Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-08-30 / 32. szám
az ártatlanok MÉSZÁRLÁSA “Az én hazámban 50.000 kigded hal meg évente ehezes, rossz ivóvíz, megfelelő gondozás hiányában. “Az én hazámban Ót millió munkaképes ember közül három milliónak nincs állandó munkája. A kenyér ara tízszeresére emelkedett az elmúlt egy-két ev alatt. “Az én hazámban az emberek kétharmadnyi kalóriaértékű élelmen tengődnek, mint amennyit az Egyesült Nemzetek illetékes szerve minimálisnak minősített a túlélés szempontjából. 1976 óta az International Monetary Fund segít bennünket. Kimentettek bennünket az államcsődből. Csakhogy meg kellett fizetnünk erte! “Egyszerű az IMF formulája: csökkenteni kell az állam hozzájárulását az élelmiszerárak- í hoz. Csökkenteni a béreket, hogy korlátozhassuk az inflációt. Központi bankunk elnöke, Manuel Moreyra egyik minapi nyilatkozatában rámutatott e segítség árára: 150.000 gyermekünk pusztult el emiatt három év alatt. Peru népe az éhhalál szelén áll. “Kern nepe iílost azután elérkezett az időponthoz, amikor azt mondják, hogy ha meg kell halnunk, haljunk meg harcban, nem térdepelve. “Sztrájkok seprik végig az én hazámat. Nem szeretetcsomagokra van szükségünk, hanem munkaalkalomra! “Nem tűrjük, hogy gyermekeink továbbra is szemünk láttára pusztuljanak el. A Gyermekek Nemzetközi Esztendeje idején!” (Ezt a cikket egy perui katolikus pap irta, érthető okokból Jose Carizo álnéven. A cikk a N.Y. Times aug. 24-i számában jelent meg.) Feszültség USA zsidósága és a feketék között? j Andrew Young, ENSz nagykövet menesztése (le mondása csupán formalitás volt, le kellett mondania) visszatetszést váltott ki az amerikai fekete lakos ság egyes csoportjaiban. Hangsúlyozzák a “feszült séget” a két népcsoport, a feketék és a zsidók kö zött, akik állítólag kikény szeritették Young lemon dasát. Az amerikai zsidóság egy kalap alá helyezése < kérdésben helytelen és igazságtalan. Az amerika zsidóság társadalmilag és gazdaságilag — akárcsal minden más nemzetiség — meg van osztva. Bá ketségkivül jelentékeny hányaduk támogatja a tei jeszkedési, imperialista politikát folytató jelenleg izraeli kormányt, nagyon sokan, akik épp úgy szí vükón viselik az ottani zsidó nép sorsát, komolyai aggódnak a jelenlegi politika kimenetelét illetően Az amerikai zsidó és fekete nép harmoniki együttműködése a haladas es polgárjogok érdél ben, tiszteletreméltó múltra tekinthet vissza. Csa az amerikai nép ellenségeinek, a nagyuzlet ember« nek, ügynökeinek érdeke eket verni közéjük. fi amerikai uralkodó osztály “oszd meg és uralkodj .1 elve alapján mindig igyekezett ellentéteket sziti a népek, nemzetek, nemzetiségek között. Young lemondatása mindenesetre napirendre te te országos és nemzetközi méretekben az amerik es az izraeli kormány által a PLO elismerését. Aleksander Godunov, a Bolsoj Ballet Amerikában túrázó együttesének egyik szolotáncosa, bejelentette a múlt héten, hogy disszidál, nem megy vissza a Szovjetunióba, mivel, úgymond “a táncművészet uj területeit óhajtja követni.” (N.Y.Times, aug. 26. 28. old.) Felesége, Ludmilla, aki szintén tagja az együttesnek, nem óhajtotta követni férjét a disszidálásban. Amerikai és szovjet tisztviselők jelenlétében kijelentette, hogy “szeretem férjemet, de ö az ittmaradas mellett döntött, én viszont úgy döntöttem, hogy haza akarok menni!” Godunov azonban azt akarta, hogy felesege is ittmaradjon. Ludmilla annak rendje és módja szerint jelentkezett a bevándorlási hatóságoknál, láttamoztatta útlevelét és felszállt egy Moszkvába induló szovjet repülőgépre a JFK repülőtéren. A gépén rajta kívül még több, mint 100 szovjet és valami 16 amerikai polgár volt. Néhány perccel az indulás előtt, a gépét amerikai rendőrök, vámtisztek, detektívek vették körül, a gép kerekei ele autót parkoltak le és megakadályozták annak felszállását. A külügyminisztérium neveben Warren Christopher, Cyrus Vance helyettese kijelentette, hogy a “nemzet érdekében” nem engedik a gépet felszállni és Ludmillát hazautazni. Godunov elbucsuzása feleségétől USA nemzeti erdeke lett! Követeltek, hogy Godunov felesege szálljon ki a gépből és adjon alkalmat arra, hogy amerikai tisztviselők szovjet tanuk nélkül beszéljenek vele. Meg kell értenünk, hogy abban a pillanatban, amikor Godunov felesége kiszállna, amerikai területre lép- J ne (amig a gépen van, szovjet területen tartózkodik). A szovjet hatóságok felajánlották az amerikaiaknak, ' hogy menjenek fel a gépre, beszeljenek Ludmillával, győződjenek meg arról, hogy valóban haza akar menni. Ebbe az amerikai közegek nem mentek bele. Az amerikai hatóságok egy 1953-as elnöki prok- lamáciora és külügyminiszteri rendeletre hivatkoznak, amely jogot ad a hatóságoknak olyan személyek eltávozását megakadályozni, akik menedéket keresnek Amerikában. Nos, mi nagy hívei vagyunk annak, hogy Ameri- I ka menedéke legyen politikai üldözötteknek. Kérd- ; júk azonban, miért folytattak az amerikai bevan- 1 dorlási hatóságok évtizedeken át üldözési kampányt ezer és ezer haladószellemü munkás ellen, deportálással fenyegetve őket olyan országokba, ahol halál, vagy börtön várt rajuk! Kérdjük, miért akadályozták meg az amerikai hatóságok száz és százezer középeurópainak, köztük sok ezer orosz, lengyel, német es magyar zsidónak, hogy a hitlerizmus ós fasizmus elöl a harmincas években Amerikába jöhessenek. Miéft nem engedik meg napjainkban, hogy az egyik legvéresebb diktatúra, a chilei és a haitii elől menekülök Amerikába jöhessenek és miért deportálják az illegálisan ideérkezett haitiakat? Ezzel szemben most egyetlen ember szavára, aki a “tánc uj területeit akaija kikutatni” Amerikában, kormányunk súlyos konfrontacioba keveredett a Szovjetunióval. Pedig mindenki tudja, hogy e két kormány együttműködése, kölcsönös bizalma nélkül a tartós béke biztosítása roppant nehézségekbe fog ütközni. Carter elnök hat hettel ezelőtt panaszkodott, hogy az amerikai nép bizalma megingott kormányában és megingott őbenne is. Hát hogy ne ingott volna meg a kormányba vetett bizalom, amikor Johnson elnök annakidején rűtul visszaélt az amerikai nép bizalmával a vietnámi háború kiszélesitése- vel, Nixon a watergatei bűnös összeesküvéssel, Carter választási Ígéreteinek sorozatos megszegésével, most pedig egy ketes jellemű szovjet táncos szavara konfrontációt okoz, feltartóztatva egy szovjet gépet annak utasaival. Amilyen igazságtalan volt annakidején a vietnami háborút USA nemzeti érdekével igazolni, amilyen hamis volt Nixonéknak a nemzeti érdekkel való érvelése a Watergate-összeesküvesben, éppen olyan tarthatatlan a nemzeti érdek emlegetese Godunov feleségének visszatartásaval kapcsolatban. Amerika nemzeti érdeke a béke, a Szovjetunióval 1 való detente, a fegyveres vetélkedés helyett vetélkedés a népek életszínvonala emelése térén. Amerika nemzeti érdeke munkaalkalmat adni minden dolgozni óhajtó es kepes embernek. Amerika nemzeti érdeke béke a közép-keleten es az egesz világon. Mivel az elmúlt évtizedek bebizonyítottak, hogy a két nagy amerikai part képviselői képtelenek ezen érdekeket biztosítani, megérett az idő egy olyan népmozgalomra, amely képes lesz érvényre juttatni ezen igaz nemzeti érdekeket. Szerte az országban, New Yorktól az acélvidékig, Detroitig, Californiáig, szaporodnak a jelek, hogy ez a folyamat mar meg is indult. Deák Zoltán LAPZÁRTAKOR Miután Ludmilla Vlasova ismét kijelentette az amerikai hatóságoknak, hogy nem akar Amerikában maradni, megengedtek neki, hogy hazautazhasson. FONTOS TUDNIVALÓK PÉNZ ALL A HÁZHOZ MEGLEPŐ VÁLTOZÁSOK A VÉREDÉNYEK BETEGSÉGÉRŐL 14. old. A NEW YORKI HÁZTULAJDONOSOKNÁL 5. old AZ AMERIKAI CSALÁDOK ÉLETÉBEN 3. old., I ' * m Ént. aj 2nd Class Muter Dec. 31.1952 under the Act of March 2.1879. at theP.O. of N.Y. N.Y. Vol. XXXIII. No. 32.Thursday Aug. 30. 1979. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y. 10003. Tel: (212) 254-0397
