Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)

1979-10-18 / 39. szám

Thursday, Oct. 18. 1979. 2 AMERIKAI MAGYAR SZO oBsiflc - uimc A sah „túlélésbiztosító autója” “Akkor kell taviranyitással elinditani a kocsit, amikor a lakásában vagy az irodában ül. Tiz má­sodperc alatt az elektronikus felderitorendszer megvizsgálja, hogy van-e a kocsiban dinamit vagy vegyi bomba. A detektorok ellenőrzik, hogy a ko­csiba nem helyeztek-e időzített bombát vagy lehall­gat ókeszüléket. Attól a pillanattól fogva, amikor beszáll, az autó eletben tartja önt.” A perzsa sahnak ez már nem hasznai. Másfél ev­vel ezelőtt rendelte meg a “túlélést biztositó autót,” de miután elmenekült Iránból, mar nem mutatott érdeklóde'st iránta. A CCS,Communication Cont­rol cég, amely gondoskodott a biztonsági rendsze­rek megtervezéserői és beépítéséről, uj vásárlót ke­res. Carmire Pellosie alelnők New Yorkban nemré­giben magasztalta az átépített Cadillac elónveit, amelyet 1979-ben állítottak elő, e's szinte kiárusitá- si aronkinálta: 245.000 dollárért. Az ezűstszürke, bőrüléses kocsi meglehetősen át­lagos külseje csalóka. A szerény, zöld árnyalatú ab­laküvegek 34 milliméter vastagságú páncélozott üvegből készülték és nem nyithatók. Pellosie-nak nincs nagy véleménye a friss levegőről: “Nyitott ablaknál bárhonnan le lehet lőni az utast, akkor semmit sem használnak a legjobb biztonsági intéz­kedések sem!” A levegő a klimaberendezesbol es oxigenpalackokbol szármázik — ha az ellenség ideg­gázt használna. Gázmaszkra is szükség lehet, ha a kocsi belsejébe kódolt elektronikus utasítással könnygázt vagy altatógázt vezetnek. “Manapsag ugyanis legveszedelmesebb ellenségeink saját embe­reink kozott vannak” — mondja Pellosie. Esetleges emberrablások eseten rejtett magnósza­lagok rögzítik a kocsiban történteket, az adok jel­zik a gépkocsi tartózkodási helyet. James Bondtol lopták a kenőolaj ötletet. Ha a tartályból 95 litert öntenek az útra, akkor még a legmakacsabb üldö­zők is megfarolnak. Ha a járműre lőnek, akkor au­tomatikusan felgyorsul, es meg a motor súlyos ká­rosodása esetén is legalább 3 kilométerrel tovább­jut — óránként 85 kilométeres sebesseggel. Erre azonban egyáltalán nem lesz szükség, mert “a nehézkaliberü fegyverek, a .bombák és a balták nemigen hagynak nyomot az autónkon.” Gondos­kodnak erről a golyóálló autógumik, a robbanasállo karosszéria és az acéllemezek ott, ahol más autó bádogból van. Ha eltávoliljuk az ajtó belső felen lévő szürke bársony párnákat, akkor láthatóvá vál­nak a lórések, amelyek épp elég nagyok ahhoz, hogy átengedjenek egy géppisztolyt: “Persze fon­tos, hogy először helyet csináljunk neki.” A 40.000 és 350.000 dollár között kapható biz­tonsági autók legjobb piaca a cég tajekoztatasa sze­rint Dél-Amerika, de az utóbbi időben Olaszország­ban is szaporodtak a megrendelések. A CCS 500 gépkocsit adott el külföldön. Kinek kell egy torony ? Részletekben árusítja ki a Loire menti, Cimbre- en-Tierce-ben fekvő kastélyát a francia Paul Bore, mert az 1830-ban elkészült építmény egészére nem talált vevőt, maga pedig nem bírja a karbantartási költségeket. A kastély négy tornya közül kettőt egy hollandus vásárolt meg, egy torony Belgiumba, egy pedig Nagy-Britanniába kerül. SÚLYOS OEÖESÉG Dél-Vietnam felszabadulása után Vietnam veze­tői arra figyelmeztettek; a háború utáni újjáépítési időszak gazdasági es politikai feladatai kétségtele­nül más természetűek lesznek, mint amilyenek a háború katonai feladatai voltak, de horderejűkben alig lesznek kisebbek es megoldásuk is alig lesz könnyebb. < , Vietnam déli felének gazdaságát a háború feldúl­ta es tönkretette. A falvakról az emberek a városok­ba tódultak, vagy az Amerika- zsoldban álló kor­mány “stratégiai falvaknak” elkeresztelt táborokba kényszeritette őket. így próbálta távol tartani a la­kosságot a felszabadított körzetek partizánjaitól. A falvak elnéptelenedtek, a fold megmúveletlen ma­radt, az egykor nagy rizsexportőr Del-Vietnam a háború utolso eveiben maga is tekintélyes rizsbeho­zatalra szorult. Semmivel sem volt jobb helyzetben az ipar. Vol­tak iparágak, amelyek kihasználtsága a 30 %-ot sem haladta meg. Rengeteg volt a munkanélküli, a fal­vakból a városokba özönlők csak ezek számát növel­ték /Saigon lélekszama a háború legutolsó par eve alatt háromszorosára duzzadt/, Del-Vietnam felsza­badulásakor a munkaképes lakosság 15 %-a volt munka nélkül. A több, mint félmilliós amerikai hadsereg jelen­léte Dél-Vietnamban kifejlesztett egy sajátos kato­naipart. A lakosság egesz retege élt az amerikai ka­tonai intezmenyekjaktanyák, raktárak, repülőterek, műhelyek kiszolgálásából, még többen feketézésből, kábitószer-és leánykereskedelemből, abból, hogy az amerikai katonák itt költötték el igen magas hábo­rús zsoldjukat. A luxusmodon való ingyenélés, a pénz könnyű szerzése es elköltése egy rétég valósá­gos életformájává lett, csak fogyasztott, anélkül, hogy termelt volna. S mert ez egy elég tekintélyes rétegre volt jellemző', ez a sajátos életfelfogás bizo­nyos mértékig az egész társadalmat megfertőzte, gondolkodását, sőt struktúráját deformálta. Az ország deli felenek ennyi gondja szakadt egy­szerre a háborútól megszabadult Vietnamra. Pedig az elsőrendű tennivaló az ország újraegyesítésével jaró feladat volt: megalkotni az egységes közigazga­tást, átszervezni a hadsereget es a karhatalmat, pénzreformot végrehajtani, létrehozni a közlekedés, szállítás, posta, ellátás, egészségügy, stb. egyseges hálózatát. Mindennek oroszlánrészét az ország észa­ki felének kellett vállalnia és végrehajtania, amely pedig maga is a - kévés megszakítással - három évti­zeden át tartó háború ezer sebel)ől vérzett. Uj fővárosa lesz Nigériának Nigeria nem az első afrikai ország, amely uj fő­város építését tervezi: Kenya és Algeria után a har­madik. A kormány uj székhelye egy kis községből alakul át fővárossá, a neve Abudzsa. Nigéria jelenlegi fővarosa Lagos és a legfontosabb kikötője is. A kormánybizottság szakértői szerint éghajlati, társadalmi e’s gazdasági fogyatékosságok­kal küzd. A főváros lakosságának az egeszsege’re a Guineai-öböl tengerparti nedves levegője artalmas, a csatornázás is csaknem egeszen hiányzik, a város főutcái az esős évszakban sárban süllyednek el. Lagos lakosságából több,mint 300.000 szegényes lakásviszonyok között el, de uj, modern, lakóházak építésére a terület nem elegendő'. A szabadon be­építhető' területek mocsarasak. A hatóságoknak az izovizhiány is nagy gondokat okoz. A fő varos túl­népesedése, a levegó-szennyeződes miatt a szakem­berek egy uj főváros építéséért szállnak síkra. Nigériában a választás Abudzsa falura esett, amely az ország legrégibb települeseinekegyikéhez tartozik. Abudzsa Nigéria középén terül el, éghajlata egeszse- ges es óriási kihasználatlan földterülete kedvez a gyors fejlődésnek. Abudzsát Nigéria minden részé­vel sürü úthálózat köti össze,, es az uj főváros a szomszéd városon át Lagos es a többi kikötő vasút­vonalaihoz csatlakozást kap. Az általános építési tervet tiz-tizenöt evre tervezik, addig Abudzsa ed­digi lakossága a környékre költözik. Nigéria soknemzetiségű állam, de Abudzsa terü­leten nincsenek etnikai Csoportok. A kormány ezért azt reméli, hogy a jövendő fővárosban a törzsi ellen­tétek megszűnnek. Az uj fővárosnak a lakossága az elővárosokkal együtt előreláthatólag hárommillió lesz. Abudzsában a fejlesztési terv alapján többek ko­zott nemzetközi repülőteret, televíziós központot, feánkohászati üzemet epitenek. Abudzsától néhány kilométer távolságra Bobotalban megőrzik Nigéria ősi állat- es iíö vény világát. A tervezők; rajztábláin ezt a területet védett nemzeti parknak tervezik. z. t. Púja Frigyes Havannában Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügy­minisztere, kubai kollegája, Isidoro Malmierca meg­hívására, hivatalos baráti látogatásra a kubai főváros­ba érkezett. A Jose Marti repülőterén Rene Anillo Capote, a külügyminiszter első helyettese, ügyveze­tő miniszter üdvözölte Púja Frigyest. WASHINGTON, D.C. A házépítési ipar össze fog omlani a Federal Reserve Board bank-kamatlab emelése következtében, hangoztatják az építkezési vállalkozók. Egyes bankok már nem is fogadnak el ingatlankolcsön kérvényeket.

Next

/
Thumbnails
Contents