Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1980-05-01 / 18. szám

Thursday, May 1. 1980. ^AMERIKAI MAGYAR SZÓ­AMERIKAI , MAGYAR SZO USPS 023-980 ISSN 9194-7990 Published weekly, exc. last 2 weeks in July and 1st week in August by Hungarian Word, inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31. 1952 under the Act of March. 21.1879, at the P.O. of New York, N.Y. Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési arak New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre 15. dollár félévre 8.— dollár Minden más külföldi országba egy évre 18 dollár, félévre 9.50 dollár Postmasterr Send address changes to Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Az olaj a háborúban és a békében (TÖRTÉNELMI LECKE) iiienzik az MX építését . Robert F. List, Nevada és Scott M. Matheson, Utah kormányzója tanúskodott a képviselohaz költ­ségvetési bizottságának ülésén. Tiltakoztak az ellen, hogy a Pentagon az o államukban helyezze el a terv­bevett 200 MX-raketat. “List kormányzó es en — mondta Matheson, Utah kormányzója — itt vagyunk, hogy ellenvele- menyunket fejezzük ki Carter elnök MX-raketaepi- tési tervevei szemben. ” “Ellenvelemenyünket azzal támasztjuk alá, hogy 50.000 személy elhelyezése az Utah-Nevada tér- ségbena rakétarendszer építésére és kezelésere, örök­re romba döntené a lakosság jelenlegi életformáját. ” “Továbbá ellenezzük e tervet azért is, mert elet- beléptetése karos volna a környezetre és éghajla­tunk, állat- es növényvilágunk örökre tönkremenne. Tiltakozunk a Pentagon azon törekvése ellen, hogy ránk kényszerítse az MX-raketakat. ” “Eredetileg jónak láttuk es elfogadtuk a javasla­tot, de az utóbbi időben a körzet farmerjei, bányá­szai es a nép minden retege ellenzi az MX-rakétak elhelyezését államainkban.’’ íme, a nép józan esze érvényéiül es kényszeríti a két állam kormányzóját állásfoglalásra az MX-ra- kéták elhelyezesevel kapcsolatban. De nemcsak Utah es Nevada államok, hanem az ország minden államának népe nagy többségben ellenzi, hogy 34' milliárd dollárt elherdáljanak erre az uj tömeggyil­kos rakétarendszerre. Országszerte, elsősorban a rohamosan novekvo munkanélküliség által sújtott munkásság soraiban.a kisebbségek között, egyre jobban terjed annak a fel­ismerése,hogy az ország problémaira sem a demok­rata, sem a republikánus párt nem ad es nem akar adni megoldást. Ha lassan is, de kibontakozóban van egy antimonopolista jellegű harmadik partmoz­galom. WASHINGTON, D.C. A képviselők 218:188 szava­zattal jóváhagytak 13.3 millió dollár előirányzását a 19 evesek regisztrálásának költségeire. E lépéssel közelebb jutottunk a fiatalok besorozásához. • MOSZKVA, A Szovjetunió az űrbe röpítette a “Progress 9” teherszállító űrhajót, amely a Salyut 6 ürlaboratóriumban kutató munkát végző Valery Ryumin és Leonid Popov űrhajósokat látja el. Ök április 9-én érkeztek az űrbe a Soyuz 35 ös űrhajó­val. Miként a XIX. századi ipari forradalom jellemző­je az átváltás a fáról a szenre es a vasra, — azonkép- pen az első világháború utáni korszak iparosodásá­nak technológiai alapja az átváltás a gőzről a villa- nyossagra, a szénről az olajra. Hangsúlyozom: technológiai alapja, mert tudni kell, hogy ez egymagában még a történelem mozdo­nyát nem fűti. Ahhoz tudvalevőleg jóval több szüksé­geltetik. Az imperializmus politikai gazdaságtaná­ban az olaj szerepét mar azok a tényezők határoz­zak meg, amelyek a tőkekivitelt es az ágvunaszádo- kat — a leigázás es a bekebelezes eltökélt szándéká­val — az olajmezók felé távirányitjak. Egyszersmind ez határozza meg döntően az olaj­töke és az allam együttműködését, a stratégiai cél­kitűzések sorrendiségét és sürgősségi skáláját is. Egyszóval az olaj az imperialista rendszer anató­miájának lalan legszemléletesebb és legsüritettebb kifejezése. (Gondoljunk csak a brit olajbáro Deter- ding szerepere az első világháború végen, az orosz forradalom elleni intervenciós háborúban Baku kó- rid.) A második világháború kimeneteleben Nagy-Bri- tannia, az előretörő amerikai rivális jóvoltából, ma- sodrangu vagv harmadrangú világhatalommá züllött ugyan, de még igy is, a második világháború után is, fennen hangoztatták a brit uralkodó kórók, hogy leven Kuwait a brit birodalom (vagy ami még meg­maradt belőle) fő dollárszerzó területe, — ezért te­hát, ha azt valamely más hatalom akarná megkapa­rintani, ez úgyszólván automatikusan háborús esz­közök bevetésére késztetné az angol kormányzatot. Nos, az Egyesült Államok üzleti hatalmasságai és kormanva a következőkben Kuwaitot is és Szaud Arábiát is kezen-közön saját közép-keleti érdekszfé­rájukba integrálták. Az angol kormányok azonban már egyáltalán nem erezték magukat eleg erősnek akkor, hogy az amerikai rivális e vakmerő kalózko­dása miatt kiugorjanak az Atlanti Szövetség kötele­kéből. Ez a meghunvázkodás már magában is Ang­lia további gazdasági hanyatlásának kortünete volt. Az uj amerikai birodalom egvik legmagasabbra becsűit részé a kózep-keleti olajbirodalom és azon belül is az amerikai gazdasági, pénzügyi és katonai fennhatóság ala vont Irán lett. A hanyatló sterling és a felemelkedő dollár világcsatájában egyebek kö­zött a kózep-keleti olaj feletti egyeduralom volt a tét. Az ötvenes evek elejen a liberális nagybirtokos politikus, Dr. Moszadik. vállalkozott az emberfö­lötti feladatra, hogy az iráni föld méhében rejlő hatalmas természeti kincset Irán modernizálására, az iráni tömegnyomor enyhítésére használja fel. E vállalkozás sikerének egyik nélkülözhetetlen elő­feltétele az úri csocselek kiebrudalása, a sáli trónfosz­tása volt. Moszadik mögött állt a nép es annak él­csapata, a Tudeh. A sah mögött állt viszont a nemzetközi (angol­amerikai) olajtöke es az amerikai kormanv. Mosza- dikot sikerűit kikenyszeriteni a hatalomból (ahhoz hasonlóan, ahogyan jóval későbben Chilében Dr. Al- lendét) és a saht visszaültetni a trónra. Olybá tűnt, mintha ujíent sikerült volna helyre­állítani az amerikai uralom világrendjét az imperia­lista és antiiinperialista erőknek e specialis kozep- keleti hadszínterén. Az amerikai kormány “bízvást’’ támaszkodhatott a sahra, cserebe pedig a sáli “bíz­vást” támaszkodhatott az amerikai kormányra, ligy látszott, minden a legnagyobb rendben van a lehető világok e legjobbikában, ebben az imperialista para­dicsomban. Másképp jött ki ajépés. Egy, az amerikai néphez intézett nyílt levélben az Egyesült Államokban elő iráni diákok egy cso­portja valamikor már 1966-ban felhívta a figyelmet az amerikai közép-keleti politika közveszélyes eszte- lenségere. Rámutattak, hogy “az Iránban fennálló jelenlegi körülményekért a fő felelősség az USA kor­mányát terheli, amely a jelenlegi rezsimet létrehozta és támogatja.” A néhány ezer főre rűgő USA kato­nai tanácsadók csoportja Iránban — állította a nyílt level — olyan exterritoriális jogokat élvez, amelyek a nemzetközi jog értelmében csak a diplomáciai tes­tületeket illetik meg. (A neokolonializmusnak e szép mintapéldanya egyébként fényt dérit e “dip­lomaták” letartóztatására es fogvatartására a forra­dalmi iráni diákok által a sah elűzése után.) A megrémült szaudi uralkodókat a Pentagon és a Feher Ház flottademonstrációkkal és bombázóköte- lekek keringésevei igyekszik megnyugtatni. De va­jon — a történelmi szemleletben — mit is tanúsít, mit bizonyít ez? Csakis az eszeveszett kapkodást a dollárdiplomacia és ágyunaszád -diplomácia eszköz­tára között. Az elriasztó hitleri példára célozva emeli fel into szavat a New York Times egvik vezér­cikke: “Azok a geopolitikus elmék, akikágyunasza- dokkal és repülőgépekkel játszadoznak, egyre inkább lemaradnak az idők mögött.” A neoimperializmus és a neokolonializmus tob­zódásának es kudarcainak vagyunk szemtanúi. De nem passzív szemtanúi. Egy harmadik világháború poklát hárítják el azok az erők, amelyek a neoko- lonialista erőszakot csirájában igyekeznek elfojtani, meg mielőtt az langba borítaná a világot. Figyelő TEHERAN, Egyezmény jött létre Irán és a Szovjet­unió kozott a két ország közti kereskedelmi kap­csolat kiszélesítésére és elmélyítésére. jjcsoóri Sándor: Nomádnapló $ 4.60 I Illyés Gyula: Szellem és erőszak 10— | | II.Rákóczi Ferenc: Vallomások, i emlékiratok 6.— | I Emlékiratai $ 16.90 Kiáltványa 3.30 j I Nyíró József: Székelyek g.— : Zöld csillag $ 1 0.— Kopjafák 6.— ; Úz Bence $ 10 — íme az emberek 1 2 — | Halhatatlan élet 12.— | Szalay Lajos: Hatvan rajza 4.— | A Cs. Szabó László: Vérző fantomok 12.— Vaszary Gabor: Ketten Párizs ellen 12.— | A no a pokolban is az űr $ 9.— Pok 12 — I = Édesanyánk O $ 9.— Hárman egymás Kapható: e^en 9.— | I PÜSKi - CORVIN j Hungarian Books & Records. 1590 2nd. Ave. New York N.Y. 10028 • | ^ Telefon: 212-879-8893 J 6---------

Next

/
Thumbnails
Contents