Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-11-15 / 43. szám
Thursday, Nov. 15. 1979. Nyolc hónap statisztikájából _ SZÜLŐFÖLDÜNK Fodor Erna; 9 Kevesebb hájasság —kevesebb születés Az esztendő első nyolc hónapjáról ad áttekintést, ósszehasonlito adatokat ismertetve 1975-tól,a Statisztikai Hivatal kiadványa. Megtudható a többi között: szeptember elsejéig 58 ezer házasság köttetett meg — a tavalyi 70 ezerrel szemben — 8 109 ezer újszülöttnek örvendhetett a családja. (Elózö évben nyolc hónap alatt 116 ezer volt a számuk.) 91 ezren haltak meg, ez a tavalyi 95.200-hoz mértén csökkenést jelent. Több esztendő óta lassú, de állandó “apadást” jelez a születések statisztikája: 1975-ben 194 ezer gyermek született, 1976-ban az újszülöttek szama 185 ezer, 1977 ben 177 ezer, tavaly pedig csak 168 ezer volt. (Az előrejelzések szerint az 1979-es gyermekáldás nem fogja elérni a 160 ezret sem.) A természetes szaporodás eszerint az 1975-ös évi 6 ezrelékről 2.6 ezrelékre csökkent, az Európában a közepes, vagy annal alacsonyabb természetes szaporodási mutatók közé tartozik. A csecsemőhalálozás az 1975, évi 33 ezrelékről — örvendetesen — idén 22—23 ezrelékre csökkent. A halálozások aránya változatlanul az év első három hónapjában a legmagasabb és julius-augusztusban halnak meg a legkevesebben. A házasságkötések csücshónapja az idén — eddig — augusztus volt. Ekkor több mint 12 ezren mondtak ki a boldogito igent. ÚJ TÍPUSÚ LÉZER Az MTA Központi Fizikai Kutató Intézet gázlézer kutató laboratóriumában saját fejlesztésű, uj alapelveken működő, kék fényt sugárzó gázlezer megalkotásán dolgoznak. Számítástechnikában, biológiai kísérleteknél, illetve a nyomdatechnikában alkalmazzak. Radnóti Miklósra emlékeztek Szentkirályszabadján. Veszprémből es kornyékéről vonult emlekme- netben több műit 500 középiskolás a községbe, a költő életének egyik utolsó állomáshelyére, ahonnan 1944. októberében Abdara indult a több munkaszolgálatossal. A fiatalok fölkerestek Radnóti emlékházát és megkoszorúzták emléktábláját. A LAJOSMIZSEI TANYAMÚZEUMBAN I A törökvilág alakította ki Magyarországon a tanyákat. Szabad területeken, mezővárosok közelében alakultak ki főképpen. Ma már lealkonyodott a tanyai élet, de azért meg mindig nagy számmal vannak különösen Bács-Kiskun megyében. Fenntartásuk ma mar nem gazdaságos, igy igen sokan beköltöztek a varosokba a tanyákról, viszont előfordul, illetve divatba jött, hogy egyes városiak nyaralóknak tanyát vásárolnák. Tény az, hogy Magyar- országon még napjainkban is mintegy 700.000 ember él a tanyákon. ' 1 * 1 i , *i Lajosmizse a 18. es 19. szazad tanyait óhajtotta megörökíteni két tanyából álló múzeumával. A tanyai elet hagyományos módon berendezett múzeuma 1972 junius 30-án nyílt meg a közönség előtt. Ez volt az első ilyen múzeum az országban. A múzeummá alakított tanya az 1870-es evekben épült és a jászberényi eredetű Nemeth csalad több nemzedeke birtokolta. Az udvaron álló öreg eperfák, a lakóépület melletti kis akácerdó, valamint a nyári konyha mögötti gyümölcsfák fontos tartozékai voltak a regi homoki tanya környezetének. A századfordulón szinte végleges alakját elnyerő alföldi tanyarendszernek három főbb körzetét szokták elkülöníteni. A három típus a Jászkunság, a Hajdúság és Debrecen környékén lévő tanyakat — alárendelt földműveléssel — inkább az állattartó változatba csoportosítják. Az Alföld délkeleti részeinek tanyáit a jellegzetes gabonatermesztő, a Duna- Tisza közén kialakult tanyavilagot pedig a gabona- termesztéssel vegyes kertkulturás tanyak típusába sorolják a szakértők. A Duna-Tisza-közének középső övezetében műid a tanyáskodás, mind a kertkultúrák térhódítása az addig mit sem érő futóhomok termékennyé tételevei járt, bár ennél