Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)

1979-12-27 / 49. szám

BOLDOG VJÉ VET OLVASÓINKNAK, BARÁTAINKNAK *0*0*0*0*0*0»0*0*0*0*0*0*0*0*0*0+0+0*&X>*0*0*0*0*0*0+0*0*0*0*0*0+0*0*0*0*0*Q90*0+0*01i4>*0*0*^^ i -------------------------------------------------------­i CSÓKOLJUK MEG mi is Amerika földjét - legalább gondolatban - az Új Esztendő alkalmával. A pápa is megcsókolta, amikor látogatóba jött ide, pedig ö nem is él itt. De mi itt élünk és remél­jük, gyermekeink es unokáink is itt fognak élni, bé­kében, eveik beteljesedéséig. Nem tudjuk, a pápa mit gondolhatott, amikor aj­kával e főidet érintette, de mi, magyarok gazdag történelmi hagyomány gondolataival fejezhetjük ki érzelmeinket ily jelképes aktussal. Mert mi is elmondhatjuk nagy költőnkkel, Vö- rösmartyval, hogy “ ez a föld, amelyen annyiszor apáid vére folyt”; ha nem is oly bőségesen, mint a szülőhazában, de folyt. Kováts Mihály ezredes es társai vere folyt itt fo­gadott hazánk születésekor. A polgárháború folya mán patakokban ömölhetett a magyar vér. Abban a nagy háborúban, amelyet az amerikai nagyipar és a velük szövetkezett bankok viselnek immár egy évszázada a munkások szervezkedése el­len, ott voltak a magyar munkások is Californiától Michiganig, Illinoistól, Indiánétól New Jersey-ig, New Yorkig és Connecticut-ig. Nemcsak a munka magyar hősei iránt fejeznénk ki tiszteletűnket, hanem az amerikai nép iránt is, az ő véráldozataikért, amelyek túlhaladnak minden képzeletet. A bányavidékek sztrájkoló hősei, a har­coló, vérző acélipari es vasúti munkások ezrei vonul­hatnak el gondolatainkban. Azt a földet tiszteljük meg, ahol minden államra ráhullottak Joe Hill halo porai, amelyben ott nyugszanak a nagy mártírok: a Haymarketiek, a Sacco-Vanzettiek, Lincoln, Debs, Roosevelt, King. Igen, kószöntsük az uj esztendőt a fogadott haza ilyetén megtisztelésével. Es miközben rövid pillana­tokra atsuhannak gondolatainkban az amerikai tör­ténelem drámái, fogadjuk meg, hogy a dolgozok ve­rejtékéből épült szép fogadott hazánkat megvédjük, hogy virulhasson még jobban, hogy ne árthassanak' neki azok,»akik mit sem tanultak múltjából és akiki önző érdekeikért atombombával kietlen sivataggá ten­nék ezt a szép országot, az egész világgal egyetemben. 1 A LEIKÉSZEK LÁTOGATÁSA TEHERAN, Az iráni kormány meghívására négy­tagú katolikus és protestáns lelkeszcsoport erkezett látogatásra és istentisztelet tartására a Teheránban fogva tartott amerikaiak köze. “Amennyire meg­állapíthatjuk — jelentette a csoport nevében Rév. Wm. Sloane Coffin — a foglyok jól néznek ki.” “Karácsony napján az a reményünk és fohászunk — hangoztatta a továbbiakban — hogy a túszok ha­marosan hazakerülnek és béke és igazság uj korszaka nyílik meg az iráni es amerikai nép szamara.” A PÁPA A BÉKÉÉRT ROMA, John Paul II. pápa karácsonyi üzenetében felszólította a nagyhatalmakat, számolják fel atom- fegyverzetüket. ^ TEHERAN, Az iráni kormány Panamához intézett átiratában követelte a nép által elmozditott sah ki­adását. Az átiratban Ghotbzadeh külügyminiszter, többek kozott, ezt mondotta: “Iran népe úgy véli, hogy az USA Panamára gyakorolt nyomása ellené­re sem a panamai kormány, sem a panamai rte'p nem tűri, hogy a sah Panama földjén maradjon.” Még néhány nap és hozzá kell szoktatnunk ma­gunkat ahhoz, hogy amidőn az ev dátumát iijuk, ne a “7”-es, hanem a “8”-as számjegyet Írjuk. így ni: 1980! Búcsút veszünk ez alkalommal nemcsak az elmúlt 1979-es esztendőtől, hanem egy évtizedtől, a hetve­nes évektől. Micsoda évtized volt ez! Roppant társadalmi, gazdasági válságok, véres és vértelen forradalmak ráztak meg a világot. Az Egyesült Államokban a fi­atalság haboruellenes lázongása, amelynek a Kent Egyetem i tragédia lett a legkiemelkedőbb szimbó­luma, minden eddiginél nagyobb méreteket öltött. USA gazdasági rendszeret a dollár devalválása és az 1973-ban beállt energiaválság következtében súlyos depresszió rázta meg, amelynek folyamán es amely után az infláció a dolgozo nép tízmillióit egyre erő­sebben sújtja. Es ha a gazdasági válság, a diákság lázongása, a vietnami háború nem lett volna elég, bekövetkezett az amerikai politikai élet legnagyobb botránya, a Watergate-i összeesküvés. Első Ízben USA történe­teben