Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-09-06 / 33. szám
Thursday, Sept. 6. 1979. ■AMERIKAI MAGYAR SZÓ AMERIKA SZIVE Beszámoltunk olvasóinknak lapunk aug. 9-i szamaban arról, hogy San Antonio, Texasban letartóztattak és börtönbe vetettek egy 91 éves not, Mattie Schultzot, mert fizetés nélkül hazavitt egy üzletből 15 dollárnyi húsfélét. Az idős nőt, akitol ___" egy évvel azelőtt szédelgők kicsalták egész megtakarított pénzét és aki hónapok óta csupán tejen, cereal-on élt, börtönbe tett egy ottani biró, akinek lelkében a törvény rideg betűi elhomályosították az emberi szív, a szeretet parancsait. Pedig még a törvény sem irja elő egy magaskoru nő fogvatartását ilyen triviális esetekben. A Ms. Schultzzal történt méltánytalanság egyrészt nagy visszatetszést szült az egész országban, másreszt sok száz amerikait késztetett arra, hogy szimpátiájuknak pénzbeli adományokkal adjanak kifejezést. Néhány hét alatt több, mint 25.000 dollárt küldtek neki. A bejött adományokat az idős polgárok texasi szervezete vette kezelesbe, nehogy a szédelgők ismét kicsaljak azt Ms. Schultztol. A szervezet elnöke, Mr. Pugh kijelentette, hogy a beérkező adományok bizonyítják, hogy “AMERIKÁNAK MÉGIS VAN SZIVE!” A mi lapunknak, szerkesztőséglinknek es — hisz- szuk — olvasóink túlnyomó többségének soha sem volt ilyen bizonyítékra szüksége. Nekünk soha egy pillanatra sem volt kételyünk az amerikai nép túlnyomó többsége jószívűségét, emberiességét illetően. Mi fenntartás nélkül hisszük es valljuk nagy költőnk, Ady Endre szavaival, hogy “az emberszivben van a legtöbb jóság!” Ez a jóság az emberi történelem egyik hajtóereje. Ez a jóság, amelynek végcélja a legtöbb jó biztosítása a legtöbb ember számára, volt fő hajtóereje Amerika történelmének is. Ez váltotta ki a hősiesség milliárdnyi példáját fogadott hazánk szabadságküzdelmeiben. E jóságot testesítette meg Lincoln Abraham epp úgy, mint Debs, vagy Dubois. Embertársaik, munkástársaik iránti jóság, párosulva saját jól felfogott érdekeik jogos védelmével, késztette évtizedek, évszázadok folyamán a dolgozók ezreit a demokráciáért való küzdelemre. Ezért kellett a kivégző osztag elé állnia Joe Hill-nek (akinek mellesleg ez évben ünnepeljük születése centennariumat), ezért kellett mártírhalált halni az amerikai nép sok más fiának, a forradalom hőseitől kezdve Lincolnig, Martin Luther King-ig. Sok polgártársunk, köztük Mr. Pugh is összetéveszti Amerikát az amerikai nép egy maroknyi csoportjával, azokkal, akik századok folyamán Amerika vagyonának nagy részét maguknak kaparintották meg, akiknek politikája kiváltja társadalmunk ezernyi rákfenéjét, csalárdságot, visszaélést, korrupciót, embertelenséget. Amikor lapunk ostorozza ezeket az elemeket, akkor mi e maroknyi csoportot ostorozzuk es nem Amerikát. Tesszük ezt azért, hogy védjük az amerikai nép túlnyomó többségét, az igazszivüeket, a becsületes dolgozókat! D. HOVA, MERRE NEW BRUNSWICK? Epites alatt lévő útkereszteződés a Raritan folyónál New-Brunswickon. E régi, történelmi, magyarlakta várost New Jersey szivében egy 150 millió dolláros építkezés tartja izgalomban. A város legnagyobb vallalata, a Johnson & Johnson nevű gyógyszerárugyar, a szövetségi kormány pénzbeli segítségével 150 millió dolláros költséggel egy valóságos külön várost akar létesíteni NeW Brunswick közepén, a Raritan folyó mentén. A Johnson & Johnson cég már meg is kezdte egy 12 akeres terület előkészítését, az ottlévö regi épületek lebontását. Helyükre 40 millió dolláros nemzetközi fohivatalt akar építeni. A cég alkalmazottainak lakassal való ellátására egy 20 millió dolláros luxushotelt es üzleti komplexumot akarnak létesíteni. Ehhez már kaptak is hat millió dolláros kor- manysegélyt. A város 45.000 főnyi lakosságának egyharmadát kitevő portorikoi és fekete kisebbség képviselői ellenzik e létesítményeket. Miért? Azért — mondják — mert a város lakosságát, különösen a lebontandó es lebontott környék lakóit, nem kérdezték meg az építkezésekkel kapcsolatban. Anton Nelesen, Rutgers egyetemi tanar szerint az építkezés luxusnegyedet csinálná New Brunswick közepéből, ahonnan eltávolítanak a kisebbségi lakosokat, aminek következtében még zsúfoltabbá válnának lakhelyeik. New Brunswickban jelenleg alig van kiadó Iakas, mind foglalt és sok helyen több csalad lakik egy lakásban. A kisebbségek képviselői különösen azt kifogásolják, hogy Johnson & Johnson es több nagy cég alapjában véve ki akaija telepíteni az egesz kisebbségi lakosságot a városból. E tényékét emlitik álláspontjuk igazolására, érvelésük alatamasztására. Miután a varos vezetősége bejelentette, hogy 750.000 dollárnyi felesleg van a közoktatási alapban, azt nem az iskolák javítására használták fel, hanem a városi adó 4 %-os leszállítására. A városi iskolákat — melyeknek növendékei 90 %-ban kisebbségiek — New Jersey állam legelmaradottabb iskolarendszerének tekintik. A közvélemény es a lakosság kizárásával rendeletet hoztak, amely jóformán lehetetlenné teszi bérhazak építését a városban. A Barnard St.-i iskola bezárását határozták el, hogy helyet adjanak az uj építkezésnek, holott az iskolák már igy is zsúfoltak. A helybeli jogvédelmi szervezet beperelte a város vezetőségét es megvádolta úgy a polgárjogi törvények, mint a szövetségi építkezési rendeletek megsértésevei. A városi vezetőség 5 millió dollárt osztott ki kishaztulajdonosok között, még pedig úgy, hogy a feherek 98 %-ban részesültek belőle, mig a lakosság 33 %-át alkoto kisebbségiek csak két százalékot. Ha tekintetbe vesszük, hogy a város négy legutóbbi polgármestere közül kettő a Johnson & Johnson cég alkalmazottja volt polgármestersege idején, akkor megértjük ezt a politikát. New Brunswickot a N.Y. Times “pusztulófélben, hanyatlásban lévő” városnak jellemzi. Ott, ahol a lakosság jelentékeny része munkanélküli, ahol tűrhetetlenek a lakásviszonyok, ahol tudatosan lezül- lesztik a népiskolákat, valóban romlásnak indul a helybeli társadalom. És e folyamatot nem tudjak majd megállítani 40 millió dolláros üzleti márványpaloták, luxushotelek építésével. A városi kisebbségek képviselői szívesen vennék Johnson & Johnson üzleti központjának építését, ha ez párosulná, ugyanilyen arányban, a lakosság lakásigényeinek kielégítésével, ha az iskolarendszert tudatosan fejlesztenék, ahelyett, hogy hagynák le- zülleni. New Brunswick nagymultu varos, egykor fontos gabonaszallito központ volt. Joyce Kilmer amerikai költő születési helye, George Washingtonnak itt volt rövid ideig a főhadiszállása a forradalmi háborúban. A század első felében élénk magyar kolónia létesült, a Rutgers egyetem nemcsak az állam, de az ország egyik kulturális büszkesége. New Brunswick felvirulhat, ha a város vezetősége es a Johnson & Johnson cég felfigyel a kisebbségek képviselőinek jogos panaszaira. LAPKEPVISELOT KERESÜNK N.J.-BEN" A Magyar Szó kiadóhivatala lapképviselőt keres New Jersey állam területére teljes vagy részidőre. Értelmes, szorgalmas férfi, vagy nő évi 4-5000 dollar mellékjövedelemre, vagy annál is többre tehet szert előfizetések, hirdetések szerzésével. Jelentkezés kizárólag levelben a következő cimre küldendő: Circulation Department, Magyar Szó 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. SZEGÉNY Mr. IACOCCA DETROIT, Mich. A Chrysler vállalat bejelentette, hogy tekintve a kedvezőtlen üzleti helyzetet, le fogja szállítani elnökének, Lee A. lacoccá-nak a fizető sét évi 360.000 dollárról egy dollárra. Mielőtt bármelyik kedves olvasónk elővenné a zsebkendőjét, hogy belesirja bánatát Mr. lacocca fizetéscsókkené- se miatt, vegyek figyelembe, hogy az előző kedvező evekből kifolyólag már kapott 117.000 dollárt az idén; azonkívül, hogy jusson miből kenyeret aprítania gyermekei tejébe, jövőre másfél millió dollárt fog kapni kárpótlásul azért, hogy otthagyta állását a Ford vállalatnál. _ 3
