Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1980-05-08 / 19. szám

HEGEDÜL A KONGRESSZUS “Mialatt Elizabeth, N.J. égett — irta vezércikkileg a N.Y. Times május 3-i számában — a kongresszus csak hegedült” — azaz vesztegette az időt és az adó­fizetők pénzét. Célzás volt ez arra a hatalmas tűzvészre és rob­banásra, amelyet egy mérgező vegyszerekkel telt hulladéktár felrobbanása okozott a New Yorkhoz közeli városban és amelynek következteben már előkészületeket tettek a város és a környező vidék kiürítésére. “Ha a kongresszus nem fecsérelte volna az idejet jelentéktelen dolgokra — írja továbbá a Times — ak­kor ez a közelkatasztrófa elkerülhető lett volna.” TITO ELNÖK 1892-1980 Három nappal 88. születésnapja előtt, meghalt Tito, Jugoszlávia marsallja és elnöke, a második vi­lágháborúban a nácizmus ellen küzdő világkoalició egyik legkimagaslóbb alakja. 18 éves kora óta tagja volt a munkásmozgalom­nak, majd a szocialista pártnak. Az első világhábo­rúban az osztrák-magyar hadsereg katonájaként har­colt a keleti fronton. Orosz fogságba esve, a forra­dalom kitörésekor csatlakozott Lenin pártjához és résztvett a forradalmi küzdelmekben. Visszatérve szülőhazájába, a kommunista párt tagjaként küzdött a királyság intézménye ellen. A második világháborúban megszervezte a jugo­szláv nép legendás harcát a náci hadigépezet ellen, majd irányította a jugoszláv állam megalakulását. A nemzetközi politikában vezető szerepet töltött be az imperialista-ellenes, u.n. el-nem-kötelezett ál­lamcsoport működésében. “Am nemcsak Elizabeth környékén van ilyen ve­szedelmes mérgező anyaggal telitett hulladekhalmaz, hanem SOK EZER MAS HELYEN, városok közelé­ben, sót varosokon belül is.” Megannyi pokolgép ez és a kongresszus nem sza­vazta meg .a felszámolásukhoz szükséges pénzt. De tisztesség ne essék, nem mindig piszmog, pepecsel a kongresszus. Bezzeg megszavazta annak az 1,200 millió dollárnak a népjóléti céloktól való elvonását, amely a szó legteljesebb értelmében szegénysorsu amerikaiak milliói szájából fog megvonni egy falat kenyeret, gyermekek millióitól egy bögre tejet, táp­pénzt idős amerikaiaktól. Megszavaztak a sorozás ujrabevezetésenek első feltételét, a 18-19 évesek regisztrálásához szükséges ősszeget is. Megszavazzak, sokszorosan túllicitálják Carter es a Pentagon minden követelését az amúgy is felduzzasztott fegyverkezési költségvetésre vonat­kozóan. Megszavaznak minden pénzügyi támogatást nepellenes, katonai diktatúrák támogatására a világ minden részében. Az Egyesült Államok alkotmányos rendszere há­rom kormányszerv, az elnöki, azaz végrehajtó hata­lom, a népképviseleti kongresszus és a bíróság egyen­súlyozó szerepén alapul. Ha a végrehajtó hatalom, az elnök, a nép érdekei ellen cselekszik, akkor a kongresszusnak kell közbelépnie a nép érdekében és a helyes útra kényszeríteni az elnököt. Ha mind­kettő eltévelyeg, akkor a Legfelsőbb Törvényszék­nek kell közbelépnie és törvénytelennek minősíteni a helytelen törvényhozást, intézkedést. De most az a helyzet, hogy a Nixon-emberekkel telitett Legfelsőbb Törvényszék maga is nyirbálja a nép elemi jogait. Az elnök veszélyes külpolitikája meg a saját külügyminiszterét is lemondásra kész­tette és a kongresszust még a Times is felelőtlenseg- gel vádolja. A N.Y. Times természetesen nem fogalmazza meg a helyzetet ilyen megközelítéssel és ilyen részletesen, de