Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1980-04-10 / 15. szám

Thursday, April 10. 1980. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Az előző cikk felsorolta az u.n. “szabad világ”-ban az utolsó 20 év alatt elkövetett nagyobb tömeggyil­kosságok egy resz'et; itt a lista folytatása. 1978. Irán: a forradalmárok szerint a sah diktatú­rája 16 év alatt 45.000 embert (más adatok szerint többet) megölt. Ciprus: Törökország a sziget egy részét megszall- ta;4.500 halott. Egyenlitoi Guinea: a diktatúra 10 ev alatt 6.000 embert meggyilkolt. Nicaragua: A szabadságharcban (főleg az USA által odáig támogatott diktátor, Somoza csapatai) 7.000 személyt öltek meg. 1979. Délafrika: 170 “törvényes” kivégzés (feke­ték ), Salvador: a ne pelnyomó kormány katonái több, mint 600 embert megölnek. Közepafrika: Bokassa “császár” (a francia elnök barátja) személyes részvételével 100 diakot megöl­nek. Francia csapatok elkergetik a “császárt.” Zimbabwe (Rhodesia): 1977. óta 13.000 (túl­nyomóreszt fekete) pusztult el az elnyomó fehér kisebbség es a felszabadulásért küzdő többség har­cában. Rhodesiái repfüőtámadások sok száz lakost megölnek Zambiában és Mozambikban. A feher kisebbség (4%) a bojkott-határozatok ellenére Ang­lia és Délafrika támogatását élvezte. A támadások fő­képp a felszabadító front egyik parancsnoka, Mu­gabe, csapatai ellen irányultak, ő a most lefolyt vá­lasztáson a szavazatok 63 %-át kapta. Nicaragua: Somoza gárdistái és légi ereje 80.000 embert megölt, Somoza mégis megbukott. Pakisztán: napi 2 kivégzés, Bhutto v. elnököt is kivégezték. Törökország: 1217 politikai gyilkosság (valójá­ban több). Uganda: Idi Amin terroruralma alatt állítólag 300 ezer ember vesztette életet. Tanzánia seregei a dik­tátort elkergettek, de emiatt nem háborodott fel a “szabad világ.” Ez a lista is csak kivonatos, Nem említi Laoszt, a- hol az USA bombázott és az általa támogatott el­lenforradalmárok gyilkoltak. Észak —Írországért (Ulstert), ahol a katolikusok es protestánsok bel- háboruja 2.000 életbe került. Az olasz jobboldali és (állítólagos) baloldali terrorbrigadok áldozatait. Franco utolsó éveinek bírói gyilkosságait. A Fülöp- szigetek — Marcos elnök csapatai és müzlim lázadok közt folyó belháboru áldozatait. Az Amazon-menti indiánok irtását Brazíliában, hogy a földrablók sza­bad kezet kapjanak. A spanyol baszk-földi terrort és ellenterrort. A paraguayi diktatúra szörnyűségé­it. A müzlim “ébredéssel” járó középkori kegyetlen­ség és kínzások (fej- és kézlevágáo, ostorozás) visz- szahozását. A Sahar.'í-háborut, Marokkó és Argenti­na beavatkozásával. Csád belháboruját francia csa­patok részvételével. Watts, Detroit, New York, és más amerikai váro­sok fekete-lázongásait, amibe sok százan közülük belepusztultak. Az atticai börtönlázadás, amely Rockefeller kormányzó mulasztása folytán 50 em- | bereletbe került. De ez nem telekkönyvi felvetel, annyi is eleg, annak bizonyítására, hogy legalább js a második világháború óta a magát “szabad világnak” nevező részt nagyobb felelősség terheli a legújabb kor ször­nyűségeiért. És elsősorban annak bizonyítására, hogy századunk borzalmas tapasztalatai sem javították meg az erkölcsöket es tisztították meg az elméket, Az egyik oldalról, felülről, ugyanúgy izgatnak most és uszítanak a 3. világháborúra, ahogyan az előző kettőre és az azóta folytatott száz kisebb háború­ra izgattak és a másik oldalon (a nagy többség ol- I dalán) ugyanolyan hiszékenyek az emberek és so­kan közülük Ugyanúgy megtéveszthetek és meg- vadithatök az uszítok által, ahogyan a történelem folyamán rabszolgavadászatra, népirtásra, keresztes­és vallasháborura, boszorkányégetesre, inkvizícióra,- pogromra lehetett felizgatni őket. Csak az a különb­ség, hogy ha az izgatöknak sikerült, nemcsak egyes népek és országok, hanem az egész emberiség el­pusztulhat. IZRAEL- EGYIPTOM KAIRO, Eliahu Ben-Eliszar, Izrael első nagykövete Egyiptomban, meleg hivatalos fogadtatásban ré­szesült a legmagasabb kormánykörök részéről. Ma- gasszintü megbeszélések hosszú sorát folytatta mi­niszterekkel, de még egyetlen meghívást nem kapott egyiptomiaktól ebédre, villásreggelire,vagy koktélre, és kormány-tisztviselok nem jelentek meg fogadta­tásokon, ebedeken, ahol tudták, hogy ő is jelen lesz. Ez a társadalmi mellőzés állítólag Butrosz Ghali külügyminiszter utasításának következménye, amely szerint az ilyen társadalmi érintkezés az izra­eli nagykövetséggel nem helyénvaló mindaddig, amíg Izrael hajthatatlan álláspontot tanúsít az arab területi települések es a palesztinai Önkormányzat kerdeseiben. Társasági alapon a nagykövet még nem találko­zott egyetlen egyiptomival. Tükrözi ez a helyzet az egyiptomiak érzékenységet Sadat elnök elszigetelt- sege iránt, amelyben az arab világ öt részesíti az Izrael-Egyiptom-i “Camp David béke” óta. Ez a kel­lemetlen viszony csak még jobban kiéleződött, ami­óta a településekkel és a palesztin autonómiával foglalkozó tárgyalások, Begin agresszív magatartasa miatt, berekedtek. Tito, jugoszláv elnököt, tüdőgyulladásából kigyó- gyitottak, de meg mindig kritikus állapotban van. Kettőn álla vásár Zűrzavar uralkodik a világpolitika berkeiben. A 70-es évek törekvése a detente, más szóval enyhü­lés, iránt megtorpant, sőt a jelen zűrzavar azt az ér­zést látszik kelteni, hogy a detente-nak befellegzett, és visszatérünk az átkos emlékű és veszélyes “hideg- haboru”-hoz. De ez az érzés nem tükrözi a valóságot; nyugat-európai szövetségeseink, kiváltképpen Nyu­gat—Németország és Franciaország, az USA kor­mányhoz hu amerikai sajtó híradása szerint, nem hajlandók a detente-ot feladni a hidegháborúért. Ez a félrevezető érzés főleg az USA-ban terjedt el, aránylag csekély létszámú kórok érdekeinek szolgá­latában, akik sohasem voltak a detente hívei, aki­ket Eisenhower “military-industrial complex”-nak nevezett. Ennek a zűrzavaros helyzetnek a megérté­séhez elengedhetetlenül szükséges a mai világpoliti­ka hátterét szemügyre venni. A mai világpolitikai fejleményeket kétségtelenül a két nagyhatalom: a Szovjetunió (SzU) és az USA, illetve a kettőnek egymáshoz való viszonya befolyásolja es vezérli, így derül ki, hogy kettőn áll a vásár, hogy mai vilá­gunkban a háború es béke kérdésé e két nagyhata­lom egymáshoz való, békés, vagy ellenséges, viszo­nyán múlik. Amikor az I. világháború fejleményeképpen, 1917november 7-én (az ó-naptár szerinti október 25-en, innen az “októberi forradalom” megneve­zés) az orosz forradalom megdöntötte a cár uralmat, uj államforma, uj politikai-gazdasági elméleten ala­puló államforma jött létre. Ez az uj elmélet, a szo­cializmus, tagadja, illetve kizárja az addig mintegy 250 eve uralkodó politikai elméletet, a kapitaliz­must. Természetesen, hogy az addig uralkodó kapi­talista, szokásosan nyugati világnak nevezett, álla­mok létüket veszélyeztetve látták az uj szocialista allam által. Ettől kezdve, 63 éven át, mind a mai napig, a nyugati világ, szünet nélkül, minden lehetőt elkövetett, hogy ezt az uj államrendet megdöntse. A jelszót Churchill adta meg: “a csecsemőt bölcső­jében kell megfojtani!” A csecsemö-allamban öt éven át volt polgárháború, ellenforradalmár generá­lisok (Kolcsak, Denikin, stb.) vezette hadseregek, és távolkeleten az egyetlen nyugati, a Gen. Graves vezérlete alatti USA (American Expeditionary For­ce, AEF) hadsereg ellen. Az uj szocialista állam, győ­zelme után, egy elpusztított országban kezdett újjá­építeni. Az USA kormánya megtagadta az uj állam elismerését 1933-ig. A Nyugatnak azóta is folyó, a SzU-t aláásni törekvő tevékenységében az USA ját­szotta mindig a vezető szerepet. Különösen meg­erősödött ez a tevekenyseg a II. világháborút követő evekben, amikor a kelet-európai országokon túl, egyre több felszabadult gyarmati ország választotta a szocializmus útját független országuk fejlesztésé­hez es felépítéséhez. A két világháború közti idő­szakban a SzU-nak a Nyugathoz intézett számos javaslatát a hitlerista háború elleni közös és egységes védekezésre, a nyugati államok kifogásokkal, vagy kereken elutasították, azzal a ki nem mondott cél­zattal, hogy Hitler a SzU-t fogja megtámadni és el­pusztítani. E)e Hitler ravasszabb volt a nyugatiaknál, és őket támadta meg először, hogy több erőhöz jusson a SzU azutáni lerohanásához. Végeredmény­ben mindketten rosszul számítottak. Hitler ’verhe­tetlen’ hadserege odaveszett, a nyugatiak részére a győzelem pyrrhusi győzelem volt. V. O. TÁMOGASSA HIRDETŐINKET ÖRDÖGI KRÓNIKA ii.- ff U ___ . _ _ . _ _ i _ 6 — AMERIKAI , MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ISSN 9194-7990 Published weekly, exc. last 2 weeks in July and 1st week in August by Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Ent. at 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under , thr Act of March 21,1879, at the P.0, of V- New York. N.Y ■ ! , Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési Irak New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre 15 dollár; félévre 8. — dollár , Minden más külföldi országba egy évre 18 dollar . ’ félévre 9.50 dollár Postmaster: Send address changes to Hungarian Wordene. 130 E 16 St. New York,NY 10003

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents