Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1980-04-03 / 14. szám

Thursday, April 3. 1980. EMLEKSZEL-E? » Erzed-e szádban a planta tea kesernyés izét, az óvóhely áporodott levegótlenséget, a melasz éme­lyítő édességet, a felelemnek, amikor tűzcsóvák ragyogtak az égboltozaton, a bombák lecsapódását, a mosdatlanságot és a soha jólnemlakottságot? Km lekezel-e mindenre, ami nekem úgy tűnik, mintha tegnap lett volna, pedig azóta 35 esztendő pergett le az idó homokóráján. Emlékezel-e a rettenetre, amely megmergezte minden percedet, amely álma­idban ma is sokszor visszatér. Aztán egy reggelen, tegnap volt-e vagy harminc­öt eve, ki tudja,ismét nyílt az ajtó és egy borostás ar­cú, sáros katona, egy szovjet harcos lépett be az óvóhelyre, és élhozta számunkra az élet lehetőségét, a szabadság mámoritó érzésének soha vissza nem téró örömét. Hetvenezer halálra szánt éhező és gyötrődő zsidó­nak, öregnek és fiatalnak, asszonynak és leánynak, gyermekeknek adta vissza ez a nap a szabadságot, az életet. Mond: emlékszel-e erre a napra? Azt mondod, te akkor nem is éltél, neked ez történelem, kissé már untat, hiszen annyiszor hallottad. Hát kedves,,ifju Barátom, elhiszem, hogy ez Neked csak történelem, De nekünk, akik átéltük a rabság, az elnyomatás éveit, ez a fényes tündöklő nap a visszanyert életet, újjászületésünket jelentette. Ifjú Barátom, hidd el, az, hogy ma Te szabadon élhetsz, és azért bosszan­kodsz, mert minden harmadik evben mehetsz Nyu­gatra, vagy mert a befizetett autódra vámod kell, szintén e napnak köszönheted. Mi pedig, akik átél­tük e napot, azóta számítjuk uj életünk születésnap­ját. De nem csak nekünk, hanem hazánk minden be­csületes dolgozó polgárának is e nap az újjászületés napja, hiszen 1945-ben indult meg az uj Magyaror­szág épitese, amely nem csak a rombadölt, Dunába hullott hidak újjáépítését, nem csak uj lakónegye­deket, uj gyárakat eredményezett, de megváltoztatta az országunkban élő emberfők arculatát és gondos­kodását és gyűlölet helyett a humánum, a szocialis­ta demokrácia tanait valósította meg. (Uj Elet, a magyarországi zsidóság hetilapja) Thermal Hotel Margitsziget BUDAPEST 1979 tavaszán nyílt meg a Margitszigeten a 400 ágyas teljesen modern THERMAL SZÁLLÓ, amely nemcsak luxusberendezésével vonzza a látogatókat, hanem a Margitsziget gyönyörű természeti adottságai ideális pihenést és szóra­kozást nyújtanak. A THERMAL SZÁLLÓ-nak minden szobá­jához-fürdőszoba és balkon tartozik. Saját uszo­dája, szaunája es tornaterme van. Külön rész­légé modern kivizsgáló és gyógyászati felszere­léssel áll a vendégek rendelkezésére. Szobafoglalás az utazási irodáknál vagy az IBUSZ -nál (Budapest, Felszabadulas-tér 5. H:1364) Felvilágositas a magyarországi gyógyfürdőkről: IBUSZ HUNGARIAN TRAVEL BUREAU North American Division 630 Fifth Ave. New York, N.Y. 10020-AMERIKAI MAGYAR SZO 11 írja: Kovács József a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének főmunkatársa APRÓSÁGOK AZ AMERIKAI MAGYARSÁG ÉLETÉBŐL PARMENIUS ISTVÁN Csaknem 400 esztendeje, hogy Parmenius István, aki Buda szülötte volt, megkezdte hosszú utazását az újonnan talált ország felé, ahonnan soha nem tért meg szülőföldjére. Talán senki nem készült nála nagyobb izgalommal erre az útra. Mindenek előtt Amerikát kívánta lát­ni, a királyok nélküli földet, szeretett volna megis­merkedni lakóival, szokásaikkal. Más feladat is várt rá. Fel kellett jegyeznie az ut valamennvi említésre méltó eseményei, hogy hazaérve újabb latin költe­ményeben írja meg az expedíció történetet. Humphrey Gilbert négy hajóból álló flottája csaknem négy hónapig tartó ut után érkezett meg az Uj-Fundland-i St. Johns kikötőjébe. A hajóút so­rán egyetlen emlékezetes esemény történt: a Fecske,, amelyen Parmenius is utazott, kalózkodásra hajló matrózai megtámadtak és kifosztottak egy Anglia felé tartó halászhajót. A legénység ilyen módon kí­vánta kiegészíteni ruházatát és élelmiszerkészletét. Az esemény egy érzékeny lelkületű költő meghök- keno találkozása a rideg valósaggal. A királynő nevében Humphrey Gilbert a brit korona tulajdonává nyilvánítottá Uj—Fundland szi­getet, törvényeket hozott, az idegen hajósoknak útlevelet állított ki, és kötelezte őket, hogy készle­teikből élelmiszert adjanak az expedíció számára. Miközben Gilbert a gyarmatalapitás formai kér­déseivel volt elfoglalva, Parmenius egy Dániel nevű német kozetszakértő társaságában a vidéket járta. Megfigyelte a növényeket, állatokat, de