Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-09-06 / 33. szám
Thursday, Sept. 6. 1979. .AMERIKAI MAGYAR *20 *........ "*■ .......................... xmebikai / MAGYARSZO * USPS 023-980 " ISSN 9194-7990 Published weekly, exc. Üst 2 weeks in July and 1st week in August by Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. ' Em. is tod Ctan Matter. Dec. 31.1952 under , dWAct of Muck 21.1879. at the P.O. of ' New Yo*. N.Y Szerkeszti a Szerkesztő Bízottéig Előfizetési irak New York Városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre 15 dollái; félévre 8.’— dollár fanden más külföldi országba egy évre 18 dollar • •• félévre 9.50 dollár Postmaster: Send address changes to Hungarian Wordene. 130 E 16 St. New York,NY 10003 A másik Olympia Mr. Iordan és a kokain A szövetségi kormány közegek vádat emeltek Steve Rubelt és lan Schräger, a “Studio 54 j Discotheque” tualjdonosai ellen. Szövetségi ügynökök — federal agents — behatoltak a Studio 54 helységébe és az ott talált adatok alapján adócsalás és összeesküvés vádját emelték a tulajdonosok ellen. A bírói eljárással kapcsolatban a két vádlott többek között azt mondta, hogy Hamilton Jordan — akit Carter elnök nemrégen a Fehér Házi alkalmazottak vezetojeve nevezett ki, — Jody Powell, Carter elnök sajtófőnöke kíséretében a múlt év áprilisában ellátogatott a “Studio 54”-be és ottléte alkalmával a helyiség pincéjébe ment, ahol kokaint kért és élvezett. Úgy Jordan, mint Powell, Fehér Házi hivatalos j. nyilatkozatukban tagadják Rubelt és Schräger vádját, j E sorok írásakor az ország népe nem tudja, ki mond igazat és ki nem, de érdeklődéssel várjuk az igazság felderítését. Elvégre szeretnénk tudni, hogy kábítószeresek kezében van-e — legalább részben — az ország népének jelene és jövője ? Egyenlő mértékkel? Olvasóink minden bizonnyal emlékeznek arra, hogy pár héttel ezelőtt Carter elnök azzal fenyegette a Uniroyal Vállalat vezetőit, hogy a szövetségi kormány nem vásárolja többé a vállalat termekéit, ha olyan szerződést imák alá a munkasokkal, mely több, magasabb béremelést nyújt, mint a kormány által előirt 7 százalék. Ezzel kapcsolatban ra kell mutatni arra a tenyre, hogy a United States Postai Service, amely a kor- \ many által irányított monopolvállalat, akönyvszálli- \ tás rátáját fontonként 48 centről 59 centre emelte. Ez 22.9 százalékos rátaemelést jelent. Hol van itt a logika? Ha a kormánykőzeg áltál irányított vállalat 22.9 százalékkal emelheti egy szolgaitatás rátáját, hogyan követelheti a kormány, hogy a munkások megelégedjenek hét százalékos béremeléssel? NEM MEGY A PAPA Észak Írországba az ott végbemenő fokozott terror- 1 tevékenységek miatt. A múlt heten az IRA Lord Mountbatten yachtját felrobbantotta, melynek kö- i vetkeztében a 79 éves arisztokrata és családjának két tagja, valamint egy fiatal matróz életét vesztette. Mountbatten fontos hadvezéri szerepet töltött be a japan imperializmus elleni hadjáratban a II. világba- í borúban. Mi történik ma a világ országaiban? Eszak-Irország ünnepli a vallásháború maszkja által leplezett polgárháború tizedik évfordulóját, melynek eredménye 2000 — többségében orvul meggyilkolt — halott. Angliában az infláció megfékezését ígért konzervatív kormánynak sikerült az áremelkedés évi rátáját 15 %-ra növelni. Spanyolországban a baszk terror és az ellenterror uj áldozatokat követel. A francia belpolitikát az élesedő párt- és osztályharc mellett a korzikai és a breton autonomistak erőszakos harca s a nélkülözhetetlen vendégmunkások üldözése nyugtalanítja. Nyugat-Németországban növekszik a hatósági kémkedés a lakosság ellen és a hatalomnak nem tetsző felfogásuak üldözése. Itáliában hónapok óta nem tud szilárd kormány alakulni és nö a jobboldali s a szélső balnak nevezett terroristák merényleteinek szama. Törökország nagyrészében hadiallapot van, mégis szazakat ölnek meg a fasiszták. Libanonban folyik a keresztény s a mozlim pártok fegyveres küzdelme, a szír megszállok beavatkozásával együtt; deli határterületeit Izráel bombázza állandóan (azt mondják, a bombák csak a PLO tagjait találják el); ugyanott egy kis területet elszakított az országtól, azt egy szakad ár libanoni tiszt kommandója alá helyezve. Nyugat-Jordánban, az ENSZ határozata s Washington fejcsóválasa ellenére tovább települnek zsidó csoportok az arab földre. A feszült helyzetben Izraelnek akkora katonai kiadásai vannak, hogy példátlan amerikai segély ellenére állami kiadasai és küladóssagai viszonylag legmagasabbak a világon s ott az árak egy év alatt kétszeresre nőnek. A vele szerződött Egyiptom nyomorát a megegyezés nem enyhítette, sem az USA növekvő fegyverszállítása. Irakban az uralkodó Baath párt előbb a kommunistákat, most saját vezetősége tagjait gyilkolta le. Iránban a forradalom reakcióba hanyatlott — bár a világsajtó nem minden vádja igaz — és harcok folynak a felkelő kurdok s a kormánycsapatok között. Mas mozlim országokban is visszatértek barbár középkori büntetésekhez. Afganisztánban a baloldali kormány s a lázadó, kívülről támogatott reakciósok szörnyű bűnökkel vádolják egymást. Kambodzsában 3 millió ember meggyilkolása miatt'in absentia halálra ítéltek a Vörös Kmer vezetőit, de — bár a vádakat senki sem cáfolja — Kin a támogatja a vad rendszer maradványát; az el nem kötelezett nemzetek csoportja elismeri őket s a Nyugat vádolja Vietnámot e csúf rendszer elsöpréséért, a- helyett, hogy köszönetét mondana nekik. Kina pedig háborúval “büntette” e sokat szenvedett népet. Az USA es mas gazdag államok az amúgy is elégtelen segélyt is megvonták tőlük, mert kínai kisebbségének Peking által megtévesztett része, nem akarván az újjáépítés munkájában résztvenni, rozoga hajókon nyakra-főre elhagyta az országot s a kapitalista hatalmak közönye mellett sok áldozattal járó viszontagságot szenvedett. Most azt követelik Vietnámtól, ] kevesebbet engedjen ki — mig más szocialista kormányokat azért gyalaznak, mert egyeseket nem engednek ki. Indonéziában a sok eve vad és bírói eljárás nélkül rabságot szenvedett százezrek egy kis részét feltételesen szabadon engedték; mi történik a többivel, ez senkit sem érdekel. Az sem érdekli a “szabad világot”, mit szenvednek Dél-Korea, Szingapúr, a Fülöp-szigetek millió. dolgozoi az elnyomás és kizsákmányolás folytan. Meg az sem, vajon hogyan élvezi 900 millió kínai az “emberi jogokat”, mert Kina — szovjetgyülőlete révén — a “szabad világ” tiszteletbeli tagja. Evekig nem léptek fel az ugandai Idi Amin rémtettei ellen sem, csak akkor figyeltek fel, amikor Tanzania hadserege elkergette — bár itt nem tiltakoztak egy más ország belügyeibe való beavatkozás ellen, mint Kambodzsa esetében. Nem igen lehetett idáig a sajtóban olvasni egy másik — igen kis — országról, melyből a lakosság feile elmenekült zsarnok vezetőjétől való feleimében. Csak most figyeltek fel rá, amikor equatori Guinea tömeggyilko8 elnökét megbuktatták (majd elfogtak). Többet foglalkoztak Central Africa bizarr vezetőjével, amikor ez császárrá koronáztatta magát; gaztetteire csak most figyeltek fel, amikor kitűnt, hogy személyesen résztvett száz fiatalkorulegyilkolásában. Tizenkét évig tűrte Nagybritannia, hogy volt gyarmata, Rhodesiának 5 %-nyi fehér kisebbsége elnyomja es kizsákmányolja a 95 % feketét, sót az uj angol konzervatív kormány el akarta ismerni a fehérek döntő befolyása alatt alakult fekete bábkormányt. Csak amikor több afrikai kormány tiltakozott, egyeztek bele a kérdés uj rendezésébe. Delafrika azonban egyelőre — kisebb szépségtapaszok ellenere — fenntartja rémuralmat a színes többség felet Nem térek itt rá a világ gazdasági bajaira, am lyek okai és következményei a fenti politikának Es hogy hol van itt a másik Olympia, ezt következő cikkemben fejtem ki, hogyan reagál a kritika, a sajtó, a tudomány, a nyugati közvélemény a sok részletválságból összetett világválságra. * " t •>. . 0SOBEL i OVERSEAS ! CORP. i IKKA ORSZÁGOS j FŐÜGYNÖKSÉG j 210 EAST R6th STREET, NEW YORK, N. Y. 10028 | — TELEFON: (212) 535-6490 — MŰSZAKI CIKKEK j ÉPÍTŐANYAG J«*lwplKrt <B IKRÁNÁL [ GYÓGYSZEREK ES VÁMMENTES „ KÜLDEMÉNYEK BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁSÉRT FORDULJON IRODÁNKHOZ UTAZÁS *0u IBUSZ HIMTALOS KÉPHSILETE | ———