lényegesen kisebb területre szorítkoztak. Elsősorban a három varos: Cegléd, Nagykörös, Kecskemet, délen Szeged es Szabadka várolenei világhetet rendeznek 1981-ben Magyarországon Hazaérkezett Ausztráliából Sarai Tibor Kossuth- dijas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára, akit az Unesco nemzetközi zenei tanácsának a napokban Melbourne-ben megtartott közgyűlésén a szervezet főtitkárává választottak. Hazaérkezését követően a többi között elmondta, hogy nagv megtiszteltetés a számara ez a funkció, és megbízatása a magyar zenei élet nemzetközi elismerését is kifejezi. Az Unesconak ez a szervezete a világ zenei életének első számú szervező-irányitó testületé. Jelenleg öt földrész 70 országának zenei szakemberei vesznek részt munkájában, 18 jelentős nemzetközi zenei társaság is tagja a tanácsnak. Elmondotta, hogy 1981-ben — Bartók születésének 100. évfordulója alkalmából — Magyarorszag ad helyet a tanács soron kővetkező közgyűlésének es mi rendezzük meg a zenei világhetet s a hozza kapcsolódó kongresszust is. • , A Korunk gyermeke a világban cimü nemzetközi filmfesztiválon Milanóban a Magyar Televízió versenyfilmje, a Keznyomok, elnyerte a fódijat. A dokumentumfilm rendezője: Szemes Marianne. sok s a közéjük ékelődő kisebb-nagyobb települések határában kapcsolódott össze a tanyásodás és kertkultúrák kiszélesedésének folyamata. Termelésük ezért nem korlátozódott csupán kerti kultúrára. Tartottak állatokat és termesztettek egyéb növényeket is. Jellegét azonban mégis a kertkulturás tanyák határozták meg. A tanyák történetének kutatója, Szabó István történész az általános tanyafejlödésnek három nagyobb szakaszát különbözteti meg: a kezdeti állattartó szállások korszakát, amit a XVIII. század közepétől fokozatosan a szántóföldi tanyák váltottak fel, s majd a harmadik szakasz, amelynek fő jelleg- zetessege az volt, hogy a birtokos parasztok is kiköltöztek a tanyáikra. Szabó István hangsúlyozza, hogy a tanyák kialakulását és fejlődését, “különböző helyi, természeti, gazdasági és társadalmi tényezők befolyásolták, es ezeknek megfelelően a tanyák külön tájtipusai jöttek létre.” Tény, hogy a külön tájtipusu kertkulturás tanyak kialakulása a tanyafejlődés fejlettebb szakaszában bontakozott ki. Fejlődése a XVIII. századtól a XIX. század közepéig tartott. “Sehol az országban ilyen fáradhatatlan igyekezettel nem sajtolják ki a földből a pénzt érő zöldséget es gyümölcsöt, mint ezeken a farmtanyákon. De nemcsak igyekezetük és erőfeszítésük ilyen erős... Olyan szakemberei vannak itt a szőlőtermelésnek, gyümölcstermesztésnek és palántanevelésnek, hogy csak magasfoku szakiskolákból kerülnek ki effélék általában” — irta róluk közel negyven évvel ezelőtt Erdei Ferenc. Nekik kívánt emléket állítani a lajosmizsei múzeum. A Magyar Mezőgazdasagi Muzeum eme részlégé ezzel a kiállítással óhajtja a kertkulturás tanyak volt világát életre kelteni. Azt a világot, amely a magyar agrármultnak egyik keserves es igen küzdelmes, de mindenképpen Szerves részé volt. Thermal Hotel Margitsziget BUDAPEST 1979 tavaszán nyílt meg a Margitszigeten a 400 ágyas teljesen modern THERMAL SZÁLLÓ, amely nemcsak luxusberendezésével vonzza a látogatókat, hanem a Margitsziget gyönyörű természeti adottságai ideális pihenést és szórakozást nyújtanak. A THERMAL SZÁLLÓ-nak minden szobájához fürdőszoba és balkon tartozik. Saját uszodája, szaunája és tornaterme van. Külön részlégé modern kivizsgáló és gyógyászati felszereléssel áll a vendégek rendelkezésére. Szobafoglalás az utazási irodáknál vagy az IBUSZ -nál (Budapest, Felszabadulas-tér 5. H:1364) Felvilágosítás a magyarországi gyógyfürdőkről: IBUSZ HUNGARIAN TRAVEL BUREAU North American Division 630 Fifth Ave. New York, N.Y. 10020
