Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-27 / 13. szám
Thursday, March 27. 1980. 2. A VILÁG SORJA MEGGYILKOLTAK ROMERO ÉRSEKET SAN SALVADOR, Egy szélső jobboldali terrorista merényletet követett el Oscar Amulfo Romero érsek, a katolikus egyház haladó szellemű vezetője ellen, aki az első sorokban harcolt az emberi jogokért, a washingtoni kormány által támogatott junta terroruralma ellen. Hétfőn misét tartott Jorge Pinto, liberális újságíró édesanyja halálának évfordulóján. A gyilkos a templom előtt kiszállt autójából es egy ló'vessel kioltotta az ersek életét. A reakciós terroristák e legújabb merénylete kétségtelenül felkorbácsolja a ne'p haragjat és a polgárháború kimelyiilése várható, ami közelebb hozza a junta uralmának megdöntését, a nép akaratának ér- venyesitesét. Izraeli létesitmény Hebronban TEL AVIV, Fahad Kawasmeh, Hebron arab polgár- mestere általános sztrájkra szólította a varos lakosait, miután az izraeli kormány elhatározta, hogy két arab iskolát állít fel a varosban. A Jordán nyugati térségében lévő városok és falvak arab vezetői magukévá tettek hebroni testvéreik határozatát és csatlakoznak a sztrájkmozgalomhoz. Közben mind a parlamentben, mind az izraeli nép körében mind nagyobb az ellenállás a kormány döntésével szemben. Provokálásnak minősítik azt és fennáll a lehetőse^, hogy a parlamenti többség elveti a kormány hatarozatat. CSAD. E kozepafrikai államban kiújult a polgárháború. USA hazahívta ottani képviselőit és az ott tartózkodó amerikaiakat. COVINGTON,Va. Hét munkás a város közelében lévő Westvaco papírgyárban történt robbanás és tűz következtében életét vesztette. » I SVÉDORSZÁGBAN népszavazás volt az atomenergia kérdésében. A lakosság 40 %-a helyeselte a 12 atojnenergia-üzem fenntartását 25 évre. LEGNAGYOBB KEDVEZMÉNY KÍNÁNAK WASHINGTON, D.C. A Kongresszus mindkét háza váratlanul, gyorsan es nagy többseggel emelte törvényerőre az USA es Kina kereskedelmi egyezményét, amely többek között a legnagyobb kedvezményt biztosítja Peking számára. A legnagyobb kedvezmény révén az USA-ba irányuló kinai árucikkek vámja 10,5—20 százalékkal csökken, Peking pedig garanciákkal biztosítja a Kínában tevékenykedő a- merikai vállalatok működésének zavartalanságát. A kongresszusi szavazással egynapon jelentette be a Pentagon: további, katonai célokra használható berendezéseket, egyebek között nagy teljesítményű radarokat adnak el Kinának. AMERIKAI MAGYAR SZO% KÜLPOLITIKAI SZEMLE TELEPÜLÉSEK A NYUGATI PARTON Az ENSZ Biztonsági Tanács izraeli településekre vonatkozó határozata körül kialakult zűrzavar különösen időszerűvé teszi az izraeli kormány istápol- ta települések szem’űgyre vételét. A nevezetes 1978 szeptemberi Camp David-i megegyezés Carter elnök, Anwar el-Sadat, Egyiptom elnöke, és Menachem Begin, Izrael miniszterelnöke között, ugylátszott, megvetette a közép-keleti beke alapjat. Az azt megelőző nyolc hónap folyamán a települési terjeszkedés a Jordán folyó nyugati partvidékén szinte megszűnt. De a szünet nem tartott sokáig. Alig múlt el a “Camp David” fölötti ujjongás, ismét megindult teljes erővel a telepités, megjelentek a dübörgő földgyaluk (bulldozers). Az Akraba arab falu vezető embere mondja: “Azt hittük Camp David után, hogy Izrael békén hagyja földünket és békesség lesz, de az ellenkezője történt, most elvesznek területeket, amelyekhez nem nyúltak azelőtt.” Meglevő települések, mint például az Akrabától délre fekvő Gitit, kezdtek kifelé nyomulni. Tizenhat hónappal Camp David után a földgyaluk ismét megjelentek es uj utakat vágtak búzamezőkön keresztül. Kitisztították Akraba két hagyományos mezejét Gitit részére, és az izraeli kormányzat hivatalosan “zárolt” földeket, meg nem nevezett “polgári” célokra, amelyeket azelőtt Akraba testvérfaluja, Majdel Báni Fadel művelt. A közelmúltban Gitit több tucat kis épületet emelt a településtől keletre fekvő dombon, ezek “katonai jellegűek”, magyarázta egy fiatal izraeli. De minden izraeli település mint katonai előőrs kezdődött, és csak később vált valójában polgári települesse. Időközben uj települések jelentek meg, gombamódra. Alig egy hónappal Camp David után, a kormányon kívüli Jewish Agency települési igazgatója, Matityah Drobles feltérképezte mintegy hetven tervezett település helyét. Ezek közül idáig a kormány jóváhagyott, megkezdett, vagy befejezett 13-at, főleg sűrűn lakott területeken, amelyek úgyszólván mentesek voltak telepítéstől Begin 1977-beli hivatalba lepese előtt. Az izraeli sajtó jan. 20-an jelentette a kormány áltál 2 legújabb település, Giyon B. és Levona jóváhagyását. Megkezdődött a tereptisztitas Kirjat Arba-tol egy m'erföldnyire északra, Hebron ROMÁN ÁRUHITEL EGYIPTOMNAK Románia 300 millió dolláros kereskedelmi hitelt nyújt Egyiptomnakj.az erről szóló szerződést a Kairóban tartózkodó Verdet roman miniszterelnök irta alá. Ugyanitt kötöttek meg a két ország öt évre szóló kereskedelmi megállapodását is, amelynek kereteben Egyiptom többek között gyapotot es foszfátot szállít partnerének. RENDKÍVÜLI OPEC-ÉRTEKEZLET? Oteiba, az Egyesült Arab Emirátusok olajügyi minisztere rendkívüli OPEC-tanácskozás összehívását sürgeti. Véleménye szerint a legjelentősebb fogyasztó országok korábbi Ígéreteikkel szemben nem csökkentették jelentősebb mértékben olajfogyasztásukat, igy az uj helyzetben ismét meg kell vizsgálni a kereslet és kínálat, valamint áz árak várható alakulását. arab város határában. Ez lesz Camp David óta a 14. település, melyeknek száma jelenleg 65. A nemzetközi ellenzésre való tekintettel Izrael a Nyugati Parton folytatott terjeszkedését meglévő települések “bővítése” néven jelenti. A Nyugati Part mintegy 10.000-nyi izraeli lakossága most már több kerületi tanacsba tömörült, névleg a katonai kormányzat fennhatósága alatt, de hatáskörük kiterjed a vizek elosztására, a telepek fejlesztésére és földek felvásárlására. Az izraeli sajtó egy része úgy véli, hogy ez az első lépés a Nyugati Part teljes bekebelezése felé. Drobles, Begin jó barátja, osztozik abban a meggyőződésben, hogy a Nyugati Part meg kell, hogy maradjon, mint Izrael része. Mindketten félnek egy Palesztinái állam létrejöttétől. Drobles nyíltan megmondja: “A Nyugati Part-belieknek nagyon nehéz lesz egységet teremteni es összefüggő országot alkotni, ha zsidó telepek feldarabolják a területet.” A Jeruzsálem Post január 14-i számában megjegyzi,hogy “A zsidó előőrsöknek nincs más céljuk a Nyugati Part sűrűn lakott szivében, minthogy az arabokat a kisemmizéstöl való állandó félelemben tartsak.” A településeknek, erőteljességükből eredően, az a rendeltetésük, hogy bármely jövőbeli izraeli kormányzatnak csak egy lehetőséget engednek: Izrael fennhatóságának kiterjesztését a Nyugati Partra. A Nemzetközi Jog (a Genfi Konvenció 49. Szakasza) megtiltja egy megszálló hatalomnak az elfoglalt.terület, betelepítését. Begin miniszterelnök, es maguk a telepesek is, gyakran hangoztatják, hogy a vallási elv adja meg a zsidóknak a jogot a Nyugati Parthoz, mert ott laktak bibliai időkben. Maga Izrael Legfelsőbb Bírósaga, 1979. végén, távozásra utasított egy uj települést arab területről, Nablus közelében, azzal,hogy ez a bibliai érvelés nem állja meg a helyét. Mindezek elmondása után tisztázni kell egy, sajnálatosan szélesen elterjedt, elgondolást. Nagyon sokan úgy érzik, hogy Izrael bármilyen kedvezőtlen bírálása “antiszemitizmus.” Izrael jelen és megelőző kormánya nem lehet mentes a bírálattól. Az izraeli nép jelentékeny rétegének álláspontja szerint is Izrael jelenlegi politikája végveszélybe sodorja az ország népet. Mi is osztozunk ebben a nézetben. KIÉ LESZ AZ OLAJDOLLÁR? NEMZETKÖZI TŐKEPIACOK — A MÜLTÉ AZ OLCSÓ HITEL? Az olajdollárok tizmilliárdjai várnak idén kamatozó kölcsönbefektetesre, de a nemzetközi hiteleket előreláthatólag mégis drágábban és szűkmarkúbban mérik. Vajon miért? Egyes országok túlzottan eladósodtak, s a hitelt folyósító bankok attól tartanak, hogy nem űzetik majd vissza időben a pénzüket. A kamatok es a visszafizetési határidők alakulása érzékenyen reagál világpolitikái válságokra is.
