Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-07-12 / 28. szám
Thursday. Juiy 12. 1979. Ujj Olvosoink irjok "j| 56 ÉVE OLVASÓJA LAPUNKNAK ELSINORE,Cal.Ezúton válaszolok a május 31-i lapban megjelent “Lapolvasó konferencia posta utján” cikkre. Legfontosabbnak tartom a következőket: a hét eseményeinek ismertetése, magyarázata, munkásmozgalmi szervezési, sztrajkmozgalom, társadalmi biztositasi fejlemények, tudósítások, magyarországi hírek, egészségi rovat. Az elsőt azért tartom a legfontosabbnak, mert megmagyaráz nemcsak a munkásság, de az egesz emberiség szempontjából olyan eseményeket, mint a kinai-vietnámi háború, közel-kelet, stb. és ez a lap lelke. Ebből szeretnék még többet olvasni. A munkásmozgalmi hírek minket már csak tradícióból es becsületből érdekelnek, mert már nem vagyunk részesei es aktiv dolgozói a munkásmozgalomnak, értve a gyári munkásokat. Csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy azok a hosszú évek, amelyeket beletettünk a szervezésbe, hoztak-e valamilyen eredményt. De szomorúan állapíthatjuk meg, hogy az amerikai, munkásosztálynak es középosztálynak még csak egy partja sincs, amelyet valóban magáénak mondhat, amelyre szavazhatnánk,komolyan és esélyesen. Szerintem az iparilag fejlett országok közül az USA a legelmaradottab politikailag. A társadalmi biztosítás ma a lap olvasóinak a létkérdésé, mert mi volna velünk idősekkel, ha nem volna ez a biztosítás? Azonban a lap nem hozza ki eleg elesen, hogy ebben is talán aló. helyen állunk az európai országok mögött es nem hasonlítja össze a szocialista országok társadalmi biztosításaival. A magyarországi hírek nagyon fontosak, hiszen azért is dolgoztunk 50-60 év óta, hogy szocializmus legyen Magyarországon. A magyar nép nincs többé arra kényszerítve, hogy kivándoroljon hazájából, mert odahaza is jólétét tudott teremteni. Látom, szerzünkuj'előfizetőket is a lapnak, de azoknak egy része legfeljebb olvasó lesz, de nem biztos, hogy fenntartó is. Az egészségi rovat nagyon fontos, de a többi is az. Csak Írjatok továbbra is, hogy nemcsak az 50-60 éve olvasók élvezzék a lapot, hanem az újak is és mi veteránok kitartunk a lap mellett, amig csak élünk, úgy támogatjuk, ahogyan arra szükség lesz. En is , mar 1923 óta olvasom és támogatom sajtónkat. Paczier Flórián 8 -___________________________ Mivel kell a lapnak foglalkoznia MIAMI BEACH,Fia. A lapnak főleg mindennapi amerikai es világpolitikai eseményekkel kell foglalkoznia és természetesen dióhéjban a hétköznapokkal es sporttal. Ez az, amivel a lap uj olvasókat szerezhet és meg is tarthat, meg olyanokat is, akiknél a politikai szemlelet nem teljesen egyezik a lapéval. Ez utóbbiak ugyanis rájönnek, hogy egy könnyen at tekinthető, közérdekű kérdésekkel foglalkozó és az amerikai nép érdekét szivén viselő es nem utolsósorban magyar nyelven írott lap olvasásával összekötik a hasznosat a jóval, vagyis gyakoroljak magyar tudásukat. A szamitasba vehető uj olvasók részere nem életkérdés a magyar nyelv, többé-kevésbé tudnak olvasni angol újságot is, de azok áttekinthetetlenek, időpazarlók, azonkívül kevés van bennük Magyar- országról és a nemzetközi sportéletről, nem is beszélve egyoldalú világszemléletükről. Farkas Gabor AMERIKAI MAGYAR SZÓ ÉSZAK A DEL ELUN Kennedy elnök gazdasági bibliája Rostow professzor könyve volt: “A gazdasági fejlődés lépcsői.” Rostow — a vietnámi háború fő teoretikusa — szerint az “elmaradt országok” (a Föld népének fele) az ipari hatalmak, főleg az USA beruházásaival ugrásszerűen jutnak a tőkés termetes magaslatára. Kennedy kihirdette, a “szövetség a haladásért” programját Latin-Amerikában (valójában Kuba hatásának ellensúlyozására). Nevetséges kis összeget szántak ra, amugyis; Kennedy halála s a vietnami háború miatt a programot hamar elfeledtek. Ez epizód jellemzi az ipari hatalmak politikáját. A II. világháború utáni optimizmus megbukott, a vilagnvomor nőtt, gyors segítség es gyökeres reform kellett. Az ENSZ a gazdagabb országok nemzeti jövedelmének egy %-át kerte e célra, ezt a kormányok sokallották. Megelégedtek volna 0.7 %-kal, de ma az ipari államok csak jövedelmük 3-4 ezrelékét adják a szegényebb világnak. De ennek is jórésze katonai célra megy, ez nehézségeiket csak fokozza, egyébként is, a kapott összegekből sok elpazarlodik, elsikkad. A segelyek fele nem is ajándék, csak