Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-12-27 / 49. szám
Thursday, Dgc. 27. 1979. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Lusztig Imre: MEG CSAK MOST JÓN A HADD EL HADD Napév, holdlió és Caesar halála Ezzel a címmel irt nagyon érdekes cikket Irving Kristol, a New York Egyetem tanara, az American Enterprise Institute tagja, a Wall Street Journal egyik vezető politikai kommentátora. Cikkében az 1980-as évek eseményeit taglalja és azon véleményét nyilvánítja, hogy “rettenetes, szörnyű, irtozatos korszak felé haladunk.” Majd azt mondja, hogy az ország — az USA — jövőjét nem az határozza meg, hogy milyen belpolitikát, hanem, hogy milyen kül-és hadügyi politikát. alkalmazunk. “Legfontosabb lépes, amire jelenleg szükség van, haderőnk felépítése — úgy gazdasági, mint politikai szempontbői. Es ha belátjuk haderőnk felépítésének szúksegességet, akkor alkalmazkodni kell az elengedhetetlen inflációs folyamat folytatásához.” Majd felsorolja a várható külföldi fejleményeket: 1. ) A forrongó helyzet a közép-keleten; 2. ) Szaud Arabia uralkodó osztályának napjai meg vannak számláivá, nem tudva, milyen rendszer követi uralmukat; 3. ) Szíria követheti Afganisztán példáját es teljesen szovjet befolyás ala kerülhet; 4. ) Nem lehetetlen, hogy a közeljövőben 50—75 dollárt kell fizetnünk egy hordó olajért. Most következik Kristol közgazdász, politikai kommentátor, az uralkodó osztály elméleti és gyakorlati tanácsadójának,érdekes következtetese: “Mindebből azt a következtetést lehet levonni, hogy az Egyesült Államoknak készen kell állnia katonai beavatkozásra ebben a térségben, hogy meg- védjük gazdasági és stratégiai érdekeinket. Ezt követően szemben fogjuk találni magunkat a Szovjetunióval.” Majd az uj helyzetet analizálja és megállapítja: “Nem kell számba venni a SALT II Egyezményt. Számításon kivul kell helyezni a külföldi országok támogatását, valamint a NATO-t, mely hamarosan felhúzza a zászlót a következő felirattal: “Sauve qui peut.” (Meneküljön, aki tud.) Itt idézzük Kristol ur cikkének leglényegesebb részét: “AMI DÖNTŐ LESZ,AZ AZ, HOGY AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK OLYAN KÜLPOLITIKÁT FOLYTASSON. AMELY HATALOMRA ÉS ERŐRE ÉPÜLT, MELY ERŐT KÉSZEK LESZÜNK ALKALMAZNI, ERŐTELJESEBBEN, MINT TŐR TÉNELMÜNK FOLYAMÁN BÁRMIKOR.” Hosszú cikke végén hozsannát zeng a modern kapitalizmusról, melyben “mindenkinek alkalma van helyzetén javítani, anélkül, hogy az más rová* T* sara menne. Hat, amikor a Chrysler cég jövőbeli profitja biztosítására elbocsát 5.000 munkást, az nem más rovására történik? Amikor a U.S. Steel lezár 13 gyárát és munkanélkülivé tesz 13.000 munkást, az “nem más rovására történik? Amikor a General Motors elbocsát 100.000 munkást, az “megjavitja mindenki helyzetét?” Amikor a nagyvárosok polgármesterei, hogy biztosítsák a bankkölcsönök kamatjat, ezrével bocsátják el a rendőröket, tűzoltókat, zárnák le iskolákat, kórházakat, az nem “más rovására történik?” Kristol cikke mintakepe a nagvűzlet sajtója nep- ellenes beállítottságának. TERJESSZE LAPUNKAT! A természet által adott, könnyen észrevehető változásokkal járó idóköröket (napev, holdhó, nap) már a legrégebbi időkben is felhasználták az idő mérésére és felosztására. A régi pásztornépek, akik a nem túlságosan nagymértékű évszakos változásoknak kitett szubtrópikus éghajlat alatt éltek, a könnyen figyelemmel kísérhető holdhónapokat vették naptáruk alapjául. Első közelitesben 12 ilyen holdho esik egy évre. (Ez a magyarazata az időszámításunkban fel-felbukkano 12-es számnak.) A letelepült népek viszont a napév hosszától függő évszakos változások szerint voltak kénytelenek berendezni gazdasági életüket. 12 holdho kévés, 13 viszont már sok egy napevhez. Már az obabiloni Hammurabi (i.e. XVII. sz.) uralkodó hozott egv olyan rendelkezést, amely utasítást tartalmazott a napév és a holdhónapok körülbelüli összhangba hozásara. A mohamedánok eve — minthogy Mohamed megtiltotta a szóköhőnapok használatát — tiszta holdév (lunáris év). 