Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-11-08 / 42. szám
Thursday, Nov. 8. 1979. AMERIKAI MAGYAR SZO Politikai szemle segítség kinanak A hatvanas évek eleje óta, amikor megszakadt a jobaráti viszony Mao Cetung Kínája es a Szovjetunió között, a nyugati világban az a felfogas nyert hitelt, hogy a szakításért a Szovjetunió a hibás, mert minden ok nélkül, váratlanul megszüntette Kínának nyújtott segítségét, visszahívta onnan több ezer szakemberét. Ezen az alapon kettészakadt a külpolitika iránt érdeklődök tábora “szovjetbarát” es “kinabarát”-okra; ez utóbbi csoportba került a nagy többség, a hivatalos amerikai propaganda segítségével. Most a közelmúltban megjelent a Congressional Joint Economic Committee 800 oldalas jelentese “Chinese Economy Post-Mao” címmel, amelynek megírásában a CIA Kina-specialistai, egyetemek és a Library of Congress vettek részt; egyikük sem vádolható szovjet-iránti reszrehajlassal. Jelentős reszt vett ebben a munkában Leo A. Orleans, a Library of Congress Research Service tagja. Az alábbiakban ebből a jelentésből közlök idézeteket (megadva az oldalszámot). “A Szovjetunióból a Kínai Népköztársaságba 1949 es 1959 között érkezett gazdasági es technológiai segítség, mennyiségére nincs példa a történelemben. (p.126.) “Szovjet segítség az 50-es evekben volt az, amely a modern iparnak es a jövő lehetőségek biztosítékának hátgerincét képezte Kína iparosítása teljes programjának megvalósításához. Nehéz vitatni támogatásuk és gyakorlatuk fontosságát ( és ‘a szovjet nép segítségét’) abban, hogy képessé tették Kínát gazdasági nehézségei leküzdésére és, hogy lefektesse alapjait a tervszerű szocialista epitesre való sikeres áttérésnek. (p.128-130.) (Mr. Orleans itt megjegyzi, hogy a szovjet árucikkek 20 %-kal olcsóbbak voltak a kapitalista országokénál, es a szovjet kölcsönök kamatja névleges egy százalék volt.) “Kina gépgyáriparának magva a Szovjetunió es a Kelet-Európa-i országok hatalmas méretű anyagi es műszaki segítségével alakult ki, amely 1953-ban vette kezdetet. Az első öteves terv idején, 1953- 1957, a 166 főbb,szovjet-segitette ipari tervezetből közel 100 a gépgyártás tereben jött létre. A Szovjetunió teljes berendezést adott kohászati és bányászati felszerelés gyártásához, villamos erőművekhez, vegyiipari felszerelést es szerszámgépeket. További szerződések 1958-59-ben közel megdupláztak a gépgyártó ipar részére tervezett ipari üzemek számat. (Jack Craig, Jim Lewek és Gordon Cole, p.287.) “Ennek a megkétszerezésnek a vívmánya a Szovjetunió, Csehszlovákia es Kelet-Nemetorszag nagyjelentőségű segitsege révén történt, melyek turbinákat és generátorokat szállítottak es létrehozták az ero-termejö felszerelést gyártó üzemeket; ezek mind a mai napig a kínai felszerelést gyártó képesség gerincét képezik, (p.406.) “A Szovjetunió teljesen díjtalanul adott Kinanak termékek gyártásara szóló licenceket,tervek fénymásolatait és minden egyéb műszaki dokumentációt, (p. 130.) V. 0. CARL SCHURZ AZ AMERIKAI DEMOKRÁCIA EGYIK NAGY BÜSZKESÉGE Újítsa meg előfizetését! Százötven evvel ezelőtt született Carl Schurz, az amerikai demokrácia kiemelkedő alakja. Vallási, faji előítéletektől terhes légkörben nőtt fel a Köln közelében lévő Liblarban. De emberségesen gondolkozó apja kora gyermekkorában ráirányította figyelmet Lessing Írásaira. Különösen a “Bölcs Náthán” cimu dráma volt igen nagy hatassal a fiatal Carlra, aki ezután zsidókkal is barátságot kötött, ami az akkori porosz viszonyok mellett jelentős forradalmi lépesnek számított. Később professzora Gottfried Kinkel, a költő (1815—82) hatására 1848-ban részt vesz a forradalmi megmozdulásokban. Először mint újságíró a radikális Bonner Zeitung munkatársa lesz, majd fegyvert ragad a forradalmi alkotmány védelmében, amely, többek között, kimondotta minden ember törvény előtti egyenlőségét. A porosz reakció azonban a Rajna vidéken elnyomja a forradalmat es Schurznak menekülnie kell. Csatlakozik a dél-nemet forradalmárokhoz és hadnagyként küzd a feudális rendszert visszaállítani akaró porosz seregek ellen. A túlerő győz, a felkelés elbukik. A demokrácia utolsó erődje Rastatt, amelynek ■Schurz is a védői között van. Amikor az ellenállás kilátástalanná válik, neki menekülnie kell, mert mint porosz alattvalóra, halál vár rá, ha elfogják. Utolso pillanatban sikerül az erőd föld alatti kanálisán át a városba, majd onnan továbbszöknie Franciaországba. Maga biztonságban élhetne az akkor szabad Elszasz- ban, de nem hagyja nyugodni a hir, hogy tanitóját és barátját Gottfried Kinkéit életfogytiglani börtönre it'elték. Hamis iratokkal visszatér Poroszországba es mindent kockára tevő tervet eszel ki, hogy a span- daui fegyhazban raboskodó kóltöforradalmárt kiszabadítsa. Az akcióhoz Felix Mendelssohn Barthol- dy rokonától kap pénzt. Sikerül egy őrt is beszerveznie. A fogoly a kalandregények fantáziáját megszégyenítő körülmények között, kötélén ereszkedik le a hatalmas épületből. Warneműndeben mar gozos varja őket, amely Angliába szállítja a szökevényeket. A szabadságmozgalmak ekkor mar lehanyatlo- ban voltak Európában. Ezért Schurz Amerikába ment, hogy az ottani szabad társadalomba beilleszkedjek es uj életet kezdhessen. Meg Londonban megismerkedett Margarette Mayerrel, egy hamburgi zsidó család lányával, 1852-ben házasságot is kötöttek. Nagy igyekezettel veti bele magat az amerikai eletbe.Nagyra ertekelte uj hazájának számos előnyös vonását, de ugyanakkor nem hunyt szemet hibái felett sem. Két dolog nyugtalanította különösen. Az egyik, a közhivatalok pártok szerinti elosztása, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy a választáson győztes párt beültette híveit a fontos pozíciókba, függetlenül szakképzettségüktől és rátermettségüktől. A másik, ami meg jobban nyugtalanította, a rabszolgasag intézményének a fenntartása volt. Javában virágzott ez a déli államokban. Belevetette magát az amerikai politikai küzdelmekbe és széleskörű, hatásos propagandát fejtett ki a német származásúak körében Abraham Lincoln 1860-ban történt elnökké választásáért. Az uj elnök ki is nevezte Spanyolországba nagykövetnek. De amint a polgárháború kitört, visszatért es reszt vett benne az északiak oldalán. A háború után újságíróként működött, majd 1869-ben Missouri allam szenátorának választotta. Alig negyvenéves volt ekkor. Hayes elnök alatt (1877-81) az USA belügyminisztere lett. Az elsó német származású ilyen magas poszton! Mint miniszter megreformálta a közhivatali rendszert és ezentúl vizsgálati eljárást irt elő ezek betöltésénél, ahogy azt már szenátorként hirdette. Másik jelentős ténykedése az indiánok ügyéhez fűződik. Ezeket rezervátumokba zárva tartották a sziu felkelés óta. Kártérítés és anyagi juttatás járt volna a törvény szerint a földjüktől megfosztott őslakóknak. Felállítottak egy külön hivatalt, amely ezzel foglalkozott. Sok visszaélés történt azonban ezen a térén, Schufz sikraszállt jogaikért es azért is, hogy iskolákat állítsanak fel az indiánok részere, ahol földművelésre és állattenyesztesre oktatják Őket. Szamos dolgot sikerült is elérnie a számukra, amivel jelentősen javította helyzetűket. Később lemondott a belügyminiszterségról, de nem vonult vissza a kozugyektöl. Mint újságíró elsőként javasolta egy nemzetközi leszerelesi konferencia összehívását. Élete végéig küzdött ennek elére11 . seert. 1906-ban hunyt el New Yorkban. Mindvégig hu maradt a humanizmus és demokrácia eszméihez. Soha nem feledte el az ifjúkorában magába szívott lessingi tanításokat. Mindig az üldözöttek es elnyomottak ügyét képviselte. Domán István BAN OSZKÁR: ZSIDOVERSEK Kievtől Auschwitzig, New Yorktól Szlovákiáig es Jeruzsálemig számos helyen emelkednek márványból, mészkőből, vagy fémből készült emlékművek a Holokauszt áldozatairól. Bán Oszkár, az amerikai magyar költők kiváló biografusa, e kötettel egy személyes emlékművet állított az áldozatoknak. Megrázó erejű versei olvasásából nyilvánvaló, hogy a költő szivében még mindig nem hegedtek be és nyilvánvalóan sohasem fognak behegedni a sebek, amelyeket a zsidó nép példátlan katasztrófája ejtett benne es a jóérzésü emberek lelkében szerte a világon. A kötet minden verse, a versek minden sora a szív legmélyebbjéből fakad es csaknem valamennyiben szavakkal csaknem kifejezhetetlen bánat sajog. A kötet függelékét alkotó néhány versfordítás külön műremekeket képez. Az amerikai magyar irodalom, amelyet Ban Oszkár mindenkor oly szorgalommal kultivált, e kötetével egy értékes gyöngyszemmel gazdagodott. D. A kötet ara $ 3.— és megrendelhető a Magyar Szó Kiadóhivatalában. MOSZKVA, Thomas J. Watson, Jr., az International Business Machines Vállalat volt elnöke, átadta megbízó levelét, mint az USA nagykövete, Vasily V. Kuznetsov, a Szovjetunió alelnökenek. A 65 eves üzletember kinyilvánította, hogy küldetésenekegyik legfőbb feladatát abban látja, hogy a két ország együtt működjön a fegyverkezésihajszaleépitésében.
