Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-08-23 / 31. szám
8 SZÜLŐFÖLDÜNK Fél évszázados szendergés után Éled a vizek városa Baja merengő nyugalma még a 60-as évek elejen is élethu kulisszaként szolgált a Kosztolanyi-filmek- hez. Azután egyszeriben felriadt a város több mint fél évszázados szendergéséböl. A település történetében egyedül álló fejlődés kezdődött. És létrejött Bacs-Kiskun megye második legnagyobb ipari centruma. Az itt előállított ipari termékek értéké meghaladja az ötmilliárd forintot. A megye lakosságának tiz százaléka — 56 ezer ember — fordul meg naponta a vizek városában. A Sugovicánál Baja sorsa összefonódott a Dunával. Ideális kikötője a XVIII—XIX. században az ország egyik legforgalmasabb kereskedelmi gócpontjává tette. A múlt század derekán a települést “kis Pestkent” emlegették. Gabonaforgalma ekkortájt felülmúlta Szegedét. Kisiparosainak száma több volt kétezernél. Állat- és kirakodóvásárai országos eseménynek számítottak. Később a vasút elkerülte Báját. A varos sorvadásnak indult. De csaknem két évtizede a város reneszánszát éli. Errol egy röpke seta is meggyőzi a látogatót. Velencei stilusu főterének és főutcájának ódon épületei uj köntöst kaptak. Ha a Sugovica-parti korzóról lepillant az ember, az egykoron csalitos Petofi-szige- ten az uj kemping faházai álldogálnák. Odébb, modern épület — 180 fos szakközépiskolai kollégium — magasodik az évszázados fák fölé. Szomszédságában építkeznek: készül az üttöróhaz. A csónakkikötő partján behemót dozer hasitja a földet: megkezdődött a kétszer egynyomsavos Sugovica-hid épitese. A Turr István kilátóhoz vezető ut mentén panelházak sorjáznák. A Duna-part arculata is megváltozott. A hídhoz közel ketezer vagonos gabonasiló tornyai ágaskodnak. Nem messze innét, a napokban átadott Áru- és Termék-gazdálkodási Igazgatóság gigászi közraktára és tranzitkikotóje terpeszkedik. Eredmények szati pavilonja, s a Tanítóképző Főiskolán Baja harmadik sportcsarnoka. Rövidesen atadjak a forgalomnak az 51-es országút bajai átkelöszakaszat. És gondok Persze, akadnak gondok is jócskán a városban. Egyre nehezebb biztosítani az üzemek munkaerő- szükségletét. (Az ingázók száma már jelenleg is eléri a hétezer főt.) A rohamléptű lakásépítés sem tud az igényekkel lépést tartani. A közúti forgalmat a Duna- hid kis áteresztő kepessege erősen korlátozza. Megoldásra vár a telefonhálózat felújítása. Evek óta tartó gond a szállodai férőhelyhiány. Mécs G. László Zsineg amerikai exportra Ezek láttán nem csoda, hogy a bajai városatyák seregnyi, elismerésre méltó eredményről tudtak szamot adni, nemrég a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának. Csak néhány adat: A vizvezetékhá- lózat hossza 111 kilometer. (Több mint kétszerese a hat évvel ezelőttinek.) A várost 35 kilométeres csatornahálózat szövi át, s mig 1920 és 1945 között összesen 1700 lakassal gyarapodott a település, addig csupán ebben a tervidőszakban 2100 uj otthonnal gazdagodik. A terv időaranyos részével elkészültek. Befejeződött a Finomposztó Vállalat egymilli- árd forintos rekonstrukciója. Megépült két vasúti teherpályaudvar. Kialakították a Lakberendező Ktsz és a Szerelőipari Szövetkezet uj telephelyet. A kiskereskedelmi eladótér az elmúlt években 22 százalékkal nőtt. A közelmúltban adták at a kórház modem sebészeti pavilonját. Üj epületet kapott a nemet nyelvű gimnázium. Még az idén ősszel megkezdi próbaüzemét a húskombinát. Ez a 700 főt foglalkoztató húsfeldolgozó lesz