Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)

1979-11-22 / 44. szám

'Yl&j&ja Ha eltekintünk, azaz el tudunk tekinteni, az emberiség fölött Damokles kardjaként függő atom- és hidrogenbombák tizezreitől, ha lelki szemeinket el tudjuk terelni a szerte a világon ehezo es nyomor­gó nők, gyermekek, férfiak millióinak agóniájától, ha eltekintünk az inflációtól, a munkanélküliségtől, városaink egyre romló közbiztonságától, az iskolák, egészségügyi intézmények, közlekedés szüntelen romlásától, s még sok más, súlyos problémától, ak­kor megállapíthatjuk,hogy van ám azért sok minden, amiért hálásak lehetünk. Hálásak lehetünk mindenek fölött azért, hogy — hála a békét óhajtó népmilliók békeakaratának, a szocialista tábor békepolitikajának — béke uralkodik a világon. Hálásak lehetünk az Egyesült Államok­ban az amerikai népnek, hogy többségé félre nem érthető módón juttatja kifejezésre békeóhaját, hogy támogatja és követeli a SALT II. Egyezmény elfo­gadását. Hálásak vagyunk az amerikai dolgozók millióinak, akik véres, verejtékes munkájukkal teremtik elő nap-nap után e hatalmas társadalom életenek min­den alapvető feltételét, a földmiveléstől kezdve az ipari termelésig;szállításig. Hálásak vagyunk azok­nak, akik fáradhatatlanul és rettenthetetlenül küz­denek társadalmunk végzetes rákfenéje, a faji gyű­lölet es annak intézményes megnyilvánulásai fel­számolásáért. Igen, van azért sok minden, amiért hálát kell adnunk. Mi, amerikai magyarok hálásak vagyunk azért, hogy a sors vegre ramosolygott óhazai testvéreinkre, szülőhazánk népére, hogy békében építheti országát egyre szebbé, jobbá teve azt. Mi, itt a Magyar Szónál hálásan gondolunk olvasó­ink sokezres táborara, akik szeretetükkel, áldozatos támogatásukkal lehetővé teszik, hogy hét-hét, hó­nap-hónap után megjelentethessük a mi kis újságun­kat. Halasak vagyunk azon amerikai testvéreinknek, akik ez év folyamán váltak lapunk olvasóivá. Nem­csak a magunk érdekében értékeljük ezt, hanem azért is, mert tudjuk, hogy lapunk mindenegyes olvasója növeli, erősíti — bármilyen szerény mérték­ben is — a háladás, a béke erőit fogadott hazánkban. E gondolatokkal köszöntjük olvasóinkat és min­den jóérzésű amerikai magyart Hálaadás Napján, ezerkilencszazhetvenkilenc november havában. NEW YORKBAN MOZIELŐADÁS DECEMBER 2 AN VASARNAP délután 2 órakor A ST. GEORGE PARISH HOUSE termében 207 E 16 St. (közel a 3. Ave.-hoz) Veri az ördög a feleségét Szereplők: Sarlai Imre, Szabó Lajos, Pásztor Erzsi, Pécsi Ildikó, Bird Zoltán, Fésűs Maria és sokan mások Másféldrás vígjáték. Kiséromüsor. KÁVÉ SÜTEMÉNY $2.50 KISSINGER ÉS A “BOLYGÓ HOLLANDI” Az Egyesült Államok kormánya engedélyezte a sah bebocsátását Amerikába, annak ellenere, hogy tudatában volt e lépés várható súlyos következmé­nyeinek. Tudták az illetékesek, hogy a sah bebocsá­tása féktelen elkeseredést fog kiváltani Irán népéből. Tudták, hogy a teheráni amerikai követség veszély­be juthat. Tudták, hogy a követség személyzetét foglyul ejthetik. Bemard Gwertzman, a N.Y. Times washingtoni tudósítója hozta e tényeket napfényre számos más megdöbbentő leleplezéssel együtt a lap nov. 18-i számában. “Mit fogtok nekem mondani, mitévő legyek, ha követségünk személyzetet foglyul ejtik Teherán­ban?” — kérdezte Carter elnök tanácsadóit az egyik konferencián, amelyen az iráni válságról tárgyaltak. Az elnök tudta tehát, hogy mi lesz a következmeny, de ugylatszik vannak Amerikában bizonyos pénz­ügyi és politikai érdekeltségek, amelyek kepesek voltak ot olyan