legjobban a vidék bennszülött lakóival szeretett volna találkoz­ni. Ércnél, növénynél és állatnál jobban érdekelte az ember. Szigetlakokkal azonban nem sikerült ta­lálkoznia, ezért napról napra csalódottabban tért vissza bolyongásaiból. ' Edward Hayes kapitány leírásából megtudhatjuk, miért nem találkozhatott Parmenius a kíváncsian óhajtott emberekkel. “A déli részeken nem találtunk szigetlakokat, akik minden valószínűség szerint el­hagytak azokat a partvidékeket, amerre gyakran jár­nak keresztények; északon azonban a bennszü­löttek teljesen veszelytelenek." Ember nélkül azon­ban üres, kihalt volt a táj Parmenius számára, és csalódását nem is leplezte, amikor leült, hogy leve­let iijon Richard Hakluvtnak, az oxfordi jobarátnak. Az Uj-Fundlandon irt levélben minden említésre méltó kérdésről beszámol Parmenius. Szégyenlősen hallgat azonban a kalózkodásról, azzal kapcsolatban csak annvit mond, hogy egy baleset folytan két em­ber vízbe fulladt. Leírja a nóvenvzetet, állatokat, bemutatja a tájat, a halászati lehetőségeket, a halá­szok elbeszélései nyomán beszámol a jéghegyek nagyságáról és az időjárási helyzetről. ’’Most be kellene számolnom a szokásokról, az országról és lakóiról; de mit is mondjak, Hakluytom, amikor minden olyan elhagyatott?” Igen, a huma­nista tudós és költő számára elhagyatott, üres volt a világ ember nélkül. Senki nem tudta azonban, hogv valóban laknak-e bennszülöttek azon a környé­kén, és az áthatolhatatlan erdő megakadályozta ab­ban, hogy nagyobb területet bejárjon. Mintegy 3 hetes Uj-Fundland-i tartózkodás után nyomasztó hangulatban szállt ismét hajóra. Ezúttal a Gyönvörüseg utasa lett. Augusztus vége felé járt az idő. Csak három hajó indult tovább, Nyugat felé, a negyedik a betegekkel, és azokkal, akik nem vál­lalták az utazást, elindult vissza, Angliába. Augusztus 29-én reggel, erős délkeleti szélben és sűrűsödő kődben, valahol Sable szigete környékén a Gyönvörüség zátonyra futott, kettétört, és perce­ken belül elsüllyedt. Vele merült el Parmenius Ist­ván, az ércgyujtemény, a feljegyzések, az eposz ter­vezete, minden, ami az uj földről tanúskodhatott volna. A másik két hajó ott cirkált a környéken, kétsegbeesetten várta, hogy csónak bukkanjon fel a sűrű ködben. Nem találtak túlélőket. (Voltak azon­ban tíilélők, akik csodával határos módon jutottak vissza Uj-Funlandra, majd Angliába.) A többit mondja el Edward Hayes kapitány, an­nak a hajónak a parancsnoka, amelv végül egyedül tért vissza az expedícióból: “Nehéz és gyászos ese­mény volt ez, hogy egyetlen csapásra elveszítsük legfontosabb hajónkat, amely hatalmas készlettel volt ellátva, es azt is sok gonddal, utánajárással, hosszú idó alatt és nagy nehézségek árán tudtuk Összegyűjteni. Nagyobb volt azonban az embervesz­teség, csaknem száz lélek veszett a vízbe. Az elme­rültek között van egy tudós férfiú, egy magyar, Bu­da városának szülötte, akit ezért Budaeusnak is ne­veznek, aki jámborságból, jó tettekre törekvésből vállalkozott az útra, arra gondolván, hogy latin nvelven feljegyezze mindazokat az emlékezetes tet­teket és dolgokat, a felfedező ut eseményeit, ame­lyek nemzetünknek, az ékes stílussal felruházott szónoknak és korunk ritka tehetségű költőjének dicsőségére szolgálnak.” Dicsérjék ezek a sorok is az első “amerikai” magyart, aki soha nem jutott el az amerikai konti­nensre. Jóssef Attila-össses —120000 példányban József Attila születésének 75. évfordulójára re­kord példányszámban -^csaknem 120 ezer példány­ban jelenik meg a költő minden verse es műfordí­tása. Ugyancsak az évfordulóra készítik el a “József Attila Párizsban” cimü gyűjteményt. A Szépirodalmi Könyvkiadó megemlékezik több más jubileumról is. Katona József halálának 150. évfordulójára kerül az üzletekbe a “Bank ban”, Kaffka Margit születésének 100. évfordulójára pe­dig az egyik legjelentősebb müvet,a“Szinekés évek”, cimü regényét jelentetik meg. M ELŐFIZETÉSE LEJÁRT, szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni. Egy évre % 15.— félévre $ 8.— Megújításra: $.................................................. Naptárra: $..................................................... Névi...............................'................................ Cím:......................................................................... Város:.............................Állam:..................... Zip Code:.................... f AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003

Next

/
Thumbnails
Contents