös szénásszekér is bejárt valaha. Az udvarra szé­les, oszlopos tornác, folytatásában üvegezett ambi­tus nézett. A gondosan megművelt hatalmas udva­ron virágoskert és konyhakert osztozott. Rengeteg a virág, futórózsa, bokorrózsa, orgonabokrok, gla- diolusz, begónia, büdöske, több színű rezgő, muskát­li, flox, cinea... Zsófia elámult ettől a tobzódástól, az esperes büszkén figyelte az arcát. — Gyönyörű! — suttogta Zsófia. így is lehet élni, nem virághullak között, amiket elfelejt megöntözni, mert massal van tele a feje. — Szeretem az eletet magam körül — mondta sze­rényen az esperes. — Valamikor egy egész jobbágy­telke volt a falusi plébánosnak, 25 hold. Most is jár­na nyolcszáz négyszögöl a téesztöl, de mit csinál­nak vele? Arra is alig kapok embert, hogy az udvart fölássa, elvesse, megkapálja. — A konyhakertben egy hajladozó nőalakot pillantott meg. Fölemelte hangját: — Piróka,vendégünk van! Otven körüli testes no, rikító pongyolában és ron­gyos szettaposott sötétkék kismamacipöben lomhán csoszogott elő a kertből. Bal kezében kis szalmako­sárban frissen szedett retek, földtől maszatos jobb­ját kézfogasra nyújtja. Húsos arcán udvarias, begya­korlott mosoly. — Túli Zsófia, restaurátor. — Orvendek. Sokat hallottunk már a művésznőről. Zsófia elkepedt. — Rólam?... Ebben a faluban?... Engem még a szakmában is alig... Piróka hirtelen szinte rátamadt. — Mennyibe kerül Pesten a retek? — Retek?... — csodálkozott Zsófia. Fura ez a ház­vezetőnő! Sokat hallott rólam és ez a retek!... A ko­nyak árat tálán meg tudnám mondani. — Fogalmam sincs, Piróka. Piróka kivette a leghíresebb retkét a kosárkából s diadalmasan meglengette a két ember orra előtt: — Nálunk ez az egy darab retek, mit gondol, mennyibe kerül? Húsz forintba! Mert ebben az a két­száz tő gumós begónia is benne van, amit Pestről, a Rozmaring téeszból hozatott az esperes ur a kertesz- szel együtt, aki elültette. Hát úgy fogyasszák! Az esperes bűntudatosan elmosolyodott. — En meg otthon tanultam az apámtól: verjen meg az Isten, gyöpös udvarral, rossz szomszéddal... Nem szebb ez, mint egy gaztenger?... A pirostéglas veranda is tele volt virággal: a falak­ról futónövények hullottak alá, mint leheletfinom zöld fátylak. Széles volt és hosszú, kiöblosodó részé­ben kerti bútorokkal pihenő, és négyszobara szol­gait bejáratul: háló-dolgozószoba, ebedlő, tanács­terem és káplánfülke. A kanyarban lengőajtó, mö­götte a fürdőszoba, konyha.spajz, személyzetiszoba. Piróka teriteke impresszionista csendéletre és bel­városi hidegkonyha pultjára emlékeztetett: több re- keszes porcelántalban szalámi, kolbász, szalonna, sajt, vaj, lágy tojás; fonott csónakban kenyérszele­tek. Fateknyőcskeben a frissen szedett retek,s köny- nyeden odavetve zöld mázas korsóban háromszái piros rózsa. Fehér damaszt abrosz és ugyanilyen szalvéták. Az esperes sietve, élvezettel — zabáit. Egyszerre t, M I , > t tömött a szajaba mindent, sajtot, szalonnát, vajaske­nyeret, lágy tojást. Zsófia étvágytalanul kényszeri- tett magaba néhány falatot, inkább a papot bámul­ta lenyűgözve. Miután az apja hazajött a hadifogság­ból, néhány évig ugyanígy falta az ételt, bal karjavai Iff M vedve a tányért, nehogy elvigye előle valaki! A pap­nak is nyomorúságos évei lehettek valamikor?... A nagy sietségben egy csöpp (agy tojás* a fehér ingre fröccsent, az esperes bűntudatosan nezte egy pilla­natig, aztán az asztalkendőt — megkésve — a térdé­ről a nyakába tűrte. — Nem buták az angolok. A szalvétát a nyakukba hordjak,nem a térdükön, mint a franciák. — Egy ki­adós nyelés után hozzátette: — Sajnos, a háború vé­gén nagyon kiábrándultam belőlük. Zsófia eltolta a tányért, s megkönnyebbülten ci­garettára gyújtott. — Angol megszállást vart? — Természetesen... Melyik értelmiségi nem? — Talán csak a papsag. — Én úgy mondanám: minden katolikus. t — Es úgy jobb lett volna? Az esperes letörölte szája környékéről az etelek I I * r r ív nyomat, a szalvétát ledobta es székestől eltolta ma­gát az asztaltól. — Piro! A lengőajtóban megjelent a házvezetőnő a kávéval. — Vigye innen ezt a sok ételt, látni se bírom! Az asszony nagy fatálcára szedte az asztalt, s köz­ben felfedezte a teher ingben rikito sarga foltot. Ki fakadt, otthonos, összeszokott zsortölodessel: i *r .» r | „ — Tizenhat eve konyorgok, hogy a szalvétát kösse a nyakába! Ha már leeszi magát, mint egy kisgyerek. — No, no, Piróka — dunnyögte restelkedve az ö- reg — a tojasfolt kijön. — Kijön, kijön! Akkor parancsoljon ra, hogy men­jen ki! Kijön, ha kimosom — s ludtalpasan elcsoszo­gott a konyha fele. (folytatjuk) MEGEMLEKEZES El nem múló szeretettel gondo­lok drága férjemre, Palira, akit februárban vesztettem el. Csorba Mariska NEWYORKI MAGYAR HENTES TIBORÉ MEAT SPECIALTIES (formerly ME RTL PORK STORE) 1508 Second Ave., New; York, NY. 10021 «78. «• 79. utcák MMtt. — TeJefote RH: 4-829* , FRISS HUS, HURKA SS FELVÁGOTTAK I Mrgyar Társaskör 130 East 16 Street New York, N.Y. 10003 SIKERES BAZÁRUNK VOLT A mult vasárnap sikeres sajtóbazárt rendeztünk a McBurney YMCA nagytermében. Az előkészületek már a korai órákban megkezdődtek, hogy mire a közönség megérkezik, minden a helyen legyen. Jöt­tek is az érdeklődők szép számmal és sok szép ba- zkrtárgyat vásároltak. Lunchtájban pedig jóízűen fogyasztottak el a finom eteleket, süteményeket, kávét és kellemesen szórakoztak. Meg kell emlite - ni azokat, akik sokat fáradoztak a bazár sikere'ért. Heldák Marika nem jöhetett el, de mégis megsütötte a finom diós és mákos beiglit, melyet férje, Laci ho­zott el a bazárra. Süteményt készítettek még: Datt- ler Bözsi, Lutherán Juliska, Vágó Klári, Fishman Duci, Gamauf Terus. Finom krumplisalátát hozott Markovitsné, a vágott húst Gáspár Boriska készítet­te. Az eteljegyeket Vágó Oszkár árusította és a kony­hánál Heldák Laci, Markovits Dús és Feri, Fishman Duci dolgozott. Sokat fáradozott Gamauf Gusztáv és kedves fia, Lusztig Imre, Fodor Árpád, Deák Fay, valamint az asztaloknál Gross Paula, Friedman Margit, Gamauf Terus, Lutheran Juliska, Fodor Vera, Dattler Bözsi, Lusztig Rózsi, Vago Klári, Kócs Pista és Olga. Bazártárgyakat hoztak, vagy küldtek a követke­zők: Dattler Bözsi, Fishman Duci, Schafer Vilma /Floridából/, Tóth Tessie, Sweet Pál és felesége, Dengelegi Elsie és Mike, Random Ethel. Halas kö­szönet mindegyiküknek. A bazár bevétele $ 1.900.- sajtónk javára. Nagyon köszönjük mindanyiuk segítségét.---KÖSZÖNET A BAZÁRTÁRGYAKÉRT NAGY Lajosné, budapesti olvasónk szép kézimunkákat küldött bazárunk­ra. Hálás köszönet érte. SZÜLETÉSNAPI ÜDVÖZLET Még sok boldog születésnapot kívánunk Dengelegi Mihály bará­tunknak, aki május 10-én töltötte be 86. életévét. Reméljük, hogy jó egészségben még sokáig fog él­ni kedves felesége, Elsie örömére, akivel immár 60 év élnek boldog házaséletet. A Magyar Szó Szerkesztősége és Kiadóhivatala MEGEMLÉKEZÉSEK Szeretettel gondolok drága fér­jemre Joe-ra, aki 1978 május 8-án hagyott itt bennünket örökre. Drága emlékét örökre szivembe zárva őrzöm. Gáspár Boriska Bronx, N.Y. t Szeretettel emlékezünk meg kedves barátunkről, Gáspár Jóskáról. Em­lékét örökké megőrizzük. Markovits Feri és Ilus Szeretettel emlékezem meg kedves barátunkról, Gáspár Jóskáról, el­huny tának évfordulóján. Csorba Mariska 10 _-----AMERIKAI MAGYAR SZÓ—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents