Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-08-30 / 32. szám
Thursday, Aug. 30. 1979. 14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ cjciZcid h ci'Aurrvxrsa, A véredények betegsége A kórmegállapítás, a hagyományos kezelés és a sebészi beavatkozások tökéletesedésének következtében az érsebészet az utóbbi három évtized során sok-sok millió ember életét mentette meg, A megbetegedésekről és az elhalálozásokról készült statisztikák élén a szív és a véredények betegségei állnak, tehát megelőzik a rákot is. A véredénybetegségek három nagy csoportra oszthatók: 1. a verőerek, 2. a visszerek és 3. a nyirokutak betegségeire. Az első helyen a verőerek betegségei állnak Ezért mindenekelőtt ezek tüneteivel, megállapításával, gyógyításával és operációjával foglalkozunk. Ahogyan a sebész látja — érműtét közben Az ütőerek látják el tápanyaggal és a nélkülözhetetlen oxigénnel szerveinket, izmainkat és egyéb szöveteinket. Ebből is látható, milyen nagy feladat hárul rájuk szervezetünk normális működésében. Ha bármilyen okból kifolyólag zavar áll be az oxigénellátásban, szerveink nem jutnak hozzá ehhez az életfontosságú alapanyaghoz. Ez az állapot hasonló ahhoz, mint amikor az ember fuldoklik. A perifériális verőerek betegségét nagy általánosságban három csoportra osztják. Az első csoportba tartozik az angioneuropá- tia (éridegbántalom), amikor mikroszkóppal sem mutathatók ki elváltozások a véredényeken, hanem azok túlérzékenysége miatt görcs áll be, összeszűkülnek, s emiatt kevesebb oxi gén jut a szervezet egyes részeibe. Ilyen görcsöt a hideg, a fájdalom, de mindenekelőtt a nikotin válthat ki. Ez is bizonyítja, hogy a nikotin károsan hat a véredényekre. Egy kísér let alkalmával magam is meggyőződhettem arREGÉNY 34. rész. Túloldalon az orbode előtt egy kiskatona tárgyalt az őrrel. Hátulról olyan volt, mint Ferus. — Elfelejtettünk valamit? — kérdezte Szépe. — Jaj — mondta. — Csúnyán elfáradtam én. Margithoz — leginkább a bátyja utján — eljutottak az otthoni hírek: Ferust a napokban indították a frontra, Pusztabiro Józsit meg ugyanabba a zászlóaljba osztottak be, amelyben Tóth Karcsi szolgált, és Szolnokra vezényelték őket. Azzal a tudattal jött most Miskolcra, hogy nem kell tartania véletlen találkozástól. Reggel más utón — torony iránt, a ról, hogy egyetlenegy cigaretta elszívása következtében összehúzódott a verőér és ischaemia (szerv vagy testrész helyi vérszegénysége a vér odajutásának akadálya miatt) lépett fel. A második csoportba a kis véredények, leginkább a végtagok megbetegedése tartozik; ezt szaknyelven morbus Burgemek nevezik. Vizsgálattal, különösen pedig mikroszkóppal meg lehet állapítani a szűkülését, a hajszálerek falán beállt elváltozásokat, A legnagyobb csoportot a nagy, a közepes és a kis véredények elmeszesedése alkotja. Ilyen elváltozás leginkább a 40—45. életév után jelentkezik; egy alkalommal azonban egy mindössze tizenkilenc éves fiút kellett megoperálnom, mert üszkösödni kezdett a talpa. Nem tudjuk, miért és hogyan meszesednek el a perifériás verőerek. Csupán annyi bizonyos, hogy falaikra lerakódik a koleszterin, majd arra a mész, ennek következtében a véredény el veszti rugalmasságát, később összeszűkül, végül pedig megbetegszik, úgyhogy nem folyik át rajta egy csöpp vér sem. Kezdetben enyhe, később súlyosabb tünetek jelzik a bajt. A legelső és legfontosabb tünet a claudicatio intermittens, azaz időszakos sántítás. A beteg, miután 400—500 métert ment, kifárad, majd görcsös fájdalom jelentkezik a lábikráiban. Öttíz percnyi pihenés után a görcs megszűnik, s az illető tovább mehet. Minél jobban összeszűkül a véredény, annál rövidebb az említett táv Amikor már mindössze 50—100 méter, a beteg rendszerint orvoshoz fordul. Sajnos leginkább csak ekkor. Betegeink többsége képtelen volt 25—50 méternél többet megtenni. A nikotin itt is döntő szerepet játszik, mert még jobban ösz- szehúzza az amúgy is szűk