Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)

1979-08-23 / 31. szám

----------------------------------------------------------------------------„I"' , .--------------------------------------------------------------_---------------------------------------------------------­A magyar paprika mint EL SO AZ gGO TENGER tsodaqyogysier” | FLORIDAI MAGYAR »-«n. |___________^___________ A DISSZIDENSEK Elaine Lorfil “disszidált.” Elainenek volt oka és joga “disszidálni.” ; Olyan országban élt Elaine, ahol atlag 50 cent a napibér, ahol a lakosság jelentékeny há­nyada analfabéta, ahol egy brutális diktátor terrorizálja a lakosságot. Férjének néhány évvel ezelőtt sikerült ki­szöknie az országból. Miamiban dolgozott, mint kertész. A tőle kapott pénzen tengődött Lorfilne hat gyermekével. És abból a pénzből szökött at gyermekeivel a Bahama szigetekre. Ott megegyezett egy csempész társulattal, hogy azok átszállítják őket a közeli Floridába. A part közelében a csempészek megijedtek egy partörzö hajó fényjelzésétől. “Most már közel vagytok a parthoz, ússzatok ki!” — mondtak a csempészek. És a cápáktól hemzse­gő vizbe dobálták a szerencsétlen anyát hat gyermekével. Egy gyermeknek sikerült kiúsznia, a többi a vizbe fulladt. A múlt heten temették el őket Miamiban. Mig kormányunk százezrével engedi be Ame­rikába az Iránból, Vietnámból és más országok­ból menekülő, igen gyakran tehetős embereket, j addig a szomszédos Haitiből, a kegyetlen fa­siszta diktatúrából menekülőket nem engedik ! be. Ezért kellett Lorfílnenak es öt gyermekének elpusztulnia. Amikor Nicaragua népe vivta a maga harcát, hogy megszabaduljon a Haitiéhoz hasonló ke­gyetlen diktátortól, külügyminisztériumunk­nak hosszú ideig az volt a fő jelszava, hogy “nem szabad megengedni egy másik Kuba le- tesüléset a nyugati féltekén.” Miért nem hangoztatták azt, hogy nem sza- . bad megengedni egy másikHaiti fennmaradását! Miami-i haitibeliek keseregnek Lorfilne és gyermekei temetésén. PERUK NEW YORK VÁROSÁT NEW YORK, N.Y. A NAACP pert indított Koch polgármester es a varos ellen. Azzal vádolják,hogy a feketék által lakott területen lévő kórházak bezá­rásával tulajdonképpen a fekete lakosságnak a város­ból való kiűzése a célja. A pénzügyi felelősség ha­mis cegere alatt — hangoztatta David Bryan, a NAACP new yorki vezetőségi tagja, a polgármester egymás után fosztja meg a kisebbségi lakosokat a közegészség, közoktatás és közlekedés legelemibb feltételeitől. n vounc ügy HniiERÉBGn Az alatt a harminc hónap alatt, melynek folya­mán Andrew Young az USA födelegátusa volt az Egyesült Nemzetekben, állandóan szálka volt Ámer- rika legreakciósabb rétegei, az ipari-katonai komp­lexum és a faji fennsóbbség hívei szemében. Megvádolták, többek között, azzal, hogy “alá­becsüli a kommunista veszélyt,” hogy rámutatott arra, miszerint Amerikában is támadás alatt vannak az emberi jogok, hogy talál dicsémivalót Kuba szo­cialista rendszereben, stb. De mindenekfölött azért gyűlölték, mert elődeinél megértőbben kezelte az un. harmadik világ népéi, köztük a palesztinai ara­bok ügyét. így történt, hogy amikor az izraeli-arab tárgyalá­sok egyik legújabb kényes fordulatánál Young, állí­tólag a külügyminisztérium tudta nélkül, titkos értekezletet tartott UN-ügyben Terzivel, a PLO ENSZ képviselőjével, elfogadtatták Carter elnökkel Young lemondását. Young ugyanis nem tudatta a külügyminisztériumot a tárgyalás minden körülmé­nyéről és részletéről. Lemondatták, pedig Young hílen szolgálta a Car­ter kormány es mögötte az amerikai nagyüzlet érde­keit. Maga az a tény, hogy Carter fekete emberrel