Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-08-16 / 30. szám
SZÜLŐFÖLDÜNK Thursday, Aug. 16. 1979. Rugy magyar könyvtáralapitők Az írásbeliség és vele együtt a könyvkultúra Magyarországban a keresztényseg felvételével es a királyság megalapításával kezdődött. A kezzel Írott kódexek azonban a konyvnyomtatas feltalálásáig ritka és megbecsült kincsek voltak; a könyveiről hires péterváradi apátság például a XI. század elején mindössze 34 kódexet birtokolt és a legnagyobb magyar monostornak, a pannonhalminak sem volt több könyve a XI. század végen, mint hatvan. Ezek a könyvtarak, csak a szűk kór tudását gyarapították, és magánkönyvtár volt Mátyás királyunk világhírű budai bibliotékája is, amelynek kötetei halala után szétszóródtak az egész világba. Az első, mai értelemben vett nyilvános könyvtár megalapítása a jobbágy származású pécsi püspök, Klimó György (1710—1777) nevéhez fűződik. A püspök nagy anyagi áldozatok árán szerzett 15.000 kötetes gyűjteményét nemcsak nyilvánossá tette, de érem- és régiségtárral is kibővítette, fejlesztését pedig 10.000 forintos alapítvánnyal biztosította. Erre az alapgyujteményre épült a későbbi pécsi egyetemi könyvtár. Művelődéstörténetünk legnagyobb könyvtárala- pitóként Széchenyi Ferencet (1754-1826) tartja számon. A gazdag föur 1793-töl gyűjtött nagyobb mértékben könyveket, és ez ügyben óriási levelezést folytatott. Külföldi látogatásai (Németország, Anglia) nemcsak arra hívtak fel a figyelmet, hogy hazánkban a nemzeti könyvtár hiányzik, de arra is, hogy e hiányt mielőbb pótolni kell. 1802-ben 15.000 kötet könyvből, 2000 kéziratból, 5000 térképről és metszetből álló könyvtárat a nemzetnek ajánlotta fel. I. Ferenc császár és király a könyvtar- alapitást jóváhagyta, s ezzel 1802-ben megszületett a magyar nemzeti könyvtár, amely mindmáig Országos Széchenyi Könyvtár néven működik. Széchenyi saját költségén, 1000 példányban a könyvtár katalógusát is kinyomatta és megküldte a hazai és külföldi tudósoknak, közéleti embereknek. A könyvtár, amely 1804-től már köteles példányokat is kapott, rohamos fejlődésnek indult: ide került többek kozott Jankovich Miklós 30.000 kötetes, Horváth István ugyancsak 30.000 kötetes könyvtára, s a páratlan értékű Apponyi Sándor féle hungarica-gyüjte- mény, a Todorescu-féle kollekció és sok kisebb-na- gyobb magánkönyvtár. Teleki Sámuel (1739-1822) Erdélyben alapított nyilvános könyvtarat. Az erdélyi udvari kancellár fiatal korában beutazta egesz Európát es a könyv- gyujtest is akkor kezdte, majd Bécsben folytatta. Kezdetben Becsben őrzött könyvtára a maga 40 ezer kötetével a császárváros nevezetessegei köze tartozott. Az erdélyi származású four a könyvtár méltó elhelyezésére Marosvásárhelyen könyvtárépületet építtetett, s könyveit társzekereken szállíttatta oda. Bar a Teleki-Tékát családi hitbizomanynak nyilvánítottá, biztosította nyilvánosságát is. Halala után a könyvtár fejlődése megállt, de mint könyv- muzeum ma is jelentős szerepet tölt be Románia tudományos életében. Jelentős könyvtaralapito volt egy másik Teleki, Teleki József is (1790-1855), aki 1826-ban 30.000 kötetes könyvtárat a ‘Tudós Társaságira hagyta, s ezzel a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtarának alapjait vetette meg. Teleki József lett a Magyar Tudományos Akadémia első elnöke is, mint történetíró,, elsősorban a Hunyadiak korával foglalkozott. A XIX. szazad nagy konyvtaralapitoi közül Somogyi Karoly esztergomi prépost (1811-1888) viszi el a pálmát« A kiváló konyvgyűjtö a nagy szegedi árvíz után 60.000 kötetből álló könyvgyűjteményét Szeged varosának ajándékozta. A nagy kónyvtaralapitok kora a XIX. szazad vegével lejárt. A könyv egyre jobban közüggyé vált, és a második világháború után az egesz magyar könyvtárügy gondozását az allam vette at. Uj könyvtárak ezrei születtek, s a könyv — a kutatás, a tanulás, a nemes szórakozás forrása — ma már mindenkinek rendelkezésére all az Országos Széchenyi Könyvtártól a kis falusi könyvtarakig. A nagy magyar kÖnyvtaralapitők emlékét azonban halas tisztelettel őrzi meg az utókor. R ICGRRGVOBRRK KÖZÖTT RZ IKARUS Kevés olyan magyar gyár van, amelynek termékeivel, gyártmányaival a világ szinte valamennyi kontinensen találkozhatunk. Az Ikarus ezek köze tartozik. A cég ott van a világ első hat autóbuszgyára között. A listát a Mercedes és a Ford vezeti, egyaránt a vilagtermes egyhatodaval. Utana a japan Toyota, majd két amerikai cég társaságában a magyar vállalat következik: ok hatan adják a világ autóbuszgyártásának mintegy kétharmadat. Az elmúlt evekben egyre nőtt a magyar autóbusz- export és 197 8-ban az Ikarus — tizezren felüli kivitelével — mar eierte all százalékos világpiaci részesedést. A magyar autóbuszok bazispiacai elsősorban a szocialista országok. Az elmúlt három évben összesen 27.400 Ikarus autóbuszt adott el a Mogürt a KGST-tagországoknak. Az exportált buszok 18 százaléka — 1730 darab — a tőkés piacon kelt el tavaly. A növekvő dollárbevétel elsősorban annak köszönhető, hogy az Ikarus az utóbbi években a termelés novelese mellett egyre inkább a minőségre helyezi a hangsúlyt. Ehhez járul az is, hogy a magas szinvonalu hazai fejlesztési eredményeket (hátsóhid) jól kiegészítő li- cenceket vásárolták. Az öninditók gyártásához a Bosch-tol, a mérőműszerek tókéletesitesehez az NSZK-beli VDO cégtől, a sebességváltók műszaki fejlesztesehez a szintén nyugatnemet ZF-tól vásárolt licencet, illetve know—how-t az Ikarus. Emellett a gyár több ismert ceggel közösen is epit autóbuszokat. Ilyen konstrukció alapján létesítettek Irakban a francia Saviem es Scania céggel közösen egy összeszerelő üzemet, de jelentős együttműködés jött letre a Volvo, a Ford es a Man cégekkel is. Az egyik legújabb kezdemenyezés az Egyesült Államok piacara való bejutás érdekében a los-angele- si Crown Coach ceggel kiépített termelési-e’rtékesi- tési együttműködés, valamint az angol Vauxhall-lal (General Motors) létesített hátsohid-kooperációs tovább fejlesztése. BI LY l (i(. \ (JTÖKMKl lutír Istvti rivita A május 18-27 között Szófiában megrendezett bélyegkiálIitás alkalmából Philaserdica 79 elnevezéssel kisivet adott ki a magyar posta. A kisiv 3 3.-Ft-os azonos rajzu bélyeget és 3 azonos rajzu szelvényt tartalmaz 9.-Ft névértékben. A többszínű ofszetnyomással készült bélyeget az Állami Nyomda adta ki 253.000 fogazott és 5900 sorszámozott fogazatlan példányban, Cziglenyi Ádam grafikus tervei alapjan. A bélyegen a szófiai Alexandr Nyevszki székesegyház stilizált rajza, mellette az első bolgár bélyeg eredeti színeivel látható. A kisiv fogazva vagy fogazat- lanul, a bennük levő bélyegek szelvénnyel vagy szelvény nélkül felhasználható bérmentesítésre. A kisiv árusítása 1979 október 31-én megszűnik. Junius 29-én bocsátott forgalomba a Postaigazgatóság Móricz Zsigmond (1879-1942) születésének 100. évfordulója alkalmából egv l.-Ft-os bélyeget. f 4 | f t f A belyeg Rippl-Ronai József paszteljet ábrázolja eredeti színekben, a keretrajz Kass János müve. A belyeget a Pénznyomda készítette 5,1 08. 300 fogazott és 5.900 fogazatlan példányban. Az árusítás 1980 dec. 31.-én ér véget. MAGYAR POSTA 1979—ES STAMP FESTIVAL Leszállított ara jegyeket lehet kapni az 1979-es Stamp Festivalra, amelyet a Madison Square Gar- denben tartanak 1979. szept. 13-16 között. A négy napra szóló jegy csupán az első napon kapható. A rendes ar helyett, amely 12.— dollárt tesz ki, a négy napra szóló különleges jegy csupán $ 5.—be kerül. A Festival dátumai: szept. 13-an, 12—7-ig, 14-en, 11-től 7-ig, 15-en 10-től 6-ig, 16-án 11-től 5-ig. A Festivalt az American Stamp Dealers Associa- ton, Inc. 840 Willis Ave. Albertson, N.Y. 11507 rendezi. Raymond Stulberger
