Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-10-25 / 40. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, October 25. 1979. ORSZÁG UIIRG MIRŐL IR A VILÁGSAJTÓ íüeuc^iirdjcr Zeitung KIK URALJÁK A "SZABAD VILÁG” ÉLELMEZÉSÉT Gazohol — a jövő üzemanyaga Az emelkedő olajárak és az amerikai benzinpiac akut ellátási gondjai újra életre hívtak egy régi elgondolást: a gazohol ötletét, amely 90 százalékban ólommentes benzinből és 10 százalékban tiszta alkoholból, vagy etanolból Összetevődő keverék. Az amerikai mezőgazdaságban ilyenfele kevereket mar a 30-as években és később a háború idejen is kipróbáltak, s nem véletlen, hogy jelenleg a farmerek az Ötlet fö szószólói. Nem csupán az üzemanyag-önellátásban érdekeltek, hanem a gabonaalkohol-terme- lésébol uj jövedelemforrásra is számítanak. A kö- zépnyugat “buzaövezeteben,” főként Iowában es Nebraskában, helyenként azonban már az ország keleti partján is a kereskedelemben eredményesen értékesítik a gazoholt, bár az összfogyasztáshoz mérve még rendkívül szerény mennyiségben. Washingtonban kedvezően viszonyulnak ezekhez a törekvésekhez, és ennek bizonyítására jelentős adókedvezményeket rendeltek el. Különböző szempontokból szemlélve azonban kérdésesnek tűnik, hogy a gazohol jelentős mértékben hozzájárulhat-e a jövő energiaellátáshoz. A kóltségproblématól eltekintve pillanatnyilag főként a szükséges kapacitás hiányzik ahhoz, hogy az alkoholt akár csak megközelítőleg is kielégítő mennyiségben állítsák elő. A nebraskai Lincolnban lévő gazoholbizottsag szerint, amely túlnyomórészt farmerek alapította érdekszövetség, a gazohol előnye nem merül ki abban, hogy megnövelheti a benzinkeszleteket. Az alkohol növeli a benzin oktánszámat, es igy kiküszöböli a motor kellemetlen kopogását. A gazohol kevésbé károsítja a környezetet, mert 30 százalékkal kevesebb szénmonoxidot bocsát ki a levegőbe; végül 3—5 százalékkal növeli a teljesitmenyt, és minden benzinmotorban módosítás és veszély nélkül felhasználható. Ezek az előnyök nem vitathatók. Annál több vitára adnak alkalmat más szempontok. A farmerek a megnövelt alkoholtermesztésben, amelyet az Országos Gazoholbizottság szerint egyéni és szövetségi szinten, valamint iparilag is meg lehet szervezni, jó lehetőséget látnak a mezőgazdasági fölöslegek értékesítésére. Lehetővé válna ezenkívül a szövetségi szubvenciók révén parlagon hagyott földek megművelése. S mindez nem elég: minden egységnyi desztillált alkohol mellett ugyanakkora egység nagy fehérjetartalmú takarmány is keletkezik. Ez a mel- lektermek azonban kétélű fegyvernek bizonyulhat, mert közvetlenül konkurrálna a szójababliszttel. A gazohol ellenfelei azzal érvelnek, hogy ha az alkoholtermelest az üzemanyagpiac érdekében erőszakolnak, ez felvinne a gabonaárakat. A vetés, az aratás és a desztilláló* Összességében több energiát használna fel, mint amennyit végül az alkohol segítségével nyemenek belőle. Ez a negativ energiamérleg pillanatnyilag a legsúlyosabb érv a gazohol gyors teijedésével szemben. A KÖLTŐI NOBEL—DIJAT Odysseus Elytis görög költő nyerte el az idén. A dij kiosztását ezúttal igazságosnak tartja a legtöbb megfigyelő. Azt már mindenki tudja, hogy a nyugati világ olajellátása felett hét nemzetközi nagyvállalat rendelkezik. Ezenkívül azt is tudni kell, hogy a kapitalista országok gabonatermelésének kereskedelmet öt nemzetközi gabona-vállalat uralja, ami óriási hasznot hoz nekik. Kimerítő adatokban gazdag könyv jelent meg az idén erről a tárgyról, a Viking kiadásában. Cime: “Merchants of Grain”, írója Dan Morgan, aki könnyen olvasható stílusban ábrázolja az Öt vallalat keletkezeset, fejlődését és mindenhova kiterjedő gazdasági, politikai befolyását. Ezek a vállalatok, a new yorki Continental Grain Co., a minne- polisi Cargill, a svájci Andre a párizsi Louis Dreyfus Co. és a délamerikai Bunge, társvállalataikon keresztül sikeresen álcázzák eljárásaikat és hatalmas profitjukat. Mint George Andre mondotta, “a gabona-üzlet sikerének az a titka, hogy olcsóbban kell eladni, mint amennyiért vásárolunk.” Hogyan lehet az ilyen ellentmondást megérteni. Az Egyesült Államok szubvenciót nyűjt részükre, ami lehetővé teszi, hogy bárhol a világon sikeresen versenyezhessenek az olcsóbb gabonával. “Nagyon sok országban monopóliumuk van a gabona-mennyiségről és árakról szóló legfontosabb információkról, melyekről még a kormányokat is megelőzve szereznek tudomást; ilyen módon kibújhatnak az adók, a külkereskedelmi szigorítások szabályai alól, amik a kisebb vállalatokat terhelik..." A gabonavállalatok nagyon barátságos viszonyban vannak a U.S. földművelésügyi minisztériummal, ahonnan időjárási és terményjelentest, tudományos információt ingyen kapnak. Sok esetben a minisztériumi tagokat a nagy gabonavállalati vezetők közül nevezik ki. Ezek aztán mindkét helyen szabadon működnek és fontos, bizalmas tanácsokat cserélnek ki. így nem csoda, hogy a Cargill profilja, adók után, 1970 és ’76 kozott legalább 886 millió dollárt tett ki és a legfőbb “stratégistkk” félmilliótól egymillióig teijedő évi bonuszokat kapnak. A gabonavállalatok magvakat is árulnak és a baromfi és pulykatermesztéshez is nagyon sok közük van. Saját flottáikon szállítják áruikat, saját bankjuk, vasutjuk, gabona-elevatoruk es biztosító társaságuk van, de az ezekben lévő erdekeltsegeiket, a bonyolult üzleti formák miatt, sok esetben nehez kinyomozni. Az iró szerint, a titoktartás működésük egyik nagyon fontos részé. A kapitalizmus rendszerere jellegzetes, hogy ezek a vállalatok maguk semmit sem termelnek abból, amit vesznek és eladnak. A farmerok es a gabonavállalatok jövedelme közötti különbség az 1930-as évek óta óriási módon megnövekedett: profitjuk asztronomikus magaslatokat ért el, ugyanakkor a világ farmerjei fokozatosan egyre szegényebbek lettek, vagy teljesen elvesztettek földjüket, A gabonakereskedelemnek politikai jelentősége is van, ami lehetővé teszi, hogy gabonavállalatok diktálhassák egyes kormányok politikáját. Példákat sorol fel az iró erről Iránban a Sah uralma alatt és Zaire-ben, ahol Mobutu kormánya idején a Continental monopóliumot kapott gabonabehozatalra es mintha kormányhivatal lenne, ellenőrizhette a konkurrens lisztszállitmányok behozatalát. A Zimbabwe elleni embargót is, bonyolultüzletkótesekkel, a nagy gabonacégek közreműködésével játsszák ki. “Az óriás vállalatok nem azon az alapon hoznak határozatokat, hogy mi a legjobb azoknak az országoknak, ahol képviseletük van... A vállalatoknak egeszen masok az erdekei, mint az egyes országoknak,” írja Morgan. A valóságban ezek a nagyvállalatok határozzak meg, hogy a kapitalista és az u.n. “harmadik vilag”-ban kik ehessenek és kik haljanak ehen. Morgan azt is bebizonyítja, hogy a Közös Piac-ot is ezek a vállalatok uralják. A sah U.S. befektetései A Mideast Report lap ol toberi szama interjút kö zöl, amelyben a lap liba nőni születésű szerkesz tője, David T. Mizrahi elmondja, hogy tudomásl szerzett arról, miszerinl a trónját vesztett volt irá ni sah ügynöke nagy be fektetések céljából tár gyalásokat folytat töbl amerikai nagyvállalattal főleg hajózási és ingatlar vállalatokkal. A jelenté sek szerint a tárgyaláso kát a sah részére Roberl Armao végzi, aki azelőtt a Rockefeller erdekeltsegel - nek dolgozott. A sahnak mar eddig is jelentős ingatlanjai vannak az Egyesült Államokban. A Chase Manhattan Bank-nál lévő számláját, — a- hol a volt uralkodó újabban 17 milliárdot kiteve netto vagyonának jelentős részét helyezte el — ma ga David Rockefeller, a Chase elnöke kezeli. Rockefeller es Henry Kissinger, volt külügyminiszter, aki a Chase tanácsadó bizottságának tagja, személyes látogatást tett a trónjavesztett sahnal jelenlegi mexicoi otthonában és ott a befektetéseket megtárgyal ták. A sah csaladjának tagjai mar az Egyesült Államok ban laknak és a sah maga is — Mizrahi szerint — leg jobban itt szeretne letelepedni. De a szerkesztő sze rint a külügyminisztérium ezt erősen ellenzi, attö tartva, hogy ezzel az iráni olajbehozatalt veszélyez teti. Úgy Rockefeller, mint Kissinger próbált vizű mot szerezni a sahnak, de ez eddig nem sikerült. Forrong Dél-Korea SZÖUL, A dél-koreai diákok tízezrei tüntetnek a “szabad világ” hű szövetségese, Park Csüng brutális diktatúrája ellen. A tüntetések nyomán először Pu- szán városában, majd Masanban hirdettek ki a statáriumot. NEW YORK, N.Y. A szövetségi adóhivatal es a new yorki nagyeskűdtszék több rendbeli vizsgálatot indított John Murphy Staten Island-i kongresszusi képviselő, a sah és Somoza diktátor hű barátja ellen. A vad ellene az, hogy nincs rendben a szénája, azaz adojovedelmi vallomása több esztendőre visszamenőleg. 2 .
