Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-20 / 12. szám
Thursday, March 20. 1980. FEKETE ISTVÁN: Az ostor 1 * i • A hideg megállt az udvarokon es hoarcaval a földet nézte. Szél nem volt, a felhők vastagon, nehézkesen úsztak észak felé és onos szürkeségükben ko- morabbak voltak,mint nyáron a legfeketébb viharfelhők. A verebek elbújtak mér a zsupptetö fészkeibe, a cinke, a sármányok istentudja hova, csak a varjak keringtek alacsonyan és rekedten károgtak az éjszaka elé. Mert késő délután volt már. A jószág álmosan kérödzótt a homályos istállókban s az emberek megálltak, ainikor betettek az istállóajtót és felnéztek az égre. Ho lesz — gondolták — hó. Megette a fene a holnapi vasárt. Berta Jancsi is ezt gondolta. Amikor bement a házba, csak annyit mondott, hogy: alighanem valami idő készül. — Reggelig még megfordulhat — mondja az asz- szony es megállt a rokkapergetésben, hogy vajon ura mit válaszol. — Persze — bólintott Jancsi —, persze. A rokka újra elindult. Rózái nézte az orsot, de nem tudott mit válaszolni. Pedig szeretett volna. Mostanában kéményén bánt az urával és Jancsi allta a házi viharokat, mert gyereket vártak. Ilyenkor ez igy van, hat igy van. — A tehénnek el kell menni a háztól, mert még a nyakunkra dóglik. — Igazságod van — bólintott Jancsi —, csak az i- dö engedje. — Meg a lustaság. Némelyik ember lustaságból halogatja a vasárt. — Van olyan is — mondta csendesen Jancsi és kilepett a kamrába, hogy szalonnát vágjon magának. Az éjszaka lassan elmúlt. Hajnal fele fűtySrészni kezdett a szél. Nyikorgatta a kutágast, csapkodta a kis kertajtót és olyan aprón hordta a havat, hogy látni nem is lehetett. Csak érezni. Jancsi előhúzta a szánt, szénát készített, befogta a lovakat és kivezette Csákót, az öreg tehenet. Csákó békésen és bután nézett a hajnali homály|| M I ba.scsak akkor bódult el, amikor a kötéllel a rakon- cához kötötték. Nyers mély bodulését elkapta a szél, nekivágta az istallóajtónak, a házablaknak sez olyan volt, mint a búcsúzás. Csákó óreg tehén volt es tudta, amit tudott. A szobában égett a kis lámpa és megrezzent, amikor Jancsi havas csizmáit a földhöz verte. — Hat en megyek. Rózái kócosán es ellenségesen nezett ra az ágyból. — Ebben az időben? — Ebben. — Aztán nem sajnálja azt a szegény, öreg tehenet? — Magamat se sajnálom. Az este még nagyon akartad... — Aztán most csak azért megy, hogy csak ellenkezzen velem?! Jancsi feltolta homlokára a kucsmát. JÓI megnézte az asszonyt, a lámpát, a csizmáját, hogy nem havas-e, ezenközben lenyelte a fölös indulatokat, megfordult és bevágta az ajtót, hogy a lámpa ijedt libbenéssel elaludt. Felült a szánra és Csákó alig tudott lépést tartani a lovakkal, amikor elindultak. De mire a falu végére értek, meglassudott a szán, mert a nyitott mezőkről szembe fújt a szel, a jegenyek suhogva birkóztak a felhőkkel s a hópor sziszegve nyargalt az utakon. De azért a vásárba szerencsésen odaértek. Akkor mar elállt a szel — kisütött a nap és Jancsi lecihelödött a szánról. A méreg még nagyon ágaskodott benne és olyan árat mondott a kupecnek, hogy maga is sokallta. A kupec azonban nem szaladt el. — Sok lesz — mondta —, sok. Abból még engedni kell... Jancsi vidámabban nézett kórul. Rengeteg vevő és kevés marha. Nono! Nem is volt bolondság eljönni. — Negyszázhusz — mondta a kupec és a markát tartotta. — Ne erőltessük. Majd jón a Makkos ur. Az majd megadja. — Négyszázharminc, de most mar maganak kell szólni. — Mondtam már. Négyszázötven. Nem erőszak... A kupec észrevette, hogy egy idősebb parasztember nagyon nézegeti a tehenet. Nézegette es olyan formában biccentett Jancsi felé, mint akinek tetszik a Csákó. Még megveszi... — Hát nem enged? — Nem. A kupec ollót vett ki a zsebéből es nyírt valamit Csákó szőrébe. Kifizette a négyszázötvenet es egy kis kárörömmel nézett a parasztemberre, aki elöl megvette a tehenet. — Kendnek is tetszik? — Valamikor — lépett közelebb — a lanyomnak adtam ezt a tehenet, egy éve, hogy férjhez ment. — Kezetfogott Jancsival -, hogy vagytok fiam? A kupec mérgesen megrántotta Csákó kötelét es az öreg tehén elballagott uj gazdája után. Ez kora délelőtt volt,amikor még alig tiporták le a vásártér havát, de a lacikonyhán már sistergett a