Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-08-23 / 31. szám
Thursday, Aug. 23. 1979 6 amerikai , MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ' ISSN 9194-7990 Published weekly, exc. last 2 weeks in July and 1st week in August by Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under the Act of March 21,1879, at the P.O. of - New York. N.Y Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Bófizetésiámk New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre 15 dollár félévre dollár Minden más külföldi országba egy éne 18 dollar • *\ feléne 9.50 dollár Postmaster: Send address changes to Hungarian Wordene. 130 E 16 St. New York,NY 10003 EJ LOVAG A FEBER LOVON Nincs példa arra az amerikai történelemben, hogy az ellenzéki párt — a Republikánus Párt — annyi tagja pályázzon az elnöki tisztségre, mint az 1980-as választást megelőző időszakban. Olyan embereket találunk a pályázók kozott, mint Connolly t, a texasi “u>heler-dealer"-t, Helms-et, a CIA volt igazgatóját és számos más hasonló egyént. Ezúttal azonban Alexander Haig, Jr. tábornokot mutatjuk be, aki szinten a pályázók között van. “Nem lehetetlen, hogy az elnöki tisztségre fogok pályázni" — mondta a tábornok a Military Order of the World Wars szervezet előtt tartott beszédében. Egyike ő azoknak a pályázóknak, akik A NAGY- VÁLLALATOK PRIVÁT REPÜLŐIN utaznak egyik városból a másikba, hogy a legkülönbözőbb összejöveteleken beszéljen. így mondta többek között: “Országunk minden irányítás nélkül sodródik e veszélyes korszakban."Majd igy folytatta: “Mi, amerikaiak fez a kedvenc szólama) az 1962- es kubai válság óta abban a tévhitben ringatjuk magunkat, hogy a mi kezünkben van a katonai fenn- só'ség a Szovjetunióval szemben. A tény természetesen az, hogy a Szovjetunió hathatósabb atomfegyverekkel rendelkezik, mint mi. ” Erre a hamis tetelre helyezi politikai programjai es ez késztette őt arra, hogy a szenátusi bizottság előtti tanúvallomásában javasolja a SALT II. Egyezmény elfogadásának elhalasztásai, mindaddig, amig a Carter kormány elfogadható hadiköltségvetést terjeszt a kongresszus elé. Nem meglepő, hogy a nagy vállalatok, a monopóliumok felkaroljákés támogatják. Haig tábornok politikai célkitűzéséit. Alkalma volt hangoztatni programját többek kozott a San Franciscotól északra fekvő Monte Rióban, a kiváltságosok nyaralójában, ahol Ford volt elnök, Kissinger volt külügyminiszter es masok szellőztettek politikai álláspontjukat. A Massachusetts Mutual Life Insurance égisze alatt tartott összejövetelen szinten ő volt a főszónok. Szónoklatait a Harry Walker, Inc. reklámvallalat készíti 7.500—15.000 dollár honorarium ellenében. Érdemes ugyanakkor felfigyelni Karen De Witt- nek a N.Y. Times-ban megjelent irásara, melyben idézi egy West Fork, Ark.-i lakos velemenyet: “Senki sem képviseli a népét. A politikusok hazudnak, népi lehet bennük bízni. Vannak, akik forradalomról beszelnek. Igen, lesz itt forradalom, ha nem kerülünk ki abból a pocsolyából, amiben vagyunk. KATONAI URALOMRA VAN SZÜKSÉG.” A cikkíró hozzáteszi: a jelenlevők, akik hallottak e kijelentést, fejbólintással fogadták azt. Nagy veszélyt jelentene, ha azok, akik szivükön viselik az amerikai nép jelenet es jövőjét, figyelmen kivul hagynák Haig tábornok politikai célkitűzéséit es az arkansasi polgár véleményét. AMERIKAI MAGYAR SZÓ “...furcsa módon arra gondol, hogy gimnazista korában egyszer aranybetükkel irta le ennek az országnak a nevét, de most sár es ver tapad az arany- betükre, amelytől elvesztik ragyogásukat, megfakulnak.” így írja le Takács Lajos kisregénye (Arany - betük, megjelent Qevelandon 1974-ben) hősének, Kertész Józsefnek halál előtti egyik utolsó tudatos pillanatát. A füzetnyi vastagságú kisregény azonban nagyrészt nélkülözi a regényes elemeket, sokkal inkább elbeszélő formába öntött esettanulmány, amely egy álomkép összeomlását, es hősein keresztül egy nemzedék tragikus elettörténetet van hivatva bemutatni. Az iró nyilván maga sem tudta eldönteni, hogy hősei fiatalok legyenek-e vagy középkorúak a regény kezdetén, hogy a cselekmény szála elvezessen-e a jelenig, és Kertész József halála a közelmúltban játszódjék-e le, vagy a jövőben, hiszen ha jól megszámoljuk, kerek 27 esztendő telik el a regényben Amerikába érkezése —1956 vége — és halála között. Ösztönöz arra is, hogy az olvaso megpróbálja gondolatban felépíteni azt a szellemi hátteret — mégpedig a regénytől függetlenül — amelyre az aranybetükkel iras gondolata épül. A szellemi háttérben azonban csak egy illúzió áll, egy ábránd, hasonlatos ahhoz a felirathoz, amelyet kamaszlányok viselnek az egyik legújabb divat szerint trikójukon: “I left my heart in San Francisco” — azaz San Franciscóban hagytam el a szivem — holott az ifjú hajadonok teljesen egészségesnek látszanak, helyén van a szivük is. Csak tálán nem tudják, mit jelent a felirat, es a térképén merre található a benne említett város. Tálán ilyen módon álmodtak a regény hősei is az ismeretlen, távoli országról, a korlátlan lehetőségekről, nagy vállalkozásokról és mesés meggazdagodásról. Az álomból összeáll az arany betűk jelentése: egy elet végső summázataként Amerika megméretett, és az illúziók fényében köny- nyünek találtatott. A probléma azonban ott van, hogy akik az illúziókat kergetik, a történet szerint müveit emberek, értelmiségiek. Egy újságíró, aki hivatásánál fogva szenvedélyesen kereste az igazságot riportjaiban és készen magával vitt regényében. Kiábrándultán, nyomorultul pusztul el az alkohol mámorában. Egy műszaki tisztviselő, aki eljut az illúzió megvalósulásának küszöbéig, hiszen tiszta szerelemből választja férjenek egy milliomos nő, de a boldogság talán legmélyebb pillanatában gyilkosok golyói végeznek mindkettőjükkel. De ez a női alak is az illúziók megtestesítője: árva indián lányként egy gazdag házaspár veszi magához és teszi meg örökösévé, és vagyonát arra akarja fordítani, hogy népét kiemelje az elesettségből, a magyar férjben pedig az állítólagos ősrégi, indián-magyar rokonságnak kivan áldozni. A harmadiknak, az epitesznek sikerült. Milliomossá lett, miután felfedezte, hogy nem az álom világa vagy a munka vezet el a meggazdagodáshoz, hanem az üzlet, es ezt a felfedezését először éppen a vele érkezett magyarokon próbálta ki. A háttér megrajzolatlanságának következménye az elhitetés vagy elhitetésre törekvés hianya. Feltűnik ugyan a regényben egy-két mellekszereplo is, jelenlétük azonban nem növeli a regényességet. Tőlük, az ö leírásukból nem ismerheti meg az olvaso magyar—Amerika életét, a hétköznapokat, az erőfeszítéseket az anyanyelv megőrzéséért vagy a beolvadás kevésbé látványos, de érzékelhető és a regény eszközeivel érzékeltethető folyamatát. Ami pedig a legmeglepőbb, sem a fényes illúziókban, sem a szürke hétköznapokban nem kisert a távoli szülőföld. Illetve valamit mégis megtudunk róla. Azt, hogy a szülőföld a csalódottaknak, betegeknek, halaira készülőknek való, vagy azoknak, akik az illúziók akaratnevelö ereje nélkül érkeztek Amerikába. Amilyen például Katalin, a regény egyetlen magyar nőalakja. Aki eljutott a társadalmi lét legmélyebb rétegébe azáltal, hogy szövőnő lett egy gyárban. Ezért bánta meg, hogy elhagyta a szülőföldet, es ezért készül a hazatérésre. A szerző azonban kíméletlenül teljesíti be sorsát, a kibontakozó szerelem útjába küldi a szívinfarktust, s Katalin a végén örülhet, hogy megtörtén, betegen ismét láthatja a szülőföldet. NA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT, J szíveskedjék annak meghosszabbításáról ideje- * ben gondoskodni | Egy évre $ 15.— félévre $ 8.— J Megújításra: $....... I • Naptárra: $í.................... { l*N*v: .................................................................,2V. { ! cím: .....;........... J iJ Város:.. _ ’ ....Állam:............ I Zip Code: .. . { I AMERIKAI MAGYAR SZÓ ! .1 130 East 16Hi Street, New York, N.Y. 10001 , 1___________________________ a KIOLVASTAD A LAPOT 7 ~ < ADO TOVÁBBI MAS IS TANULHAT BELÓLB Magyar nyelvoktatás Connecticutban A New Brunswick-i American Hungarian Founda- tion-ból kapott alapok segítségével a University of Connecticut, Storrs-ban, szeptemberben magyar nyelvoktatást kezd. A tanfolyamot magyarnyelvű tanar tanítja, aki kiképzését Magyarországon es az Egyesült Államokban szerezte meg. Kétszer hetenként lesznek az előadások, melyekre felnőtteket es nem teljes-idejű hallgatókat is felvesznek. A magyar nyelvkurzust az egyetemen a School of Extended and Contiuing Education intézi. Aki a tanfolyamról további információt kivan, lepjen érintkezésbe Borys Bilokur professzorral: Critical Languages Program, U—57, University of Connecticut, Storrs, Ct 06268. Ója: Kovs'cs J°zsef a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének főmunkatársa APRÓSÁGOK AZ AMERIKAI MAGYARSÁG ÉLETÉBŐL