konklúziójával egyet kell értenünk: “Az Elizabeth-i tűzvész intó jel kell, hogy legyen mindnyájunk számára, a további felelőtlen huzavona halálosnak bizonyulhat.” A republikánus többségű Legfelsőbb Törvényszék, a demokrata adminisztráció és a demokrata-republi­kánus képviselőkből, szenátorokból álló kongresz- 8ZU8 egyaránt felelős a helyzet ilyen kialakulásáért. Szerte az országban a 20 milliós szakszervezeti mozgalom legjobb elemei, a 30 milliónyi kisebbség képviselői,idős amerikaiak milliói, az értelmiségiek a diákság legjobbjai, ezernyi helyi, úgynevezett “grass root” szervezet alakításával készítik elő a ta­lajt egy olyan országos mozgalomra, amely véget vethet a felelőtlen “hegedülés”-nek, és hazánk út­ját ismét a haladás és a béke irányába vezérelhetné. _ 1 1 MUSKIE A “KÜLÜGYIBEN Az amerikai nagyközönség többségének nincs fo­galma arról, hogy mennyire megrendítette Európa és az egesz világ közvéleményét Vance külügymi­niszter lemondásának híre. Bebizonyitottnak látták legsúlyosabb balsejtelmeiket USA külpolitikáját il­letően. Rettegve figyelték, hogy a Carter kormány­zat lépésről lépésre a Szovjetunióval való nyilt ösz- szeutkózes útjára iránvitja politikáját. A maguk módján igyekeztek, amennyire lehet, elhatárolni magukat e vonalvezetéstől. Nem csatla­koztak a Carter által javasolt szovjetellenes kereske­delmi bojkotthoz. Evek óta nem lehetett annyira nyilt Carter-ellenes kijelentéseket hallani Európá­ban, magas diplomáciai körökben, mint jelenleg. De Amerikában is súlyos nyugtalanságot keltett a mérsékletet képviselő Vance lemondása, különö­sen annak indoklása. Úgy nézett ki, hogy mostantól kezdve a kardcsörtető Brzezinski veszi át a világ leg­hatalmasabb államának politikai irányítását. Carter elnök nyilván maga is belátta, hogy USA teljesen elszigetelődhet ilyen körülmények között amellett újraválasztásának ügye is válságba juthat. Meg kellett nyugtatnia a közvéleményt. így esett választása Muskie, Maine állam szenátorára. Bár Muskie nem tekinthető Carter külpolitikai ellenzőjenek, eveken at hangoztatta a Szovjetunió­val való békés kapcsolatok kiepitésenek fontosságát. Legalább is ez volt álláspontja az afganisztáni vál­ság kirobbanásáig. Erről a kérdésről különben is tárgyalni fog Gromyko, szovjet külügyminiszterrel, amikor május 16-án Bécsbe utazik az osztrák béke- szerződés megkót€sénej^25. évfordulójára. ALBANY, N.Y. Carey kormányzó “a nemzet ve­szélyben van” jelszóval javasolja, hogy a demokrata konvención a delegátusok szabadon támogathassak egy kimagasló egyén jeloleset es mentesítve legye­nplr 97 orlrlícri pHrntolo7aHo'«iw*lr*öl A sorozás ellen _ . . .. . . ... ? A.J Az amerikai metodista egyház Végrehajtó Bi--< zottsága határozatilag állást foglalt Carter elnök tervbe vett regisztrálási és sorozási tervei ellen. “E lépések nem fogjak fokozni a nemzetközi biztonságot és ugyanakkor az egyéni szabadság súlyos megsértését képezik.” “Nem szabad megengednünk — hangzik to­vábbá a Bizottság nyilatkozata, hogy minden nemzetközi problémára katonai intézkedéssel válaszoljunk.” A Bizottság bejelentette, hogy irodákat állít fel az ország nagyobb központjaiban, ahol a so­rozás alá eső fiataloknak tanácsot fognak adni a katonai szolgálat alóli felmentés elérésére. AMERIKAI Ára 25 coat AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254-0397

Next

/
Thumbnails
Contents