a város legnagyobb élelmiszeripari üzeme. Évente 200 ezer sertést dolgoznak majd fel. Várhatóan két év múlva lesz kész az ivóviz-vastalanito mű és víztározó. Épül a kórház 90 ágyas belgyógyáA Szegedi Kenderfonógyárban nagy figyelmet fordítanak az amerikai exportra készülő zsinegek gyártására. A megszokottól eltérő minőségi követelmények betartása nagy feladat elé állította a gyár kollektíváját. Az első negyedévben 30, a másodikban 20 tonna zsineget készítettek. Marky Aranka: A kenyér Friss kenyérnek száll illata, Nemsokára jönnek haza Mint az éhes verebek Játszótérről a gyerekek. Fehérbélű buzakenyer, Az ég áldása benne él. Benne él és benne izzik, Mint kohóban az acél. Kinn a réten zöldült szara, Arany himpor hullott rája. Langyos eső mosta, mosta, Kenyér nélkül igen szegény volna, Ez a nagy világ. Már megjöttek a gyerekek! Gyertek, gyertek, édesek. Friss kenyer az asztalon Egy igazi vigalom. Thursday, Aug.23. 1979. Eötvös-inga a washingtoni Einstein-émlékkiállításon Az egyik kiállítási terem közepén, feltűnő és megtisztelő helyen áll az inga; mellette Eötvös Loránd fénykepe is ott van. Éz év tavaszán világszerte megemlékeztek Albert . Einsteinnek, századunk talán legnagyobb fizikusának centenáriumáról: születése 100. évfordulójáról. Márciusban nyílt meg a washingtoni Smithsonian Institution keretében működő történeti és tudományos múzeumban a centenaris Einstein-kiállitás. Ennek anyagat több országból kérték kölcsön a rendezők, hiszen Einstein — bár élete utolsó szaka- szaban az Egyesült Államokban élt — Németországban született, dolgozott Svájcban, az akkor az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Prágában, majd Berlinben, vagy is élete és működése az európai kontinenshez es kultúrához kapcsolta. A kiállítás szép katalógusának egyik példánya mutatja be az Eöt- vös-ingát, annak azt az Eötvös Loránd életében elkészített utolsó és legfejlettebb változatát, amelyet 1902-ben Budapesten Suss N. készített. (Ennek a kitűnő szakembernek a műhelyéből nőtt ki a Magyar Optikai Művek.) A kiállítás rendezői köszönetét mondanak a budapesti Országos Műszaki Muzeum- nak, a kép mellett pedig feltűntetik, hogy a műszert a muzeum es a Geofizikai Intézet kölcsönözte. A katalógus szövege megmagyarázza, hogy Einstein általános relativitáselméletének egyik alapja az a tény, hogy a testek súlya és tehetetlen tömege azonos. Ezt pedig elsőként Eötvös Loránd mutatta ki abban a kisérletsorozatában, amelyet 1888-ban kezdett — írja a washingtoni kiállítás katalógusa —, es amelyet 1919-ben bekövetkezett haláláig folytatott. Eötvös kísérleteiben kimutatta, hogy a két tömeg azonos, legalábbis nincs közöttük nagyobb különbség, mint 0.000.000.3 százalék. A leírás ismerteti a bemutatott Eötvös-féle torziós inga működését, méreteit. „ „ „ ,________________ P. G. P. ÓLOMKRISTÁLY- POHARAK Ólomkristály harangok, különleges formájú gyü- rűtartók az Ajkai Üveggyár exportujdonsagai. Gyártásukat a külföldi megrendelők elképzelései alapján kezdték meg, az üveg formáját az uj nagy teljesitme- nyü présgépek adják, igazi értékét pedig a gondos kézi csiszolás. Az ajkai üveg több,mint 30 országba jut el, s a különböző ízlésű vásárlók gyakran adnak különleges feladatot a gyár iparművészeinek. Az angol és a kanadai vásárlók nagyméretű olomkristaly- kelyheket kértek teáspoharnak, az Egyesült Államokba 30—40 centiméter átmérőjű bóléstálakat, a franciáknak pedig csiszolás nélküli, fuvott olom- kristály kelyheket szállítottak.
