Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-09-13 / 34. szám
Thursday, Sept. 13. 1979. AMERIKAI MAGYAR SZO A másik Olympia n. 6 Amerikai , USPS 023-980 " ISSN 9194-7990 Published weekly, exc. last 2 weeks in July and 1st week in August by Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. ' Ent. as 2nd Clan Matter, Dec. 31.19S2 under tkr Act of Man* 21, IS79, at die P.O. of New York. N.Y Szerkeszti a Szerkesztő' Bizottság 'Bőfizetési fcak New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre 15 dollár félévre dollár fanden más külföldi országba egy éne 18 dollar ' v • felévre 9.50 dollár Postmaster: Send address changes to Hungarian Wordene. 130 E 16 St. New YoritjfY 10003 N£M ISMERNEK HATÁRT Most, miután egyik gazdasági mutató a másik után jelzi a nemzetgazdaság pangasat, a kormány nem tagadhatja, hogy egy újabb gazdasági visszaesés, válság korszakába léptünk. Ezzel egyidoben a nemzet törvényhozói arról tárgyalnak, hogy mikent lehet újabb adó-engedmenyeket adni a nagyvállalatoknak. Ugyanakkor a kormány egyik közege, a General Accounting Office azzal a javaslattal all elő, hogy az adótörvényt módosítani kell olyképpen, hogy a munkanélküliek fizessenek adót a kapott munkanélküli biztosítás után. E javaslatot azzal a magyarázattal támasztják alá, hogy a munkanélküli átlagban keresetenek felet kapja biztosításként, de mivel ez adómentes, igy egyenlő bere 60 százalékával. Ez arra készteti a munkanélküliek jelentős részét — mondja a GAO, hogy ne keressenek uj munka- alkalmat. A GAO e javaslata bizonyítéka, hogy a kormány különböző közegei minden idejüket és tudósukat arra használják fel, hogy mikent lehetne a dolgozok életszínvonalát csökkenteni. A monopolvallalatok pedig, melyek felelősek a jelenleg: kifejlődőben lévő gazdasági válságért, a dolgozók rovására óhajtják azt “megoldani”, A javaslatot ellenzi az AFL—CIO és minden más haladó szervezet. Ha a népellenes politikusoknak sikerülne a GAO javaslatát elfogadtatni, akkor csak idő kérdésé, hogy a nyugdíjasok millióinak társadalmi biztosítását is megadóztatják. A monopolisták es képviselőik nem ismernek hatart az adóterhek minél nagyobb hányadának a nemzet dolgozóira hárításában. Közerkölcs Mar többször szóltunk az uralkodó, avagy dühöngő köz erkölcsről. A New York Times aug. 31-iszá mában, a személyekről szóló rovatban, kis hirecske jelent meg, amit legegyszerűbb szoról-szóra közölni, kommentár nem szükséges: “George C. Wallace, Alabama volt kormányzója, múlt szombaton 60 eves volt, és utódja Forrest H. James kormányzó nagyszerű születésnapi ajándékkal lepte meg. Hatvan éves volta jogosulttá tette Mr. Wallace-t allami állasba való kinevezésre, és, amint most jelentik, Mr. James kinevezte öt egy újonnan alakított ‘kormányzói tanácsos’ -i tisztségre. A tisztség nem jár hivatali felelősséggel, sem kötelezettséggel, sem hatáskörrel. És évi S 18.000 jár ezért." »• M SZEREZZEN EGY UJ ELŐFIZETŐT Előbbi cikkem távolról sem adta teljes listáját a világ konfliktusainak és borzalmainak. Nem említhettem Afrika, Latin-Amerika sok országát. Es külön cikk kell felsorolni a világ országonkénti és általános gazdasági betegségeit, a növekvő ehseg-te- rületeket, az energia-válságot. De az olvasok tudnak róluk, en csak egybefoglaltam őket. Illetve a kép egyik oldalát. A másik oldal: mit tesz mindeme bajok ellen a nyugat, melynek politikája az emberiség nagyobb felében érvényesül. Hogyan akarja megoldani a problémákat, kiküszöbölni a veszélyeket? Egyre olvassuk, halljuk, hogy a Nyugat nem védekezik, behódol a Szovjetuniónak (még ha ennek nincs is köze a fejleményekhez). Nézzük meg, igaz-e ez? Ha figyelmesen körülnézünk, latjuk, hogy a világban valódi olympiai verseny folyik, abban: ki tudja a kommunizmust, a marxizmust, a Szovjetuniót a világ minden bajáért hangosabban vádolni. Amiképpen a nácik mindenért a zsidókat és a bolsevizmust (“zsidó-bolsevizmust”) okolták, úgy ma a rogeszmések — politikusok, katonák, “tudósok”, újságírók — mind gyorsabban forgatják a kommunizmust gyalazo, a szovjetet és a szovjettel fenyegető imagépeiket, mig a baloldal szeretne a megbékélés, a detente politikájához ragaszkodni. Kémszervezetek, ki tudja kiktől fizetett stratégiai intézetek, kongresszusi bizottságok sűrűn röpítik ki az adatokat az USSR “növekvő fölényéről”, az USA-et felülmúló