12—12 holdhónappal. Minthogy ez rö- videbb a napévnél, 34 holdév csak 33 napévet tesz ki, a mohamedán ujev napja vegigvandorol a napév' minden szakán. A regi egyiptomiak felhagytak a holdhónapok nehézkes használatával, s már az i.e. XXVII. században a 30 napos hónapokból álló évet használtak, amelynek végéhez meg 5 napot csatoltak. Az elhanyagolt tört napok miatt azonban ez a polgári ev elcsúszott a napévhez képest, es csak körülbelül 1460 évenként futott együtt vele. Az egyiptomi ujev a Sziriusz heliakus keltének napja volt (julius 19. körül). Akkoriban ért ugyanis Egyiptom üéli határaihoz a tavaszi Felsö-Nilus-vidéki esőzések árhullama, s a folyam áradása volt a termőföld egyedüli megtermékenyítője. Ezért részesült a Sziriusz isteni tiszteletben, mint Izisz-Szothisz. Ezt az egyiptomi évet vette át némi változtatással i.e. 45-ben Julius Caesar, a Romai Birodalom számara, Szoszigenesz alexandriai egyiptomi-górög csillagász javaslatára. Az öt fennmaradó napot arányosan elosztotta az év hónapjai között. Eredetileg a páratlan hónapok 31, a párosak pedig 30 naposak voltak, kivéve a 29 napos februárt, amely csak a szökőévekben (4 évenként) volt 30 napos. Caesar halála (i.e. 44) után a szököszabalvt helytelenül alkalmazták, s csak Augustus rendelkezésére, i. sz. 18-ban állt vissza a rend. Ekkor Augusztus a róla elnevezett sextilis hónapot is 31 naposra hoszszabbitotta, a februártól véve el egy napot. Az ev második felében megcserélte az egyes hónapok hosszát. így jött létre a mai beosztású évünk. A tropikus év azonban rövidebb a Julián-ev 365.25 napos évnél. így a nikaiai zsinat (325) után a tavaszi napegyenlöség az eredeti március 25-röl március 21— 22-re tolódott. A zsinat ezt az utóbbit jelölte meg, mint a tavaszi napegyenlőseg napját. Minthogy azonban a hiba okát nem szüntette meg, a XVI. század végére már III. 11-ére esett. Ezért több jeles csillagász és matematikus (Clavius, Lilius stb.) javaslatára XIII. Gergely pápa 1582-ben úgy rendelkezett, hogy abban az évben október 4. után 15-et kell írni. s ezután az évszázadok évei (például 1600, 1700, stb.) közül csak a 400-zal oszthatók legyenek szökőévek. így a naptar éve és a tropikus napév együttfutását egy napon belüli pontossággal mintegy 3300 evre előre biztosította. A csillagászatban és a kronológiában gyakran használatos időszámitási módszer az úgynevezett Julian- napokkal való számolás. A XVI. században J. Scali- ger francia történésztől szármázó eljárás szerint egy fiktív időponttól, i.e. 4713 január 1 -tol a napokat folyamatos sorszamokkal látják el (Julián-napok). így például 1968. januar 1-nek Julian-dátuma 2.439.857. A múlt szazad második felétől hivatalos körökben egyre többen és nyomatékosabban vetették fel egv uj naptarreform szükségességét. A Népszövetség, majd az ENSZ külön bizottsága foglalkozott, illetve foglalkozik a kérdéssel. A legtöbb esélye az úgynevezett világnaptárnak (World Calendar) van. Ennek lényégé: minden évnegyed első hónapja 31, a többi 30 napos. Az ev végen egy, szökőévekben junius végen még egy “névtelen” nap van? amelynek nincs dátuma, illetve heti napéve. Az évnegyedek vasárnappal kezdődnek. Minden évnegyed egyenlő tartalmú. Ebben a naptárban a mozgó ünnepek (elsősorban a husvet) rögzítése is lehetséges lenne. Ezt, vagy bármely naptárreform-tervezetet természetesen csak valamennyi állam előzetes, kötelező bevezetésre vonatkozó nyilatkozata után lehetne életbe léptetni. a—cs.iga.T-" aaaaaaaaarg ■ i: i,........................ it ti Thermal Hotel Margitsziget BUDAPEST 1979 tavaszán nyílt meg a Margitszigeten a 400 ágyas teljesen modern THERMAL SZÁLLÓ, amely nemcsak luxusberendezésével vonzza a látogatókat, hanem a Margitsziget gyönyörű természeti adottságai ideális pihenést és szórakozást nyújtanak. A THERMAL SZÁLLÓ-nak minden szobájához fürdőszoba és balkon tartozik. Saját uszodája, szaunája és tornaterme van. Külön részlégé modern kivizsgáló és gyógyászati felszereléssel áll a vendégek rendelkezésére. Szobafoglalás az utazási irodáknál vagy az IBUSZ -nál (Budapest, Felszabadulas-tér 5. H:1364) Felvilágosítás a magyarországi gyógyfürdőkről: IBUSZ HUNGARIAN TRAVEL BUREAU North American Division -* 630 Fifth Ave. New York, N.Y. 10020 7