kolbász és fütyülősökben tompán csillant a sárga bor. — Az áldomást en fizetem — mondta Jancsi ipának, aki szerette vejet, nem különben a bort is. Mivel pedig mindkettőt szerette — amint később kiderült, nagyon szerette — ott ültek meg délután kettőkor is. Jancsi közben eltépett, ostornyelet vett és Rózáinak meleg kendőt. — Nem érdemli meg, igazán nem érdemli meg, de azért ne mondja, hogy üres kézzel megyek haza,— és elpanaszolta, mennyi baj van Rozáliái. — Na, engem nem ugráltatna — mondta mérgesen az öreg — az anyja is ilyen volt. Ismerem a fajtájat. — Hát engem sem ugráltat! A kend lánya és ha kend is igazat ad, tudom már, hogy térítsem észre — és az ostornyélre nézett. — Még egy féllitert, asszonyság. És csak akkor váltak el nagy barátságban, amikor a nap vörös arca a határról nézett végig a hómezőkön es a varjak, mint az éjszaka baromfiai,elültek már a vásártér nyárfáin. A lovak egy futással mentek hazáig, mégis este volt, mire a falu határába értek. — Megverem — gondolta magaban Jancsi mérgesen —az uj ostornyellel verem meg — es ezzel a gondolattal fordult be az udvarba is. — Ki se jön elém. Hat asszony ez? A lovakat bevézette,a pokrócot bedobta az istállóba. A kendőt a hóna alá csapta s az uj ostornyéllel kezeben bement a házba. Kicsit pislogott a szobában. Nagy lánggal égett a lámpa, az asztalon fehér abrosz, gőzölgő tál, puha kenyeres a búbos mellett várakozó melegséggel Rozéi. Meg a piros réklit is felvette: azt az ismerősét, mátkaságuk idejéből... Jancsi bosszúsan verte le lábáról a havat. A-nagyA pajzsmirigy a legnagyobb belső elvalasztásu mirigyünk. A nyak elülső részén, a gégefő két oldalán helyezkedik el. Jobb és bal lebenyből áll, a két részt keskeny mirigyszövetből álló hid köti össze, így hozzávetőleg H betű alakú. Pajzsmirigyrák ritkán fordul elő, az összes rákformák fél százalékát teszi ki. Kiváltó okát pontosan nem ismerjük. Egy dolog azonban bizonyítottnak látszik: a gyermek pajzsmirigyet ért röntgensugárzás, amivel valamikor a növekedés meggyorsitásat igyekeztek elérni, károsítja a pajzsmirigyet es rákot idézhet elő. A pajzsmirigy megnövekedik golyva formájában is. A csomók között rákos elfajulást is találhatunk: körülbelül ötvenezerből egyet. Fiatalabb korban a pajzsmirigyrák általában jobb indulatu, mint idős korban. Nem egyszer a pajzsmirigyrákot az orvos véletlenül műtét közben fedezi fel: kifejlődésük ugyanis legtöbbször tünet nélkül indul. A pajzsmirigyben minden gyorsan növekvő göböt ki kell vizsgálni, főleg azokat, amelyeket a környező szövetekből nem lehet elmozdítani. Itt nyer alkalmazást a scin- tigramm — a betegbe bevitt radioaktiv anyag eloszlásának grafikus ábrázolása —, igy pontosan fel tudjuk térképezni a pajzsmirigyen belüli mirigycsomo- kat. Az úgynevezett hideg gÖbókból punkcioval sejttani vizsgálatra anyagot nyernek, hogy megerősíthessék, vagy kizárjak a rák lehetőségét. Ez a különleges tűvel végzett művelet — a punkcio — szakember kezében fájdalom-mentes és veszélytelen. Csak abban az esetben lehet eltekinteni a műtéttől, ha biztosak vagyunk, hogy a pajzsmirigyben található daganat nem rosszindulatú. Mégis, ha időközben a göb növekedésnek indul, a műtétet nem szabad halogatni. Ugyanígy, ha a struma, golyva puha szövete keménnyé válik, szinte bizonyosak lehetünk, hogy rákos elfajulással állunk szemben. A pajzsmirigyrák gyógyítását csapatmunkával kell biztosítani: belgyógyász, sebész, és rádiologus közösen döntenek a gyógykezelés formájáról. A daganat szövettani felépítésétől, előrehaladottságától, a beteg életkorától függően határozzák meg, hogy műtéttel, besugárzással, vagy gyógyszeres kezeléssel, illetve ezek kombinációjával végezzek a gyógyítást. Dr. Varga Sándor kendő rojtjai sután himb'alództak kezében és az asz- szony úgy Ölelte at, majd feldöntötte. — Nem érdemiem meg! Igazán nem — es könnyeivel összemaszatolta Jancsi arcát. — Ne bolondozz, na, szabadkozott Jancsi —, hat várj egy kicsit, legalább, amig ezt az ostornyelet a sarokba támasztom. newyorki magyar hentes TIBOR’S MEAT SPECIALTIES (formerly MERTL PORK STORE) 1508 Second Ave., New York, NY. 10021 A 78. és 79. utcák között. — Telefon: RH: 4-8292 FRISS HÚS, HURKA 8S FELVÁGOTTAK 10------AMERIKAI MAGYAR SZÓ.-