képviselteti az USA-t az Egyesült Nemzetekben, kedvező benyomást váltott ki a világ nagyreszt szinesbőrüek által lakott országaiban. Igyekezett olyan benyomást kelteni ezeknek kormánykörei­ben, mintha Amerika, ellentétben Carter elődei­nek, Johnson, Nixon politikájával, némileg meg­értőbben kezelne Afrika, Ázsia és Latin-Amerika népeinek érdekeit, sőt ellenzi az olyan fajvédő kor­mányok, mint Del-Afrika és Rhodesia-Zimbabve politikáját. Ugyanakkor Young volt Carter legfőbb reménységé, hogy megtarthatja az amerikai fekete nép támogatását, azt a támogatást, amely jelentős szerepet játszott elnökké választásában 1976-ban és amely Carter lirletbarati és népellenes politikája következtében ma mar nagy mértekben megcsap­pant. Mindezen megfontolások eltörpültek, elmosód­tak, háttérbe szorultak, amikor Young az amerikai kűl- es belpolitika egyik legkényesebb ügyében, Iz­rael es a palesztinai arab nép viszonyában igyekezett minőségbeli változást előidézni a Terzivel való talál­kozás revén. Meg kell értenünk ezzel kapcsolatban, hogy US vezető üzleti köreben két nagy érdekcsoport küzd egymással a kozep-keleti politika kialakítása kérdésé­ben. Az egyik csoport, melynek magva a katonai-ipari kompexum, Izraelt tartja USA érdekei legfontosabb képviselőjének, katonai támaszpontjának a kózep- keleten, különösen, amióta a másik “fo bástya,” Iran megdőlt. Ez az érdekcsoport, amely az amerikai zsidóság jelentékeny hányada politikai és anyagi támogatását elvezi, ellenzi egy független palesztinai Andrew Young allarn létesítését az araboktól 1967-ben elvett terüle­teken. A másik hatalmas érdekcsoport, amelynek gerin­cét a nagy olajmonopóliumok alkotják, úgy érzi, hogy USA-nak jóba kell lennie az arab világgal is, elsősorban az általuk uralt olajvidékek biztosítása szempontjából, s azért is, hogy visszatartsák őket a “szovjet befolyástól.” Ezek az arab államok nem hajlandók békét kötni Izraellel addig, amig az nem adja meg a palesztinai népnek az önrendelkezés és ezzel kapcsolatban egy önálló allam létesítésének jogát. Young tudta, hogy Carter es kormánya kezd türelmetlen lenni az izraeli kormány intranzigens magatartásával e kérdésben. Carter elnök pár héttel ezelőtti kijelentése a hasonlatossagrol a palesztinai arab es az amerikai fekete nép küzdelme kozott az emberi jogok terén, szinten erre utalt. Ugyancsak ezt bizonyítja a tény, hogy jóformán egyidejűleg Young találkozásával, a USA bécsi nagykövete, Wolff, szintén tárgyalt Arafat ausztriai látogatása idején az arab vezér egyik képviselőjével. Young a folyamatot igyekezett meggyorsítani a Terzivel való “titkos” tárgyalás révén, amelyről tudta, hogy nem lehet titokban tartani. Most már kiderült, hogy vagy az amerikai, vagy az izraeli tit­kos rendőrség lehallgatta az egész tárgyalást. A tény az, hogy miután Carter elfogadta Young lemondását, mig a bécsi követünket, aki fehér ember, csak megintették, széleskörű a felháborodás USA fekete és más kisebbségi köreiben éppen úgy, mint a haladószellemíi társadalomban. Young belátta, hogy Carterék hiaba próbálkoz­nak a béke létrehozásával a közép-keleten egyip- ! tomi-izraeli különbéke formájában. Tartós beket csak az összes érdekelt államok és csoportok, köz­tük a PLO bevonásával lehet eszközölni a genfi egyezmény — amely elismeri Izrael létjogosultságát — rendelkezései alapjan. , . , Ént. as 2nd Class Muter Dec. 31.1952 under the Act of March 2.1875. at theP.O. of N.Y. N.Y. Vol. XXXIII. No. 31. Thursday, Aug. 23, 1979. ' AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y. 10003. Tel: (212) 254-0397

Next

/
Thumbnails
Contents