Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)

1979-12-13 / 47. szám

Thursday, Dec. 13. 1979. AMERIKAI MAGYAR SZO KÖNYVESPOLC 'HULLÁMZIK A BUZATENGER, DE KÉVÉS A BOLDOG EMBER...” TRAGÉDIA A YUKON FELETT Takacs Lajos uj regénye. REQUIEM EGY FIATAL BOXOIÓÉRT A 29 éves Willie Classen középsúlyú boxoló volt. November 23-án mérkőzött egy másik fekete boxo- loval, Wilfred Scypionnal. A mérkőzés vége fele Scypion sorozatos üteseket mert Qassen fejere, melyeket az nem volt kepes elhárítani. A vászonra zuhant, eszméletlen állapotban vittek a kórházba, ahol őt napig volt élet-halál között. November 27-én meghalt. • Qassen egyike volt azoknak a fekete és latin- amerikai fiataloknak, akik előtt zárva van csaknem minden érvényesülési lehetőség, kiveve a sportot, fizikai erejük értékesítését. Százával tódulnak a box olás felé, ha megvan hozzá az erejük, fürgesé­gük. A siker lidércfénye vonzza őket: ha bajnokok lehetnek, ezreseket, sőt nagy ritkán — mint Moham­med Ali esetében — milliókat kereshetnek. Akik nem jutnak el a csúcsra, azok, néhány even át, ép­pen csak a megélhetéshez szükséges keresetért ütte- tik-veretik magukat. Életük derekán azután testileg, lelkileg csonkultan vesznek el a társadalom süllyesz­tőjében. Classenröl fel van jegyezve, hogy édesanyja taná­csolta neki, váljon boxolóvá. Nem Ítélkezünk, nem Ítélkezhetünk az anya felett. Meg volt győződve fia erejéről és remélte, hogy sikerül neki a csúcsra fel­vergődni és akkor majd jólétben élhet. A hagyomány szerint az ókori spártai anyák e szavakkal nyújtották át hadbainduló fiaiknak a paj­zsot: “Ezzel vagy ezen gyere vissza, fiam.” A harc­ban elesett inakat pajzsaikon temettek el. Willie Qassent nem védte meg a harcban a “paj­zsa”: két erős karja. Az anya most sirathatja, mint annakidején sok spártai anya, mint azóta is sokmillio anya, akiknek gyermekei ok, cél és értelem nélküli küzdelmekben vesztek el. A hatóságok — köztük a N.Y. állami szenátus — most “vizsgálatot” indított a felelősség megállapítá­sára. A boxolás, mint oly sok más “üzletág” köz­tudomásúlag gengszterek, a társadalom salakjai tu­lajdonában és irányítása alatt működik. A látszat kedvéért persze különféle bizottságok “ellenőrzik”, melyek tagjainak zsebét diszkréten tömik az alvilági elemek. Meg lesz a vizsgálat, találnak is esetleg bűn­bakot, ez esetben valószínűleg egy londoni kórhá­zat, amely nem továbbította a jelentést arról, hogy Willie Classen látási zavarokkal küzdött mar előző- leg egy londoni mérkőzésen. És azután minden megy majd, mint azelőtt. A gengszterek, a spekulánsok ezreket, milliókat csi­nálnak fogadásokból, egyebekből és a fiatal ameri­kaiak ezrei veretik majd hülyékké magukat a sport­arénákban a boldogulás csalóka reményében. A boxolás Augiász istállóját (Augiasz istállója = züllött, nagyon romlott állapotok — eredetileg Augiász ógörög király mondabeli, igen piszkos, el­hanyagolt istállója, amelyet Herkules csak nagy erő­feszítéssel tudott kitisztítani —), majd csak egy igazságosabb társadalom intézkedései fogják kitisz­títani. Addig pedig fiatal amerikaiak ezreit hozzak majd vissza “pajzsaikon” megtört szivü szüleikhez, szeret­teikhez. K.N. Lapunk régi hu olvasója és baralja, Albók János fotóművész alkotásairól készült svéd filmet kedden, dec. 11-én este 10 órára jelezte bemutatásra a new yorki 13-as televíziós állomás. Lapunk következő számában részletes beszámolót közlünk erről az eseményről.