Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)

1979-10-11 / 38. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct. 11.1979. MmisimiLiM TERJESSZE LAPUNKAT ! BÉCSBEN IS... Fegyveres bankrablást követtek el Becs XX. kerü­letében: két, revolverrel felfegyverzett no es egy rö­vid csövú puskát szorongató férfi behatolt az egyik bankfiokba, s a kasszában lévő pénz átadására szólí­totta fel a pénztárost. A dulakodás közben egyikük fegyverei használta; ennek következtében egy sze­mély megsérült. EXXON HAMIS KÖNYVELÉSE MONTREAL, Kanada. Most kerültek napfényre egy két evvel ezelőtt lefolyt per részletei. Bizonyítást nyert, hogy az EXXON cég következetesen hamis könyvelést vezetett, melynek révén uzsora-arakat számított az olajat vásárló cégeknek. A pert az egyik ilyen cég, egy kanadai városi villany telep, indí­totta az óriási monopólium ellen. rOKOZZÁK A HAJSZÁT Lane Kirkland, az AFL— CIO titkár-pénztarosa, akit minden bizonnyal a szervezet elnöki tisztségé­be helyeznek George Meany nyugalomba vonu­lását követően, beszedet tartott a Vasúti iFekezők konvencióján, melyben többek között ezt mon­dotta: “Az ország újjáéledt reakciós elemei, akik a saját elképzelésük szerint óhajtják formálni a nemzet gazdasági, politikai és társadalmi felépítését, akik osztályharcot provokál­nak a dolgozók ellen,* akik alá akarjak ásni a szak- szervezeteket, kihívást jelentenek részünkre, melyre meg kell adnunk a kellő választ.” Majd igy folytatta: “Mind a magántulajdonban levő vállalatok, mind az állami es városi munkaadók példátlan méretekben fogadnak fel a munkásmozgalom letörésére kitani- tott ügyvédeket“ “Az utolsó két generáció óta nem láttunk ilyen munkásellenes mozgalmat.” “Célkitűzésűk az, hogv a nyílt üzemeket tovább­ra is mentesítsék a szakszervezetektől és a szerve­zett üzemekből eltávolítsák a szakszervezeteket. Ha ez sikerülne, az a demokrácia halálát jelentene a munkahelyeken.” A jelenlegi infláció, a munkanélküliség állandó növekedése, a munkások vásárlókepességének állan­dó es rohamos csökkenése csak súlyosbítja a hely­zetet.” “Követelni kell az arak visszaszorítását,korlato zá­sát, a profit megadóztatasat, a munkanélküliek munkába helyezését.” Beszédében hangsúlyozta az országos vasuthalo- zat újjáépítésének szükségességet. A konvención megjelent 350 delegátus nagy ová­cióval fogadta Kirkland beszédét. KÖLTEKEZÉS Amikor a hadi költségvetés egyre súlyosabb teher­ként nehezül a dolgozo es szegény amerikai nép vállára, megfosztva őket életbevágó szükségletektől, az ember azt várna, hogy a kormányzat egyik ága, a törvényhozó, kötelességének teljesitese során, amiért őket a választó közönség megválasztotta, szem előtt tartja a nép igazi szükséglétéit. Az ezt elváró ember, sajnos, végzetesen tévéd. Szeptember 19-én a sajtohiradas közölte, hogy a törvényhozás felső haza, a Szenátus, a szövetségi költségvetésben előirányzott hadi költekezést közel 40 milliard dol­lárral felemelte, Carter elnök kívánsága ellenére. Nem mintha Carter elnök ellensege volna a hadi költekezésnek, de a héjak a sok milliomost tartal­mazó Szenátusban még több pénzt akarnak erre’, az évi 130-135 milliárd nekik, a tábornokoknak es a hadigyárosoknak; még nem eleg, ha a nép ehen- vész is. Lelkiismeretük megnyugtatására, es a nép félrevezetésére, előrángatják a régi, agyoncsépelt mumust, a regi hazugságot, a Szovjetunió katonai veszélyének a fenyegetését. “Ne gyászoljatok engem. SZERVEZKEDJETEK." Joe Hill. Tekintsünk vissza az évszazad első évtizedeire. Milyen körülmények között dolgoztak a munká­sok es a dolgozok gyermekei az ország gyáraiban, üzemeiben, banvaiban? A szervezett munkások szama elenyészőén cse­kély volt. A szakszervezetek képtelenek voltak be­folyásolni a dolgozok bérét és munkaviszonyait. A munkáltátok kenyük-kedvükre határozták el, hány orat dolgozzanak az alkalmazottak naponta. A munkáltátok e “szabadságukat” kihasználták a vegtelenségig. Napirenden volt a tiz-tizenkét-tizen- négy órás munkanap, a hat-het napos munkahét. A munkáltatok minden törvényes és törvenytelen eszközt felhasználtak arra, hogy ezt,a részükre elő­nyös helyzetet, a munkások korlátlan kizsákmányo­lását, fenntartsák. Tűzzel, vassal harcoltak a munká­sok szervezkedésének megakadalyozasaert, lehetet­lenné tételéért. Besúgókat fogadtak fel, akik jelentették, kikazok, akik szervező munkát folytatnak az üzemben. Eze­ket azonnal, minden magyarázat nélkül elbocsátot­tak es “fekete listára” helyeztek. A munkáltatók a legnagyobb búnként könyvel­tek el a szakszervezet létrehozásara való törekvést. Ezt a “bűnt” követte el Joe Hill, aki svéd beván­dorló szülök gyermeke volt es aki minden idejét, tehetségét, energiáját Utah állam rézbanyainak dol­gozói szakszervezetbe való tömörítésére szentelte. Ezért kellett életével űzetnie. Hamis vadak alapján ,egy fiatalember meggyilko­lásával , perbe fogtak. A munkáltatóknak sikerült olyan esküdtszéket választatni, amelynek tagjai el­hitték az ügyész hamis vadjat es elfogadtak a felbé­relt hamis tanuk vallomását. Joe Hill utDlso szavai, kivégzésé előtt, igyhangzot- tak: New Haven,Conn-ban az Olin Winchester gyár munkásai már 11 hét óta sztrájkban állnak. A cég most sztrájktörőket akart behozatni, de Frank Logue polgármester, dicseretere legyen mondva, megakadá­lyozta őket ebben. Re« dór kocsikkal záratta le a gyár bejáratát. JOE HILL “NE GYÁSZOLJATOK ENGEM, SZERVEZ­KEDJETEK!” E harci buzdítás késztette Earl Robinsont, ho^y megörökítse ennek a munkasmartirnak az emleket. a “Joe Hill” cimü balladával. Joe Hill utolsó üzenete ma eppen olyan elő" es megoldatlan probléma, mint 1915-ben volt. 1879 október 7-en született es most, száz evvel születése után, hatalmas mozgalom kereteben mil­liók követelik, hogy Scott Matheson, Utah kormány«- zója, tisztázza Joe Hill nevét, adjon kegyelmet és he­lyezzük el öt a nemzet legjobbjainak sorába. IMAállllill i POLGÁRMESTER A MUNKÁSOKÉIT

Next

/
Thumbnails
Contents