véredényt, s ezzel csökkenti az izmokba jutó oxigén mennyiségét. Ilyenkor a bőr vékonnyá válik, a köröm alig nő, a szőrszálak kihullanak, a talp hideg. Ha a véredény teljesen elzáródik, a beteg nyugalmi állapotban is fájdalmat érez, emiatt képtelen aludni, kénytelen lógatni a lábát, hogy vér jusson perifériás ereibe, vagyis a talpába. Seb keletkezik a talpon és beáll a legsúlyosabb szövődmény: a kibírhatatlan fájdalommal járó üszkösödés. Sajnos a betegek nagy része csak a betegségnek ebben a fázisában fordul orvoshoz. Szinva partján — mentek be a piactérré, és öt annyira lefoglalta a bútorvásár gondja, hogy egész nap esz'e- be sem jutottak a fiuk. Most felvillámlott benne a regi érzés, de a következő pillanatban már tudta, hogy csak képzelődött: az a katona nem Ferus, — Hiszen mehetünk csendesebben is. — Szépe meglassította a lépteit. — Bar munkásvonat ez. Inkább most kéne igyekezni az ülőhely miatt. Margit nem válaszolt, de gyorsabban lépkedett. Kis idő múlva megszólalt: — Az lenne a legjobb, Jani, ha elhelyeznék magát a faluból. — Miért lenne az jobb? — Csak. Jobb lenne az. Szépe újra lassitott, levette a csendőrkalapot, s megtórölgette gyöngyöző homlokát a zsebkendőjével. — Aztán hová? — Akárhova. Elvinne engem, masüvé onnan. Szépé úgy gondolta, hogy érti a lányt. — Megtörténhetik — mondta. — Lássa, az könnyen megtörténhetik. Gondoltam én erre, azért nem is tőröm magam egyelőre a lakással. Szokták azt. Nem jo, ha egy csendőrnek helybeli rokonsága meg ismeretsége van. — Igen, ez az — mondta Margit. — Persze, az nem hasznai a bútornak, — fűzte tovább a másik. — A költözködés csak árthat a bútornak, most is, nem tudom, hogy érnek majd haza, nem dórzsölödzik-e le a politúr. Az a fontos, hogy túlvagyunk rajta, igaz-e Margó? — fejezte be, amint befordultak a sarkon, s feltűnt előttük a nagy állo- más-epület. Újabban Margónak szólította. Csak az állatorvos lányát hívtak a faluban Margónak, bár az tulajdonkeppen Margareta volt, nem Margit. Az ejjel egeszen beborult, de nem esett az eső. Köteles óvatosanJiajtott, gyakran megállt, s körültapogatta a sütetben a kocsit, nem razódott-e ki valahol a bélelés. Hajnal fele értek haza. Aludtak valamit, es csak a napvilágon hurcolkodtak be az újonnan padlózott, szépen kimeszelt tisztaszobába. — Hiszen ellakhatnatok itt — mondta félénken Kötelesne a lányának, ahogy rendezgették odabent a szép bútort. Beszélgettek erről a hosszú utón a férjével; ha a fiatalok náluk maradnának, legalább még egy télen, halasztódnék a konyhabútor gondja is. Lajcsi elmegy katonának, helyébe a csendőr ülne az asztalhoz. Úgy nem kellene kiadni a háztól a fel hizot meg egyebet sem, amit kert. Meg ó" adhatna valamit a kosztba, nem is csak magáeVt, mivel a lagzi után ők ketten Margittal együvé számítanak. A szőlő vevője még tartozott százhúsz pengővel, október közepére Ígérte. Hátra volt még a Ferenc- napi vásár is, de másfelől még hátra volt a lagzi, a menyasszonyi ruhacsináltatas, és rengeteg csip-csup apróság, hiszen, ha Margit csakugyan elmegy a háztól, mindennel nekik kell ellátni, a levesszurótől a fakanálig. (Adóra, beszolgáltatásra gondolni sem gondolhatnak, mig túl nem esnek a bajok nagyján.) — Csakugyan, kisjányom, mondhatnád Janinak, neked kellene azt mondani. Ellehetnétek velünk, még legalább a télén — kezdte az anyja megint, ahogy a tiszta pokrócokat leteregették, de Margit csak egy vállvonitással válaszolt. A szóló meg a kőkutlaposi föld hamar elkelt, pedig annak idején ki sem doboltatták otthon, csak abban a két szomszéd faluban, ahova tulajdonképp közelebb esett a szőlő is,meg a Kökutlaposa is, mint hozzájuk. így sem maradhatott sokáig titokban a dolog, s kikezdte őket a falu nyelve: “Köteles Imrénél nagy lagzi lesz, fődet eszik, fődet iszik a násznép.” Folytatjuk------------------- - Újítsa meg előfizetését! ■— rí -------------.t ■r-.-tr.r1. Dr. KOCSIK László sebész főorvos FEKETE GYULA: flFALU SZÉPE