hadikiadásokról. A sok adat egymástól eltér, de ez nem zavarja sem az írókat, sem az olvasókat. Bőkezűen 4-5-szörósre emelik az USSR kimutatott hadikiadásait,, ezt semmivel sem bizonyítva. Persze ilyen költségeket mindenütt más cimek ala is rejtenek, de senki sem magyarázta meg, hogyan tud a Szovjet 100 billió (milliárd) rubelt a kóltsegvetéseben elrejteni. S az összehasonlítást az USA—USSR viszonyra korlátozzák, holott az amerikai katonai kiadásokhoz hozzá kell számítani, amit az európai NATO-orszagok, Japan, Izrael stb. katonai célokra fordítanak. Még a nyugati statisztikák szerint is a világ kb. évi 400 billió dollár katonai- fegyveres kiadásainak 2/3 része (ha nem több) az USA-é es szövetségeseié. De ha társadalmi gazdasági-politikai problémáikat nem tudják (némelyiket nem akarjak) megoldani, a regi bevált elterelési módszerrel a kommunista, a szovjet veszéllyel rémítenek. Legújabb példa a bécsi második SALT-egyezmény, mely ugyan a további fegyverkezést nem gátolja, csak lassítja, de amit olyanok, mint Kissinger, Baker, Goldwater, Haig fitymálnák azzal, hogy az USA ismét “behódolt”, meg nagyobb veszélynek teszi ki a “szabad világot”. Ilyen és hasonló jelszavakkal elnökségre lehet pályázni, lejjebb a “disszidens”, naponta kiérkező emigránsok pénzt, reklámot, állást remélnek, sokszor kapnak, kivált, ha otthon sikerült nekik érdemeket szerezni, nyugati újságírók informálásával, hazájuk gyalazásával. Fó érdeműk az, hogy cikkeikben, könyveikben, melyek nyugaton naponta megjelennek, egyes “ellenállók” sorsáról — közülük szerencsére senkit sem öltek meg — igazat vagy hamisat tudósítva elterelik a világ közvéleményét az annyi helyen történő tömeges borzalmakról es megkönnyítik az irodalmi szep- lelkeknek, hogy tiltakozzanak Saranszki és Gins- burg elitélése,'de nem a brazil indiánok elleni, az indonéz, a nicaraguai és a kambodzsai genocid ellen, ahelyett, hogy megköszönnék Vietnámnak, hogy az országot a tömeggyilkosoktól megszabadítottak. Mert sok tekintetben visszaestünk a hidegháborús McCarthy-era viszonyai közé. Tálán, azt is mondhatnám: a náci tömegtéboly légkörebe. Nem eleg konzervatívnak, reakciósnak lenni, hanem amit a szocializmus ellen mondanak (amit persze lehet kritizálni), azt nem szabad megcáfolni, különben az embert kommunistának mondjak. Minden bajt — akar a nemrég volt perzsa földrengést — a szovjetnek kell tulajdonítani. Es minden elnyomást, igazságtalanságot a kommunista veszéllyel kell indokolni, miként Del-Afrikaés Rhodésiaa feketék elnyomásával a szabad világot védi a kommunizmus ellen es Szomália azzal formait jogot az etiopiai területre, hogy ismeri a szovjet világuralmi terveit Kelet-Afrikában. Izrael is többek között azzal igazolja a palesztínaiak elnyomását, hogy Irán forradalma után az utolso végvára a KÖzel-Keleten a szabad világnak, a Szovjetunió ellen. f Minden a “szovjet tamadas” elleni vedelmet szolgálja, kivált mióta a kínai vezetők eszelősen ismétlik a “szovjet-imperializmus” elleni vádjaikat. A szovjet távrakéták “el akarjak pusztítani” a szabad világot, habár eddig csak az USA dobta le atombombáit. A szovjet támadás fenyegeti Nyugat-Euro- pát — egy angol tábornok már megirta a 3. világháború történetét — holott a Szovjetunió sohasem támadott Nyugat felé, ellenben az első világháború után nyugatról (és keletről) 14 ország tamadta meg a Szovjetuniót és a másodikban Hitler támadta meg okét; a háború után pedig Churchill újabb atomháborút javasolt ellenük. Az USSR “be akaija keríteni” Kinat, pedig az USA 30 eve igyekszik bekeríteni az USSR-t és elszigetelni, nyugaton a NATO-val , délen Törökországgal, Irán kiesett, keleten Del- Koreaval és Japánnal, ugylátszik mar Kinaval is. És szövetségesei: Kuba es Del-Vietnam ellen változatlanul folyik a propagandaháboru. Es ezt a politikát sokkal hevesebb és átfogóbb sajtó-, irodalmi- és “tudományos” háború támasztja alá, mint amilyet a világ eddig ismert. Errol majd legközelebb. Füsn-CÖRVIN 1 HUNGARIAN BOOKS. | RECORDS & IKRA I 1590 Second Aval (82-83 St. kdd) A N«w York, N. Y. 10028 — (212) 3794893 f Sokezer magyar könyv, újság hangle- A mez, hangszalag, IKKA, COMTURIST, | TÜZEX befizetöhely. U Látogassa meg boltunkat New York- I ban a magyar negyed középén. Postán f- * is szállítunk a világ minden tájára. I Uj magyar katalógust díjmentesen A küldünk! ’ A
