Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-12-20 / 48. szám
McDermotték karácsonya Elvérzett egy fiatal postai alkalmazott, a 25 eves Michael McDermott, a United States Postal Service Jersey City, NJ.-i központi szétosztó állomásán. Beleakadt kötényé a csomagok, levelek halmazat tovabbitó futószalagba. Veresre marcangolta a gépezet, nem tudta kiszabadítani magat. Ott folyt ki ifjú vére a mozgó munkapad mellett. Munkatársai, akik már hónapok óta követeltek egy biztonságosabb 1 felszerelést, azonnal beszüntették a munkát, sztrájkba léptek. Az igazgatóságnak egy szava sem volt. Sem részvét, sem magyarázat. Csak annyit jelentettek, hogy a baleset nem fogja a karácsonyi forgalmat lényegesen lelassítani. És, persze, ki fogják vizsgálni, mi történt, hogy történt. A forgalomban hát, hála Istennek, nem lesz fennakadás. McDermott húsz hónapos kis gyermeke sem lesz képes felfogni az öt ért veszteseget. Csak egy fiatal özvegy fogja kisirt szemmel ünnepelni karácsony napját. Ha történetesen valamelyikünk egy kicsiny barna foltot lat majd karácsonyi üdvözlete borítékján, gondoljunk arra, hogy Amerikában meg mindig nagy árat fizetünk azért, mert a takarékosság jelszava alatt engedik, hogy ezrek pusztuljanak el a munkapad mellett, bűnös hanyagság következteben. PANAMÁBAN A SAH WASHINGTON, D. C.1 A volt iráni sah titkon, elhagyta a texasi USA rep'ülőbazist, ahol eddig tartózkodott, és a Pa- namai Köztársaság áltál felajánlott menhelyre utazót t a Contadora szigeten. Gotzbadeh iráni külügyminiszter e fordulatot kedvező jelnek tekinti az USA-iráni válság lehetséges megoldása siettetésére. Heywood Broun: A mennyei seregek sokasága és az Ur angyala csodálatos ragyogással töltötte be az egeket. De nem sokáig. Elhalványult a fényesség és a pásztorok és a juhok dideregve álltak a mezon. Az emberek még mindig a csodálatos látvány hata- sa alatt voltak és, miként az állatok, dideregve húzódtak közelebb egymáshoz. “Komáim — szolalt meg a legidősebb pásztor — láttuk a jeleket; hallottuk az üzenetet. Nosza, menjünk hát el Betlehembe, lássuk meg,mifele csoda történt ott!” Dávid varosa ott terpeszkedett messze a távoli fennsíkon es egy csillag táncolt fölötte. Az emberek felszedelözködtek, hogy indulnának. Csak egy maradt közülük a helyén. Amos. Belevágta a pásztorbotját a földbe és azt mondta: “Nem megyek!” “Ne okoskodj — mondta neki a legidősebb pásztor. Gyere. Meg kell értened. Jelt kaptunk fentrol. Te is hallottad, mit mondott az angyal. Megváltó született Betlehemben.” “Az én szivem nem sugallja nekem, hogy men- (folytatás a 3. oldalon) “BÉKESSÉG ÉS... JÓAKARAT” Tizenhárom nappal Karácsony előtt, december 12-én Carter elnök bejelentette a hadi költségvetésnek a következő öt év folyamán évi 4.5 %-al (az infláció figyelembevételevel 18—20 százalékkal) való felemelését. Dollárokban ez egy trillió (ezer billió) elköltését jelenti. Tizenhárom nappal Karácsony előtt, hadvezetőségünk rákenyszeritette a NATO-ban egyesült nyugat-európai államokat 600 Pershing II rakéta felállítására es ezzel a fennálló stratégiai egyensúlynak a felbontásara. Alapjában aláásták ezáltal a leszerelésre vonatkozó lehetőségeket a Szovjetunióval. * Reszkethet es zokoghat a Mennyei seregek sokasága, miközben zengik, hogy “DICSŐSÉG A MA- GASSÁGOS MENNYEKBEN AZ ISTENNEK, BÉKESSÉG E FÖLDÖN ÉS AZ EMBEREKHEZ JÓAKARAT!” * Amilyen aggasztó a fegyverkezes nagymérvű fokozásának bejelentése, épp annyira, vagy talán még aggasztóbb annak megokolása. “Az elnök — irta a N.Y. Times —ugylátszik tőkét akar kovácsolni az iráni válság által a nép egy részéből kiváltott érzelmekből.” “A mostani események — hangoztatta beszédében az elnök — élénken emlékeztetnek bennünket egy erős és egységes Amerika szüksegességere!” Hogyan, hát azon néhány száz iráni diák ellen, akik, igaz, jogtalanul tuszul ejtettek követségünk személyzetének 50 tágját, kell fegyverkezesünket évi 35 billió dollárral fokozni? Hozzátette természetesen az elnök, hogy nemcsak ezert, hanem azért is, mert a szovjet is nagyban fokozta a fegyverkezést. Dehát kormányunk és had- vezetösegünk képviselői hét álló esztendő óta pontosan erről a kérdésről tárgyaltak a szovjet képviselőivel és e hosszú, alapvető tárgyalás után állapodtak mega SALT II -ben, a fegyverkezés korlátozásában és későbbi csökkentésében. “A történelem — írja Arthur Schlesinger, Jr.,történész a N.Y.Times-ban, Hegelt idezve és Carterek politikáját kommentálva— egy dolgot bizonyít és pedig azt, hogy a nép és a kormányok nem tanulnak semmit a történelemből.” Majd igy folytatja: “Hét eve annak, hogy az Egyesült Államok végre túlesett történelme leghosszabb, leghaszontalanabb, legszégyenletesebb háborúján. Sokat beszeltünk akkor a vietnámi leckéről. Reméltük, hogy Amerika megtanulta, mennyire fontos az őszinte vita a külpolitikáról, mily kockázatos, amikor a kormány kritika nélküli támogatást követel, mily veszélyes a katonai beavatkozás a világ távoli részeiben. De ugylátszik, a lecket máris elfelejtettük. Magas pozícióban lévő emberek örvendeznek, hogy vége van a ‘vietnámi megijedesnek.’ (Vietnam svndrom). Ugylátszik ismét szabadon követhetünk el esztelensé- geket... Igenis, vitatni kell az elnök cselekedeteit, vitatni kell azt, hogy elnökünk keblére ölelte a saht, hogy ö légierőnk védelme alá helyezte ót, vitatni kell mindazokat a ténykedéseket, amelyek országunkat a mai kétsegbeejtö helyzetbe juttattak!” Es hozzátehetjük, vitatni kell az elnök azon lépését, hogy választási Ígérete megszegésével, a szovjet ismételt békelépései ellenére, felfokozta a háborús készülődést, felfokozta európai szövetségeseink háborús készülődéseit. Mindezek után aggódva tesszük fel a kérdést: nem volt-e tervszerűség az egesz iráni válság előidézésében? Nem épitette-e kormányunk terveit pontosan a fanatizált iráni fiatalság felelőtlen lépésere, mint olyanra, amely alkalmat ad és ürügyet adhat a katonai — ipari tömbnek a hadikiadások fokozására és elfejeltve a vietnami lecket — uj, minden eddiginél vészesebb külpolitika elindítására...? Ónáltatás-e tehát ilyen körülmények között a karácsonyi szólam hangoztatása: “Békesség a földön es jóakarat az emberekhez?” Nem! Nagy am a béke es az igazság ereje. Es nagy a beket óhajtó, a békéért küzdeni hajlandó és küzdő népek ereje a világ minden részeben. Az amerikai nép előtt, mint oly gyakran a múltban, pillanatnyilag elködösitették a helyzetet, az őt fenyegető veszélyt. Ha egyszer tudatára ébred, hogy uj viet- nám-felé kaland készül, ha egyszer megérti, hogy a hadikiadások beláthatatlan időre meghosszabbítanák minden jelenlegi gazdasági társadalmi problémát, akkor meg fogja találni a módját érdekei, élete, békéje, jövője biztosításának. Deák Zoltán LONDON. A Zimbabwe-i Felszabaditási Front vezetője bejelentette, hogy szervezete aláírta a fegyverszüneti egyezményt.A hosszas, véres szabadság- harc ezzel, remelhetoleg, Wittert. A Magyar Szó szerkesztosege ezúton kivan boldog Chanuka ünnepeket úgy az amerikai, mint az óhazai zsidóságnak. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31.1952 under the Act of March 2.1879. at the P.0, of N.Y. N.Y. Vol. XXXIII. No. 48. Thursday, Dec. 20. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 KULCMS K BOLDOG ÚJ éV£T !