______________________ __________ 11 az infláció dagálya egyre nagyobb hullámok­ban nyomja a munkanélküliek tömegeit Alasz­kába. Akiknek hónapokon át nem sikerült munkát kapniuk elkeseredetten, reménytvesz- tetten vonulnak vissza, de az újonnan érkezők szazannyian foglalják el minden egyes távozó t '• | i , helyet. Ok meg remeinek, bíznak a szerencse­ben. Néhány dollárral zsebükben és egy falás- nyi szendviccsel tarisznyájukban érkeznek meg az Északi sark alá... Számukra most mentőöv Alaszka, amely után kapnak az örvény előtt... Megtelnek velük a hotelek, motelok, privát hazak, táborozó helyek... A magyarok kivétel nélkül Kecsmárek “Kristály Szálló”-jában száll­nak meg...” * * * Az amerikai magyarság többsége által alig ismert sejtelmes, szinte meseszeré világra, az alaszkai ma­gyar kolónia világára veti egy lobogó fantázia fény­szóróját Takács Lajos második regényében, mely­nek cime: TRAGÉDIA A YUKON FELETT. E magyar kolónia gócpontja az Anchorage-i Kris­tály Szálló. Miközben kint dühöng a sarkvidéki hó­vihar, e szálloda éttermébe • és annak baráti légkö­rébe toppannak be a sors hányavetettjei,többségük­ben 56-os magyarok, férfiak, nők, fiatalok, közép­korúak. Életük itt fonódik gyakran össze s sorsuk leírása közben Takács Lajos mesteri kézzel alkalmaz­na Jókaira emlékeztető meseszövési képességét, Jack Londonhoz ( aki szintén Alaszkáról irt) és Upton Sinclairhez méltón hasonlitható mélyreható kriti­káját. Legtöbbjüknek joggal sajog a szive, amikor a szál­loda éttermében azt huzza a szintén odavetődött magyar cigányzenekar, hogy “Hullámzik a búzaten­ger, de kevés a boldog ember...” SOBEL OVERSEAS CORP. HKKA ORSZÁGOS FŐÜGYNÖKSÉG 210 EAST B6th STREET, NEW YORK, N. Y. 10021 — TELEFON: (212) 5354490 — MŰSZAKI CIKKEK ÉPÍTŐANYAG jvnAr.kaphcrfó az |KKANAL GYÓGYSZEREK ES VÁMMENTES „ KÜLDEMÉNYEK BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁSÉRT FORDULJON IRODÁNKHOZ. UTAZÁSI «ODA IBUSZ HIVATALOS KÉPnSOETE _ -' - iL. - - : • ..v- -­Feledhetetlen regényalakok népesítik be a könyv oldalait, mint például az Alaszkában gyorsan meg­gazdagodni vágyó kocsmatulajdonos Bessenyő fivé­rek, a férjet kereső Anna es Hanna, chicagói varró­nők, az amerikai élet méltánytalanságaitól már radi- kalizálódott kirakatrendező Andai Andor, de min- denekfölött az amerikai indián mozgalom ott szer­vezkedő vezére, Wind Mihály és harcos munkatársai. A regény hőse Dávid Ferenc, mérnök, pilóta, akit akkor foszt meg a boldogság lehetőségétől önző, számitó, elvált felesége, amikor már elértnek vélte azt. Kelemen László a becsületes magyar származású amerikai szakszervezeti vezer történetében az ame­rikai szakszervezeti mozgalom egy részét jellemző romlottság döbbenetes erejű, rövid, drámai vázlatát adja Takács Lajos. De mindegyiknél szivbemarkolóbb Natália, a sze­gény indián leány tragédiája. Az irodalomban talán egyedül Maupassant: “Egy szív története” c. halha­tatlan novellája hasonlitható vele össze. A regény róla szóló részé magábavéve maradandó értékű mű­remek. Ha eltekintünk attól, hogy a regény egyes részle­tei kissé vázlatszerüek és talán kevésbé melodramati- kus hangszereléssel is be lehetett volna azt fejezni, Takacs e művet az amerikai magyar irodalom nagy kincsének tekinthetjük. Megilletódve szorítom meg gondolatban Takács Lajos kezet, amellyel ő remekbe foglalt művet meg­alkotta. Üdvözlöm ót a magyar szó, a magyar nyelv, a magyar irodalom iránti odaado szeretetéért, tár­sadalmunk kitagadottjaiért es elesettjeiért sajgó szi­véért, amelyről e mű maradandó tanusagtétel. A legkevesebb, amit lapunk olvasótábora megte­het, amellett, hogy megszerzi, elolvassa többször is, miként e sorok írója tette Takács Lajos könyvét, az, hogy felhívja ra minden ismerőse, barátja figyelmét, 56-os honfitársaink pedig sorsuk olyan tükrét fog­ják találni e műben, melyhez foghatót sem ezelőtt nem találhattak, de ezután is aligha fognak találni. D.Z. MEGBÉNULT U. KÖZLEKEDÉSE NEW YORK, N.Y. Long Island 96.000 ingázó (commuter) es 86.0001 utasa nem tud eljutni munka­helyére a megszokott vasútvonalán, mert a LIRR 1.300 mozdonyvezetője, jegyszedoje, v'agányellen- , őre sztrájkba lépett. A 15 más szakszervezethez tartozó munkások tiszteletben tartják a sztrajkorseget. A munkások béremelést és infláció-ellenes védelmet követelnek. A mozdonyvezetők jelenleg napi 87.63-at kap­nak nyolc órai munkáért. • MADRID, Spanyolország hét városában sztrájkba le'ptek a rendőrök. Sevilla, Granada, Huelva, Almeria, Malaga, Cadiz, es Cordoba rendőrei magasabb bért követelnek. „ 7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents