Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)

1979-10-18 / 39. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct. 18. 1979. Hermann István: “Bolondság” adót fizetni Amerika orvosai a napokban hirdetési nyomtat­ványt kapnak a postán. A füzet fedelen nagy be­tűkkel ez áll: “Figyelem, Orvosok, Bolondság Len­ne Adót Fizetni, Ha Nem Muszáj!” es belül a füzet­ben előadásokat hirdetnek több helyen az ország­ban, ahol bemutatják az orvosoknak, mit kell tenni adófizetés elkerüle'sére. Csak nagyon gazdagok, vagy nagyon szegények nem fizetnek adót az Egyesült Államokban es ezen mindeddig még egyetlen adóreform sem változta­tott. A gazdagoknak mégis tanácsadó szakértőre van szükségük, hogy úgy mutassak ki jövedelmüket, hogy az veszteségesnek lássák. A tanácsot ott ad­ják, ahol van értelme, az adókimutatási szakértők nem pazaroljak idejüket gyári munkasokra es mas kis kenyérkeresőkre. Ezek már megfizettek az adót, mielőtt heti fizetésüket hazavinnék! A National Institute of Financial Planning abban specializál, hogy orvosoknak ad tanácsot. Szemé­lyenként 95 dollárért fami adólevonás alá esik) fel nap alatt kioktatják az orvost az adókibuvb minden csínjáról—binjárol. 240 dollárért olyan egész napos kezelést adnak az orvosnak, ami garantálja, hogy meg a legélesebb szemű’adóbeszedó' is érzéketlenné válik az orvos adója iránt. Ráadásul lunchot, frissí­tőt is felszolgálnak, jegyzeteket es oklevelet adnak az elvégzett tanulmányról. Az ilyen intézmények sikereiket a resztvevő orvo­sok tanuságtételeivel is alátámasztják. Egyike ezek­nek Dr. Richard Randle, aki a kurzuson szerzett ingatlanbefektetésijo tanácsról igy számolt be: “Ta­valy jövedelmi adómat majdnem nullára tudtam leszállítani. Ugyanakkor többet kerestem az ingatla­non, mint amennyit jól menő rendelőm jövedelmez es az ingatlanbefektetés miatt mindkét jövedelem majdnem adómentes volt.” Talán ideje lenne komoly adóreformra gondolni! FEUERBACH A VALLÁSKRITIKA ELŐFUTÁRA A NAGY NEMET FILOZÓFUS SZÜLETESSENEK 175. ÉVFORDULÓJÁN akkor, midón Németországban már senki sem be­szelt róla. Madach könyvtárának fontos darabja volt Feuerbach A kereszténység lényégé című könyve. És azok a gondolatok, melyek ma, magyar főidőn Madach miivé nyomán szállóigékként is élnék, nem­egyszer A kereszténység lényégé Madách által alá- huzogatott példányának egy-egy félmondatát ele­venítik fel. így például Feuerbachtol származik az a megfogalmazás, mely szerint “minden, mi él, egyenlő soka el, a százados fa s az egynapos rovar.” De hol Adam, hol Lucifer, néha még Éva szájából is feuerbachi gondolatok hangzanak el. Feuerbach nem divat-filozófus. Mégis mindenütt, ahol a humanizmusnak, a misztikum-ellenességnek, irracionalizmussal való szembefordulásnak aktuali­tása van, közvetve vagy közvetlenül újra es újra hat Feuerbach. Erich Fromm, a nemet származású, de Amerikában hiresse vált freudista pszichológus es szociológus, nem tudta volna megírni Az egeszseges társadalom cimuí müvét a feuerbachi örökség nélkül. Búvópatakként fellelhetők a feuerbachi gondolatok Herbert Marcuse életművében is. Nem véletlen, hogy az Ausztráliában éló es dol­gozó Eugen Kamenka nemrégiben monográfiát irt Feuerbachrol. Könyvében megmutatja, hogy a pro- metheuszi elvnek, mely szerint az emberek érdeke­ben az istenekkel is szembe kell szállni, igazi modem filozófiai kiteljesitoje nem más, mint Ludwig Feuer­bach. A 175 eve ^született filozófus tehat legfontosabb müvei megírása óta elevenen ható gondolkodó. A dialektikus materializmusban eppen úgy feltűnnek az átértékelt feuerbachi gondolatok, mint ahogy a modern polgári humanizmus, a klasszikus esszé es a klasszikus irodalom elemei kozott. Ludwig Feuerbach 1804-ben született, es meg negyvenéves sem volt, amikor már éreztette hatását a nemet gondolkodásban. Feuerbach alapvető te tele szerint a vallas azt hirdeti, hogy isten a maga képmására teremtette az embert, o viszont azt, hogy ez az elképzelés a való­ság megfordítása. Ugyanis az ember teremti meg sajat képmására istenét. így kezd hozza nagy mun­kájához, melynek cime A kereszténység lényégé. E müvében olyan valláskritikát ad, amely sok te­kintetben szellemesebb és gazdagabb a francia fel­világosodás kiváló valláskritikajanál is. Elég e könyv végkövetkeztetését idézni, ahol Luther urvacsora- felfogasarol ir, s az úrvacsora mögött a következő reális tényeket pillantja meg: “Az éhség es a szom­júság nemcsak az ember fizikai, hanem szellemi es morális erejet is szétrombolja, megfosztja az emberi­ességtől, az értelmétől, a tudattól. Oh, ha valaha megéltél ilyen hiányt, ilyen balsorsot, hogy áldanád es dicsérnéd a kenyer és bor természetes kvalitását, amely visszaadta neked embervoltodat, értelmedet! Ily módón csak meg kell szakítani a dolgok közön­séges menetet, hogy a közönségesben rendkívüli je­lentőseget, az életben;mint olyanban,vallásos jelen­tőseget találjunk. Legyen ezert szent számunkra a kenyer, szent a bor, de szent a viz is! Amen.” Feuerbach valóságos forrongást idézett elő a fi­lozófiai gondolkodásban. Visszaállította a felvilágo­sodás legpozitivabb tendenciáit es ugyanakkor fi­gyelmeztet: az ember szamára minden dolog lényégé magaban az emberben van. Feuerbach ezen kívül olyan filozófiatörténetet kíván alkotni, ahol a filo­zófiai gondolkodás fejlődése az antropologiai ma- teralizmusba torkollik. Jelentőseget valójában a negyvenes évek németországi mozgalmai adják meg. Feuerbach nyomán indul el az a nagy valláskritikai mozgalom, melynek Bruno Bauer, David Friedrich Strauss s végül Engels és Marx a legjelesebb képvise­lői. De Feuerbach nyomán indul meg az a nemet szellemi tendencia is, mely 1848 előtt Richard Wag­nert is a forradalmi mozgalom soraiba viszi, es a Rienzi megírására indítja. S amikor Feuerbach el­felejtetten, vidéki magantudósként el, meg akkor is akadnak kővetői szerte a világon. Feuerbach fel- szabaditóan hatott a művészetre. Voltaképpen meg a Thomas Mann-i Elcserélt fejekben is ott munkál a feuerbachi elképzelés. Hiszen Thomas Mann-nal az istennő nem tudja elviselni azt a tudatot, hogy két ember egy földi lány miatt hal meg. Meg van róla győződve: csak az istennő iránti rajongás indít­hatott két fiatalembert az öngyilkosságra. Sajátos módon hatott Feuerbach Magyarországon AZ AMERIKAI BEKETANACS országos konferenciát tart Philadelphiában nov. 9» 11 között. Jelentkezni lehet a U.S. Peace Council, Holiday Inn, 36 & Chestnut St. Phila, Pa. 19104 cí­men. MEGINT AZ FBI WASHINGTON, D.C. Az FBI beleegyezett, hogy megszünteti az Institute of Policy Studies, haladó- szellemű kutató intézmény felügyeletét. Az IPS már 5 éve folytatja perét az FBI ellen, amiért az 1960-70-es évek folyamán törvénytelenül felügyelet ala helyezte az intézetet es kémeket csempeszett be az intézetbe. “CHRYSLERT SEGÉLYEZŐ Minisztérium”-ot akar letesiteni a bajban lévő auto- ceg uj elnöke, Iacocca. A gondolat nem rossz, de. nekünk van ennél is jobb. A mi javaslatunk ez: “20 millió Kisjövedelmű Amerikait Segélyező Miniszté­rium.” A FRANCIA BALOLDAL vizsgálatot kér D’Estaing miniszterelnök szerepét illetően a véreskezü Bokassa császár támogatásában, majd megbuktatásában. Holmi negyedmillió dollá­ros gyemántajandék is szerepel a dologban, amit Bokassa adott állitólag D’Estaingnek. AMERIKAI , MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ISSN 9194-7990 Published weekly, exc. last 2 weeks in July and 1st week in August by Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Ent. u 2nd Class Matter, Dec. 31.1952 under ., the Act of March 21,1879, at the P.O. of ‘ New YoHi. N.Y Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Só fizetési árak New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre 15 dollár; félévre 8.'— dollár , Minden más külföldi országba egy évre 18 dollar • • . félévre 9.50 dollár * Postmaster: Send address changes to Hungarian Word,Inc. 130 E 16 St. New York,NY 10003 BBfu.i. .I".1. ...; mi i' I I.,, ......... ■ a

Next

/
Thumbnails
Contents