kölcsön, amit vissza kellene fizetni, erre sok adósnak nincs módja, a hitelezőknek gyakran el kell engedniük követelésüket. Az USA 1977-ben 5853 millió dollárt irányzott elő a segélyekre, ebből 2880 milliót, mint hitelt,’ katonai kiadása több volt, mint 100 billió, beruházott 250 billiót. Látható, a segély alamizsnának is kevés volt. A 3 milliós lakosságú Izrael 1476 milliót kapott, a 40 milliós Egyiptom 417 milliót, a 600 milliós India 80 milliót. A legtöbb segélyezettnek többet kellett visszafizetnie az US kasszájába, mint amennyit kapott. Mas forrásokból is jött segitseg az elmaradt országoknak. A harmadik világ külföldön dolgozo polgárai keresetük egy részét hazakűldték. Az olajországok pénzeltek a szegényebb arab államokat. Az ENSZ világbankja beruházásokat finanszírozott. A nemzetközi pénzügyi alap (IMF) alátámasztotta a hanyatló valutákat, de a kedvezmenyezettek- nek csökkenteni kellett kiadásaikat es behozatalukat, ami fokozta munkanélküliségükét, lassította fejlődésüket. Ez akadályok ellenere a “harmadik világ” némely egységei gazdaságilag “fejlődtek.” így a világrész-nagyságú Brazília, a dolgozok jogainak eltiprása, a munkabérek leszállítása.a tízmilliók éhségbe döntése árán,’ Del-Korea hasonló módon, valamint japan és amerikai beruházások segítségével, melyek erősíteni akarták az országot a kommunista Eszak-Korea ellen. Honkong és Szingapúr városállamok kivételes helyzetüket annak köszönik, hogy mint szabad kikötők és bankközpontok, közvetítik a kereskedelmet a nagy ázsiai országok és a Nyugat közötti Hozzájuk számítandó Tajvan is. De mindezek csak kis részét képezik a “harmadik világnak.” Ha többségük évi par %-kal emeli is termését, szemben áll ezzel népük rohamos, évi 3-4 %-os szaporodása. A versenyképtelen mezőgazdaságból kiszorult tömegek (Latin-Amerikaban a földbirtok nagyrésze kisszámú nagybirtokos tulajdona) a varosokba menekülnek. így fejlődött ki az 5—10 millió lakosú Mexico, Rio, Bogota,, Buenos Aires, Teheran, Djakarta, Calcutta, némelyik népének többségé munkanélküli, vagy alkalmi munkákból nyomorog. S ha náluk a külföldi töke munkaintenziv gyárakat epit — igy a szövőiparban — a gazdag országok elzárkóznak olcson termelt áruik elöl. így fizetési mérlegük hianya es küFóldi eladósodásuk egyre nő. Ezen adósságok csillagászati összegre, 200-250 billió dollárra emelkedtek és még gyorsabb növésük várható az olajárak sokszorosodása folytan. Ennélfogva kivitelük jövedelmét javarészben a tartozások kamatjara es törlesztésére kell fordítaniuk. Azzal a korábbi reménnyel szemben tehat, hogy a gazdagabb es a szegényebb országok életszínvonala közötti különbség csökkenni fog, ez csak növekedett, ugyhogv a leggazdagabb országok fejenkénti jövedelmet ma a legszegényebbe1, átlag jövedelmének csaknem százszorosára becsülik. E képtelen helyzet orvoslására volt hivatott az ENSZ keretében működő UNCTAD (United Nations Cgnference on Trade and Development) manilai gyűlése, de ez eredménytelenül végződött. Megszavaztak egy újabb kis alamizsnát, de átfogo reformokba a kapitalista Nyugat nem egyezett bele. Ezért a felelősség egy részét a kommunista államokra akartak hárítani, mondván, hogy nem segitik elegge a harmadik világot. De ezek nem voltak gyarmati hatalmak es nem tették tönkre, nem zsákmányolták ki a harmadik világot es nem is kereskednek velük oly mértékben, hogy módjuk volna nekik sokkal több támogatást nyújtani. Ez tehát nem menti, hogy a tőkés államok nem akarták elhárítani az akadályokat a “harmadik világ” áruinak importja ellen, nem hajlandók csökkenteni az “árollót” az ipari termékek tűlmagas ára és a szegény világ agrártermékeinek tulalacsony árai között. E negatívumok mögött ott van a fenyegető pozitívum: a tökesvilág gazdasagi-katonai túlereje a harmadik világgal szemben, aminek alapján mindig készek e népek felszabadító küzdelmeit, átfogó rendszerváltozásukat fegyverrel is megakadályozni. Aki hallotta Brown hadügyminisztert beszélni a TV-n, tudja, miről beszelek. NO A MUNKANÉLKÜLISÉG NEW JERSEYBEN TRENTON, N.J. A Munkaügyi Hivatal jelenti, Hogy március és május hónapok kozott 11.200-al nőtt a munkanélküliek szama az államban. Az állami alkalmazottak szakszervezete visszautasította az állam négy százalékos beremelesi javaslatát. A szervezet 14 százalékos emelest kert egy evre. Pl'llfylíh.iAi' VVj,A:
