Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-11-15 / 43. szám
Thursday, Nov. 15. 1979. 2 -------------------------------------------------AMERIKAI MAGYAR SZO ORSZÁG UIIRG "N€M /ZABAD /ZÁMITÁ/ON KÍVÜL HAGYNI AZ CRŐ/ZAK HA/ZNÁLATÁT " A MEO AKCIÓ Laosz — amelynek sem vasútja, sem közvetlen tengeri kijarata nincs — az ország életéhez es gazdaságához szükséges minden szállítmányt Thaiföld felöl a Mekong folyón kap. A blokád az ország megfojtásával egyenlő, hacsak nem fordul szorongatott helyzeteben északi szomszédjához, Kínához segítségért. Peking igy akarta Laoszt gazdasági és politikai alárendeltségre kényszeríteni. Laosz azonban nem Kínához, hanem Vietnámhoz fordult segítségért. S Vietnám, mint a háború alatt katonailag, úgy most gazdaságilag segített: közvetlen utösszek'óttetest épített ki és saját területén kijárást nyitott Laosznak a tengerhez. Kína ekkor más módszerrel próbálkozott. Laosz soknemzetiségű ország. A legnagyobb lélekszámú nemzetiség a meo, az ország északi, a Kinaval határos részen él. Indokinai háborújuk idejen az amerikaiak nagy erófeszitéseket tettek, hogy a meo nemzetiséget fellázítsak es elszakadásra bírjak. Az egyik törzsfónök személyeben még királyjelöltet is találtak. A népi erők győzelmével ez a terv meghiúsult. Az elmenekült király-jelölt azonban — akit távollétében Laoszban halálra iteltek — nagy vargabetűvel 1978-ban ismét felbukkant “alattvalói” körében és újra kezdte a lazítást. Nyugati lapok megírtak, hogy a királyjelölt emigrációs éveinek legfontosabb állomása Peking volt. Laosz elleni akciójavai — amely odáig fajult, hogy 1979 tavaszan, a Vietnam elleni katonai agressziója idején Laosz határán is hadosztályokat vonultatott fel — Kina területi követelését is kielégíteni reméli: Laosz is egyike annak a tucatnyi országnak, amely - lyel szemben Peking területi igényeket támaszt. Jelenleg azonban egyelőre megelegedne. azzal, ha Laoszt szembefordíthatná Vietnámmal. Ami Laosz esetében nem sikerült Pekingnek, azt el tudta viszont érni a Pol Pot-kormany idején oly szerencsetlen sorsú Kambodzsával. Ez az ország Amerika indokínai háborúját követően teljesen Kina befolyása alá került. A kínai úgynevezett kulturális forradalom által inspirált, de szörnyűségeiben azt messze meghaladó “rendet” valósították itt meg, amelynek borzalmait a világ csak akkor ismerte meg, amikor ez a rezsim már megbukott. (A tómeg- meszárlások elöl tizezerszam menekültek el az emberek Kambodzsából. A legtöbben Vietnámba. Az ide menekültek szama hanoi jelentés szerint 1978 végéig megközelítette a negyedmilliót.) Sikerült Kínának Kambodzsát rávennie egy Vietnam elleni katonai provokációra is. Amikor Vietnam nem tűrhette tovább, hogy a Vietnamba behatoló egysegek mészárolják a határ menti lakosságot és katonai ellenakcióra kényszerült, Kina jogcímet érzett a Vietnam elleni közvetlen katonai támadásra. Fábián Ferenc TEHERAN, Kurd nemzeti lazadók uj támadást indítottak Irán északi térségében. Sanandaj Javanrud, Nousud és Saquiz városokban is dúl a harc a felkelők és a kormánycsapatok között. Minden bizonnyal az iráni események állnak ma a világközvelemény és diplomácia középpontjában. Az a tény, hogy lázongó elemek — nem forradalmi, nem haladó erők, hanem vallási dogmákat követőkelfoglalták Iránban az Egyesült Államok nagykövetségi épületét és túszként tartanak 60 USA-polgárt anélkül, hogy a világ egyik nagyhatalma, az Egyesült Államok kormánya képes volna kellő védelmet nyújtani állampolgárainak, egy teljesen uj helyzetet hozott az országok nemzetközi viszonyában. Mitévő lehet a Carter kormány? Kiutasíthatja az USA területén lévő több ezer iráni egyetemi hallgatót. E lépés azonban nem hozna megoldást, sőt bizonyára csak elmérgesitené a helyzetet és a vallási dogmatikusok a fogva tartott túszok testi bántalmazásával válaszolhatnak. Figyelembe kell venni az iráni egyetemisták gondolatvilágát és magatartását. Mi késztette őket ilyen komoly válság létrehozására? Emlékezzünk Carter elnök teheráni látogatására, amikor a sah részére adott banketten emelte poharát es egekig magasztalta az iráni nép tömeggyilkosát. Ezt az egyetemi diakok nem felejtették el és most követelik az iráni nép ellen olyan nagy bűnöket elkövető sah kiszolgáltatását. MOSZKVA, A Szovjetunió hivatalos hírszolgálata, TASS jelentette, hogy ha az Egyesült Államok komputer-hibája, amely hamisan jelentette múlt pénteken, hogy szovjet rakéták vannak útban az Egyesült Államok felé, még egyszer megismétlődik, “helyrehozhatatlan következményeket okozhat az egész világ reszere.” Londonban a törvényhozó testület tagjai ezzel az incidenssel kapcsolatban hangsúlyozták: “Ez (az eset) bizonyítja azt az őrültségét, amit az atomfegyverkezesre költött milliók jelentenek.” A törvényhozók, konzervatívok és munkáspártiak egyaránt, követelni fogják, hogy az atomfegyverek modernizálásának minden tervét a szemétkosárba kell dobni. Múlt pénteken Colorado Észak-Amerikai Légi WASHINGTON, D.C. A Szenátus Külügyi Bizottsága 9 szavazattal hat ellenében jóváhagyta a SALT II. Egyezményt, amit most a teljes szenátus fog megvitatni es pár heten belül szavazásra kerül a sor. A Carter kormány egyes tagjai szerint a szenátus kétharmad többséggel fogja majd jóváhagyni a szerződést, mások viszont úgy vélik, hogy az adminisztráció képtelen lesz meggyőzni a szenátorok kéthar madát. A sah Mexicóban volt idejövetele előtt. Carter elnöknek tudnia kellett volna, hogy a sah idejövetele, bármilyen magyarázattal,ellenszenvet vált majd ki a sah-t gyűlölő iráni hazafiakból, az izlám követőiből. Most,amikor a washingtoni kormány tehetetlenül szemléh az iráni eseményeket, hangok hallatszanak, amelyek katonai beavatkozás szükségességét sürgetik. Ezek között találjuk George Bush, volt CIA- fönököt, aki pályázik az ország elnöki tisztségére es a bankárok napilapját, a Wall Street Journalt, mely tekintélyes lap vezércikkírója a lap nov. 7-i számában írja az iráni helyzettel kapcsolatban: “Nem szabad számításon kívül hagyni az erőszak használatát.” Ha a washingtoni kormány katonailag beavatkozna Iránban, azt a Szovjetunió nem nézhetné tétlenül. WASHINGTON, D.C. Carter elnök a nemzet lakosaihoz intézett beszédeben közzétette, hogy elrendelte az iráni olaj behozatalának megszüntetését. Ezzel egyidőben Dr. Báni—Sadr, az iráni külügyminisztérium szószólója kijelentette, hogy a kormány betiltotta az olaj szállítását az Egyesült Államok részére. Hadi Parancsnoksága helytelenül jelentette, hogy szovjet rakéták vannak útban, miután egy próbaszalagot tettek a komputerbe, mondta a Pentagon. A komputer jelezte a szovjet rakéták közeledését és tiz amerikai és kanadai vadászrepülo szállt fel a rakéták megsemmisítésére. Robert Cryer képviselő nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy elöbb-utóbb katasztrófa felé haladunk, ha nem redukáljuk késedelem nélkül az atomfegyvereket. A Munkás Párt egy másik képviselője, Marton Flannery mondotta: “Az amerikaiak elképesztő téves számitása, amely az egész világ részere elhozhatta volna az Armageddon-t, szovjetellenes hiszté- rikájukkal magyarázható.” A Külügyi Bizottság tagjai közül John H. Glenn, Ohio demokrata, Howard H. Baker, Tennessee republikánus, Jesse Helms(North Carolina),S.I. Hayaka- wa (California) és Richard G. Lugar (Indiana) republikánus szenátorok szavaztak a SALT II. Egyezmény ellen. TERJESSZE LAPUNKAT MAJDNEM ÁTLÉPTÜNK AZ ARMAGEDDON KÜSZÖBÉN SALT II.
