Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)

1979-09-13 / 34. szám

Thursday, Sept, 13. 1979. 4 MmSMOZGILOM SZTRÁJKOLNÁK A TANÍTÓK EZREI Az elemi- és középiskolai tanitók országszerte panaszkodnak a létfenntartási költségek állandó es rohamos emelkedese, az Iskola Tanács (School Board) tanitó-ellenes magatartása, a lejárt szerződé­sek és a tanulók rendetlen magaviseleté miatt. Nyolc államban: Pennsylvania, Ohio, Illinois, Indiana, Michigan, New Jersey, Vermont, Louisiana es Oklahoma, több ezer tanitó sztrájkba lépett, mi­után az Iskola Tanacs megtagadta méltányos köve­teléseiket. Oklahoma City-ben az Iskola Tanács képzetlen “tanitókat” alkalmaz, mint sztrájktörőket. A tanitók nagy részére ez az első alkalom, hogy a sztrájkhoz folyamodtak gazdasági érdekeik védelmé­re és azért, hogy az oktatást magasabb színvonalra helyezzék. SZEGYENTELIES TRAGÉDIA GRANTS, N.M. “Egy tragédia szemtanúi vagyunk” — mondotta Leon Gottlieb, a Shiprock, N.M.-i Pub­lic Health Service szószólója a szenátusi vizsgáló bi­zottság New Mexicoba jött tagjai előtt. “Tüdőrák pusztítja a bányaszokat, akik a szövetségi kormány urániumbányáiban dolgoztak,” — folytatta Dr. Gott­lieb. Majd statisztikai adatokat nyújtott át a szená­toroknak, melyek bizonyították megfigyeléseit. Mindeddig a 3.500 urániumbanyász egyike sem kapott betegbiztosítást. Ha a bányász Colorádoban betegedett meg, a hi­vatalos közegek azt állítják, hogy Utah államban kapta a betegséget. Ha Utah államban lett a bányász munkaképtelen, akkor a bürokraták a levegő szeny- nyezésére hárítottak az okot. Ha New Mexicoban vált a bányász munkaképtelenné, hivatalos közegek azzal utasították vissza követelését, hogy nem kérte a segélyt időben. Eddig 200 bányász halt meg tüdőrákban. A bá­nyászok nagy részé Navajo indián. Stewart Udall képviselő, volt belügyminiszter, birői eljárást indí­tott több urániumbányász érdekében, mondva: “Számtalan felelősseg-elháritast tapasztaltam éle­temben, de ez a legfelháboritóbb.” 1972-ben törvényjavaslatot terjesztettek be az uraniumbanyászok védelmében, de e javaslat nem látott napvilágot. Eltemették a bizottságban és so­hasem került a kepviselőház elé. Bennfentesek véleménye szerint ez evben sem lesz esély a javaslat tárgyalására. Most, hogy Udall képviselő személyes érdeklődést tanúsít, a bányászok bíznak abban, hogy végre, valahára kapnak majd némi segítséget. ZAVARGAS TOLEDOBAN Utólag értesültünk arról, hogy a nagysikerű au­gusztusi magyar népi fesztivál után egy kis csoport zavargást idézett elő a környéken. Ft. Hernádi Mar­ton,az ünnepély egyik védnöke kijelentette, hogy a zavargásokat az ünnepélyen kívüli elemek keltettek. A rendőrség 16 zavargót letartóztatott. SAJTOBANKETT LAPUNK TÁMOGATÓI TISZTELETÉRE Habár Halaadas napja még messze lesz, amikor idei őszi sajtóbankettünkre október 21-én összejön­nek new yorki es környéki olvasóink, sok tekintet­ben mégis hálaadási ünnepély lesz az. Hálát fogunk adni a bankett keretében azoknak a derék munkástársaknak és munkastársnőknek szer­te az országban, akik áldozatkészségükkel lehetöve tettek lapunk fennmaradásét, idei lapkampányunk sikeres befejezését. Hálánkat fogjuk kifejezni lapunk Ügyvezető Bizottságának és Társaskör vezetőségének, melynek tagjai évröl-évre,' hónapról hónapra, néha annál is gyakrabban összejönnek ügyeink tárgyalá­sára, tanácsolni, buzditani segíteni. A programon fellep Farkas Sándor, a brillians fiatal zongoraművészünk, akinek tavalyi koncertje a Carnegie Retical Hallban a szezon egyik átütő sike­re volt és akinek fellépte lapunk 75. jubileumi ünne­pélyén 1977-ben a közönség osztatlan lelkesedését váltotta ki. A szép programmal ékesített banketten finom, házilag készült ebédet szolgálnak fel tagtársnöink. Ebédjegy ára csekély hat dollár. Ajánljuk mindenki­nek, hogy rezelválja helyét. Azon vidéki olvasóink, akik nem vehetnek részt személyesen a banketten, adományaikkal fejezhetik ki tiszteletüket. ADÓZÁSI KOmCDIA FLORIDÁDRA MIAMI, Fia. Hát ilyen sem történt még Ameriká­ban! Pedig Amerikában már sok furcsa dolog tör­tént, választásokon, népszavazásokon! Népszavazás lesz Floridában egy olyan javaslat felett, amelynek értelmében egy 100.000 dolláros ház vagy ingatlan után 40 cent lesz az adó! Úgy bizony, 40 cent! Hogyan juthatott ilyen ja­vaslat népszavazás alá? Az eset előzményei a követ­kezők: A California! úgynevezett 13. számú propozicio befolyása alatt, amely abban az államban az adók­nak kerek 50 %-kal való leszállítására kötelezett minden városi hatóságot, a floridai Dade megyében mozgalmat inditott egy Harry Wilson nevű 58 éves nyugalmazott kereskedő az ingatlanadó 4 %-ra való leszállítása érdekében. A floridai törvények szerint egy ilyen népszava­zási javaslat elfogadásához legalább 15.000 aláiras- ra van szükség. Wilson ur meg is szerezte kérvények­re a 15.000 aláírást. Sok floridai háztulajdonosnak és ingatlanforgalmi cégnek nagyon is tetszett a javas­lat. Egy ügyvéddel megfogalmaztattak az állami kor­mányhoz intézendő beadványt. Csakhogy a bead­ványba egy ici-pici hiba csúszott bele. A 4 dolláros adóhatárról szóló mondatban 4 dollár helyett 4 “mill”-t, azaz négy ezreleket nyomtattak! Ami 100.000 dollár értékű ingatlan eseteben 40, tízezer dolláros ingatlannál 4 centet, azaz 4 cent adót jelen­tene. A bíróság ervenyesnek minősítette az eredeti fo­galmazást. A Dade megyei hatóság eleinte ellenezni akarta a beadványt, de azután meggondoltak magu­kat. Hát csak egyék meg a főzljüket az indítvány kezdeményezői, gondolták magukban. A lakosság ki fogja őket nevetni es óriási többséggel le fogják szavazni a javaslatot! De tévedtek! Most már nem nevetnek. Olyan hangulat uralkodik Dade megyé­ben, hogy nincs kizárva a javaslat elfogadása. Es akkor majd a lakosság fog nevetni es a hatósá­goknak fog fájni a fejük, hogy honnan veszik majd elő a pénzt a megyei kiadások fedezésére ! Milliónyi telefonbeszelgetést hallgatnak le A szövetségi bíróságok ügykezelési hivatala és más hivatalos szervek kimutatása szerint amerikai lakások ezreiben vannak telefonlehallgatasi készü­lékek elhelyezve titokban. Valami 350.000 amerikai polgár négy millió 400.000 telefonbeszélgetései hallgatták le az elmúlt tíz év folyamán. 1968 júniusában váltak a titkos telefonlehallga­tások rendőri intézménnyé. Abban az evben Robert Kennedy meggyilkolása, valamint a vietnami hábo­rú-ellenes mozgalom által előidézett nemzeti meg­rázkódtatásban a kongresszus felhatalmazta a szö­vetségi, állami es városi rendőrségeket a telefonle­hallgatások nagybani használatára, birósági jóváha­gyás mellett. Az eredeti cél a szervezett büncsoportok felszámo­lása, valamint a nemzeti érdekek védelme lett volna. Miként azonban a most kiadott kormány statisz­tikából kitűnik, az eredeti célokra alig használtak : a lehallgatásokat. Elsősorban hazárd-játékosok, kaszi­nók ellenőrzésére használták, de még nagyobb szám­ban fordították azt haladószellemü személyek, há- boruellenes csoportok ellenőrzésére, vagy mint Nixon esetében, politikai ellenfelek tórbeejtésére. Igazi bűnök, gyilkosság, emberölés felderitese térén alig mutat fel eredményt. A törvény felbátorította a CIA-t is, hogy eredeti szabályait sutbadobva, az FBI-al és az adóhivatallal (IRS) egyetemben több száz, talán több ezer betö­rést hajtsanak végre e készülékek elhelyezésével kap­csolatban a nemzeti érdekek állítólagos védelme ürügyén. Még birósági tárgyalásokat, sót kormány­hivatalokat is lehallgattak. E törvénytelenség mindezeken felül milliókat von el a kincstártól. Califomiában egyetlen ilyen beszerelés 27.800 dollárba került. 272 ember házá­ba törtek be és 3000 beszélgetést hallgattak le, de mindez egyetlen letartóztatást nem eredményezett. Nadjari, a hírhedt new yorki államügyesz több, mint egy millió dollárt költött el telefonbeszelgete- sek lehallgatására, jóformán minden eredmény nél­kül. Erre volt pénz, de iskolákra, kórházakra, ahogy Koch polgármester mondja, nincs. A MERGEZES ÁLDOZATAI NIAGARA FALLS, N.Y. Az itteni Love csatorna által megmérgezett környékről 239 családnak sike­rült elköltöznie, miután az állam kártérítést adott nekik. De 550 lakos még mindig olyan házakban lakik, amelyekben a mérgezés lehetőségének vannak ok és gyermekeik állandóan kiteve. New York allam eddig nem volt hajlandó az ó hazukért is kártérítést fizetni. Ez az 550 lakos most pereli N.Y. államot. _ AMERIKAI MAGYAR SZÓ -

Next

/
Thumbnails
Contents