intezkedesre kényszeríteni, amely veszélybe hozta követségünk személyzetét és veszé­lyeztette a beke ügyet. Gwertzman szerint a sah-t elsősorban David Rockefeller, valamint jóbarátja, Kissinger volt kül­ügyminiszter közbenjárására engedték be USA-ba. Kissinger többek között azzal is érvelt, hogy nem volna szép es emberséges, ha mi a sah-t, mint valami “bolygó hollandit” kezelnénk. Az az ember hivatkozott emberiességre, aki szem­rebbenés nélkül rendelte el annakidején Kambodzsa titkos bombázását, aki a vietnami háború végefelé karácsony napjára rendelte el Hanoi szónyegbombá- z'asát. Addig kilincseltek Rockefeller ügynökei a külügy­minisztériumban, addig lotott-futott Kissinger, mig végül kormányunk utasította Laingen, teheráni ideiglenes ügyvivőnket, tudassa az iráni kor­mányt arról, hogy a sah Amerikába fog jönni orvosi kezelesre. Ez ok­tóber 21-én, vasamap történt. Bazargan iráni miniszterelnök es Jazdi külügyminiszter meg­döbbenve fogadták a hirt es figyelmeztet­ték Laingent, hogy az iráni nép nem fogja el­fogadni a sah betegséget ürügyül Amerikába való l. Bruce Laingen, beengedésére. A Bazargan-kormány ezt követően ismetelten sürgette a követségen, távolítsák el a sah-t Ameri­kából, mielőtt minden tül késő lesz. Tiltakozott október 26-án, október 30-an, 31-en es november 1-en. Tiltakozása süket fülekre talált Washingtonban. November 1-én Khomeini rádióbeszédet intézett Irán népéhez. Felszólította őket arra, hogy a követ­kező vasárnap, november 4-én, az 1978-i teher ni vérfürdő évfordulóján “fokozzak fel a támadást USA és Izrael ellen,” hogy igy kényszerítsék a sah kiadatását. Teherán fiatalsága megértette,mit akart Khomeini, megrohanták a követséget, amelynek személyzetét a sorozatos figyelmeztetések ellenere készületlenül érte a támadás. Gwertzman rámutat arra, hogy egyelőre senki sem akarja nyíltan kritizálni Carteréket az iráni kérdés ügyében. De ha a túszok majd hazaérkeznek, akkor, bizonyára, számon fogják kérni tőlük, ho­gyan történhetett meg, hogy egy bankár és egy volt kormánytag nyomása olyan lépésre késztethet­te kormánvunkat, amely kockára tette nemcsak teheráni követségünk 62 tagjának, hanem Amerika és az egész világ népének életét. RMGY 9IKGRT dMTOTT RUTTK4I ÉVA N£W YORKBAN A Robert Wagner High School 500 vendéget be­fogadó nagyterme kicsinek ^üzonyult azon magya­rok részére, akik eljöttek, hogy meghallgassák a Magyar Népköztársaság egyik legkiválóbbes Kossuth- dijas művésznőjét, Ruttkai Évát. Azoknak a szeren­cséseknek, akik bejutottak a terembe, felejthetetlen három órás programban volt részük. " Ruttkai Éva bebizonyította — ha ugyan erre szükség volt —, hogy drámai ^képességévei el tudja bűvölni a közönséget. Shakespeare-töl Petőfiig, Heltai Gáspártól Csehovig számos program számát mely erzessel vitte a színpadra. A közönség minden­egyes számot nagy tapssal méltatott. Érdemes volna minden szamot megemliteni, de helyszűke miatt csak azokat ragadom ki, melyek vé­leményem szerint gyöngyszemei voltak előadásának. Műsora első részében idézte Kleopátrának Anto- niuszhoz intézett búcsúját: “Az óceánon átlépett a lába, Emelt karja világnak címere, A hangja mint a szférák dallama , - (folyt. 3. oldalon) Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31.1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y. N.Y. Vol. XXXIII. No. 44. Thursday, Nov. 22. 1979. AMERICAN HUNGARIAN WORD, INC. 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y. 10003. Tel: (212) 254-0397

Next

/
Thumbnails
Contents