Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)

1979-10-04 / 37. szám

A LEGELSŐ’’AMERIKAS MAGYAR” A PAPA LATOOATASA Mexiko es Lengyelország meglatogatasa utanmost az Egyesült Államokba jött kőrútra II. János Pál pápa. Útba ejtette Írországot is, ahonnan,akarcsak Szent Patrick, ő is meghallotta az írek hivó szavat. Amerikába tulajdonkeppen Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek főtitkára meghívására jött, hogy beszédet mondjon az ENSZ naggyülesen. E meghí­vás öt várost felölelő kőrúttá terebelyesedett. A szocialista Lengyelországban a békés alkoto munka tanúja volt a pápa. Mexikóban az irtó szegénység ezernyi döbbenetes jelét láthatta saját szemeivel. Írországban a tragikus, veres testverharc ellen emelte fel intő szavat. Az Egyesült Államokban a tőkés társadalmak súlyos ellentmondásait és azok kóvetkezmenyeit figyelheti meg. Bostonban, első megállóhelyen ép­pen a megérkezése eló’tti napokban lőttek le orvul egy fekete diakot. New Yorkban a Szabadság szo­bor mögött tálán még lathatja is az egyre több he­lyen egetett Ku Klux Klan-keresztek füstölgő nyo­mait. Chicagóban sok ember lelkében ott van még a nyoma annak a Golgotának, amelyet egy Martin Luther King nevű lelkésszel járattak nem is túl régen az emberiség ellenségei. II. János Pál pápa fiatal korában maga is tapasz­talhatta szülőhazájában a fasizmus borzalmait. Hisz- szük, hogy itteni benyomásai fokozni fogjak eltö­kéltséget a béke ügyének védelmében. “A háborúért nemcsak azok felelősek, akik köz­vetlenül kirobbantják, hanem azok is, akik nem tesz­nek meg mindent, amire csak kepesek, hogy meg- akadalyozzak” — mondta a pápa lengyelországi lá­togatása alkalmával. Vajha megismételné e szavakat Washingtonban, a Fehér Hazban, amikor találkozni fog Carter elnök­kel es a SALT II. Egyezmény főlőtt dönteni készü­lő szenátorokkal. The Pope’s Itinerary in the United States 1 Boston, Oct 1-2 , 2 New York, Oct 2-3 3 Philadelphia, pet 3-4 4 Des Moines, Oct 4 5 Chicago, Oct 4-6 ^ Washington, Oct 6-7 XÖ S % 0117 a William Penn Egyesület vezetőségét egyhangú sza­vazással történt újraválasztásuk alkalmából. Úgy ve'ljük, hogy minden eddiginél nagyobb le­hetőségek korszaka előtt áll ez a nagymultu egyesü­let. A gazdasági helyzet alakula'sa, párosulva ama általános es egyre terjedő érdeklődéssel, amely az Egyesült Államok sokrétű, nemzetiségi jellegű tár­sadalmában a származás “gyökerei” iránt nyilvánul meg, jelentékeny mértékben fogja kiterjeszteni a William Penn, mint a nemzetiségi talajból fakadt egyik legnagyobb amerikai biztositó intézmény ha­táskörét. Reméljük, a vezetőség élni fog az alkalommal tag­sága és általában a megbízható biztosítást vásárló amerikai közönség javara. Az izraeli televízió számara készített interjúban Dayan külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy bi­zonyos körülmények között Izrael kormánya haj­landó lesz tárgyalásokba bocsátkozni a Palesztinái Felszabadító Fronttal, másszóval az eddig “e’rinthe- tetlennek“ minősített Arafattal. Melyek azok a körülmények, amelyek között ez a nagy horderejű lépés megtörténhetne? Dayan sze­rint, amikor a Felszabadító Front megszűnne kato­nai szervezet lenni és politikai szervezetté válna, meg pedig olyan politikai szervezetté, amely törölné programjából Izrael elpusztításának tervét. Magában veve az a tény, hogy a P.F.F.-t nem ke­vesebb, mint 107 kormány elismerte a palesztínai nép egyedüli jogos képviselőjének, azt bizonyítja, hogy a P.F.F. nemcsak katonai alapon működik. Szuronyokkal ugyanis nem lehetett volna 107 kor­mány elismerését kivívni. Arafat hatásosan működik politikai téren is. Dayan nyilatkozata mindazonáltal fordulópontot jelenthet Izrael sorsában és a közép-kelet békéje ügyében. Olyan időben történt az, amikor az izraeli kormánynak minden eddiginél nagyobb szüksége van barátokra úgy az Egyesült Államokban, mint magaban Izraelben. A Begin kormány által nemrég engedélyezett te­lekvásárlás arab területen a N.Y. Times-ot szept. 20-án vezércikkileg a következő nyilatkozatra kész­tette: “Izrael kormánya súlyos tévedést követett el. Elidegenítették maguktól sokat leghűbb barátaik közül.” De talán még ennél is figyelemre méltóbb M. Tsa- ™n’ a„^ Aviv-i “Letze Naies” c. jiddis napilap szer­kesztőjének cikke. Rámutatott arra, hogy bár az iz­raeli kormány állandóan hangoztatja békekészségét arab szomszédaival szemben, ezzel az intézkedéssel csak újabb ellenségeket szerez Izraelnek, nemcsak az arab szomszédállamok között, hanem a megszállt arab területen éppen úgy, mint Izraelen belül is. “Izraeli arabok — Írja Tsanin — nem szolgaihatnak a hadseregben. Nem mintha nem akarnanak, hanem azért, mert nem engedjük őket... Most jön egy kato­nai körzetparancsnok és kijelenti, hogyGalilea arab népe rák a nemzet szivében... Hogyan szokták ke­zelni a rákot? Kikeli operálni. Mire gondolt a tábor­nok? Arra, amire Rabbi Kahane: teherautókra ten­ni az arabokat és kitelepíteni őket a sivatagba? Vagy van valamilyen más megoldása? Kijelentése nem fo­kozta az izraeli arab nép hozzánk való hűsége erősí­tésének ügyét. Még azokat is ellenségünkké tette, akik eddig semlegesek voltak.” Ezt megelőzőleg a “Jerusalem Post” két teljes­hasábos cikkben foglalkozott a megszállt arab terü­leten lévő izraeli települések kérdésevei. A cikkben idézték Omri Padan, 26 éves tartalékos ejtőernyős tiszt nyilatkozatát: “Egy millió arab áltál lakott területnek Izraelbe való bekebelezése elpusztítana Izrael zsidó és demokratikus jelleget. Meg kell nekik adni az önrendelkezés jogát, ugyanakkor garantálni hazánk védelmét es biztonságát.” így gondolkoznak ma már egyre többen Izraelben. Lapunk, amelynek kezdettől fogva szilárd állás­pontja volt egy olyan megoldás, amely biztosítja Izrael állami függetlenségét es létérdekét, párhuzam­ban a palesztínai arabok önrendelkezési jogával, megelégedéssel regisztrálja az első kezdeti lépést az igazságos megoldás irányába, amelyet Dayan nyilat­kozata képvisel. Tudva, hogy a leghosszabb ut is egy lépéssel kezdődik, reméljük, hogy ezt az első lépést számos más fogja követni egyre határozottabb ütem­ben. LEMONDOTT MEANT Valasztás WASHINGTON, D.C. George Meany, az AFL—CIO elnöke, aki azzal szeretett dicsekedni, hogy sohasem vett részt egy piketelésen, 85 éves korában lemon­dott elnöki tisztségéről. Helyét a jelenlegi titkár­CLEVELAND, O. Ót jelölt, köztük Kucinich, a je­lenlegi polgármester, vett reszt az okt. 2-i előválasz­táson. Annak ellenére, hogy Cleveland egész üzleti vilaga összefogott megbuktatására, Kucinichnek ese- lye van a győzelemre, mert a lakosság meg van győ­ződve arról, hogy javukat akarja. DETROIT, Mich. A Ford autógyár vezetősége be­jelentette, hogy “ideiglenesen” lezárnak hat gyár­telepet az USA^és egyet Kanada területén. A lezárá­sok 16.400 munkást fosztanak meg jövedelmüktől. pénztarnok az 57 éves Lane Kirkland foglalta el. Az AFL—CIO vezetősége úgy döntött, hogy ismét résztvesz, öt delegátus révén, az Elnöki Fizetési Tanácsadói Bizottságban. E szervezet burkolt célja a munkabérek emelésének megakadályozása. Ezért vonultak ki onnan fél évvel ezelőtt a bizottság szak- szervezeti tagjai. Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2.1879. at the P,0. of N.Y. N.Y. Vol. XXXIII. No. 37. Thursday, Oct. 4. 1 979. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York, N.Y. 10003. Tel: 254—0397 IZRAEL VQYE

Next

/
Thumbnails
Contents