egy elnöknek, Nixonnaly megalázó körülmé­nyek között le kellett mondania. Nixon helyet, eddig még mindig tisztázatlan körülmények ko­zott, kebelbaratja, Ford alelnok vette at. Ugyancsak e fejlemények kereteben került bíróság elé Amerika alelnóke, Agnew es jutott börtönbe igazságügymi- niszteriink és a legmagasabb allami vezetőség vagy feltucat tagja. Ezzel nem merültek ki a tehertételek. Napfényre hoztak a Pentagon-i iratokat, amelyek bebizonyítot­tak, hogy USA kormánya eveken át félrevezette a népet a vietnámi háború körülményeiről. Kissinger és Nixon titokban légi hadjáratot indítottak — ve­szett fejsze nyeleként — Kambodzsa ellen. Bűnös vállalkozás, amely nem mentette meg USA-t a ka­tonai vereségtől Vietnámban, de előidézte korunk egyik legnagyobb tragédiáját, Kambodzsa népének előbb egy vérszomjas diktatúra, majd éhség követ- kezetében előidézett megtizedelését. Voltak Nixoneknak “sikereik” is. Chilében sike­rült nekik a törvényesen megválasztott demokrati­kus kormányzatot puccsal megbuktatni es helyébe egy fasiszta diktátort uralomra juttatni. Kínában szintén “sikerrel” járt működésük. A “könnyű Katit tancra kérni, ha Kati maga is tán­colni akar” elve alapján, a két nagyhatalom, szovjet- ellenes célok közös nevezője révén, megállapodásra jutott egymással. Vészes ingovanyra vezetett igy a kínai szocializmus útja, ideiglenes előnyt adva az imperializmusnak, gyengítve a világ haladó erőinek egyseget, a béketábor erejét. Mas országokban, ahol hasonlóképpen támogat­ták a népellenes rendszereket, mint Nicaraguában és Portugáliában, vagy ahol nyíltan támogattak egy kapzsi zsarnokot, mint Iránban, a dolgok már ked- vezőtlenid alakultak Nixonék, Kissingerék és Car- terek számara. Ez volt az évtized, amelyben sűlyos megrázkódta­táson ment at a Közep-Kelet, Izrael is. Az úgyneve­zett Jóm Kipur-i háború minden eddiginél nagyobb veszélybe juttatta Izrael allamat. Ezt követőleg sikerült az amerikai diplomáciának megállapodásra juttatni Izraelt egy arab állammal, Egyiptommal. USA abbeli törekvése azonban, hogy a közép-keleti kérdést a Szovjetunió kizárásával eszközölje — amely állam mégis csak közvetlen szomszédja a közép-ke­leti államoknak — meddőnek bizonyult. A béke nem szilárdult meg, 1 Izráel népe továbbra is roppant árat fizet inflációban, létbizonytalanságban, e helyzet következtében. E lázas, viharos évtizedben, mint azelőtt is, köz­ponti kulcskérdése az emberiségnek a béke fenntar­tása. E téren kiemelkedő aktiv szerepet töltöttek be a szocialista államok vezetői. Következetes béke- politikajuk eredmenye a Helsinki Egyezmény 1975- ben, majd a SALT II aláírása volt .a két világhatalom vezetői, Carter es Brezsnyev részéről. Miután e lé­pesek a békét szolgálták, koncentrált támadást kezd­tek ellene azok a gazdasági érdekeltségek, amelyek végeredményben diktálják USA politikáját. Az év vége kozeledtevel a SALT II megszavazása ele egvre nagyobb akadályokat emelnek. Ugyanakkor általá­nos offenzivát indítottak az amerikai nép életszín­vonala további alaasására, a szakszervezeti mozga­lom gyengitésere, Egy ilyen viharos évtized után mit hozhat az új ev, az uj évtized? A béke megvédhető, ha a népek kezükbe veszik megvédésének ügyét. Mi, a Magyar Szónál csupán annyit üzenünk min­den olvasónknak: valamennyiötöknek úgy kell cse­lekedni, mintha rajtatok és egyedül rajtatok múlna a beke ügye, az emberiség életének ügye. Mindnyájan cselekedhetünk a béke, az amerikai nép életszínvonala megvédése érdekében. Levél kül­dése szenátorainknak a SALT II megszavazását kerve, egyike az ilyen lépeseknek. Támogatni anya­giakkal, részvételünkkel a környékünkön működő békeszervezeteket, progresszív ( az infláció leküzdé­sere, nepjolet fokozására irányuló) megmozduláso­kat egy másik mód. Es támogatni a béke és haladás ügyének magyar nyelvű szószólóját, lapunkat. E gondolatokkal köszöntjük olvasóinkat és mind- den jóakartu amerikai magyart 1980 küszöbén. Deák Zoltán Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31.1952 under the Act of March 2.1879. at the P,0. of N.Y. N.Y. Vol. XXXIII. No. 49. Thursday, Dec. 27. 1979. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254—0397 BÚCSÚ EGY VIHAROS ÉVTIZEDTŐL

Next

/
Thumbnails
Contents