Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-09-20 / 35. szám
Thursday, Sept. 20. 1979. AMERIKAI MAGYAR SZO Altatóbbal való mérgezéseb \ *2 utóbbi két évtizedben a technika fej- lődésével az élettempó gyorsabb lett, az igények és a követelmények megnövekedtek. Ezzel párhuzamosan mind több lett a nyugtalanul alvó ember. Ez magával hozta az altatószerek fogyasztásának növekedését az egész világon, természetesen a túladagolást és a mérgezéseket is. Az öngyilkossági eredetű mérgezések nagy része altatószerekkel történik. Az ideges, neuraszténiás betegek házipatikájában nagy mennyiségű altatószer és nyugtató található. A depresszióba eső beteg legtöbbször mindet beszedi. Sajnos sokszor megtörténik, hogy a gyerekek is .cukorka gyanánt megeszik a sok színes dr^sétr^ A leggyakrabban használt altatószerek bar- biturátokat tartalmaznak, melyeknek halálos adagja 3—6 g. Az altatókkal való heveny mérgezések lehetnek könnyűek, súlyosak és igen súlyosak. A könnyű mérgezett mély álomba merülő emberhez hasonlít. A tipikus tünetek a következők: arca piros, nehezen kelthető fel, zavart, szédül, szembogara tág, de fényre reagál, sokszor ingerlékeny a mérgezett, hányinger, hányás is jelentkezhet, reflexei megvannak, és ha békén hagyjuk, mély álomba merül. A súlyos mérgezett nem ébreszthető fel, arca sápadt, szembogara szűk, fájdalomra nem reagál, reflexei nincsenek, horkol, nyála csorog, hányadékot aszpirálhat. Érverése szapora, alig tapintható, vérnyomása alacsony. A nyomásnak kitett bőrfelületeken egy-két órán belül pír keletkezik, majd mogyorónyi-diónyi nagyságú hólyagok fejlődnek ki borostyánszínű folyadékkal. Ebből a folyadékból ki lehet mutatni a barbiturátokat még akkor is, ha a többi szervben nem találhatók. Az igen súlyos mérgezett mély eszméletlenség! állapotban van (kóma), bőre és nyálkahártyája kék vagy lila (cianotikus), légzése felületes és akadozott, testhőmérséklete alacsony és érbénulás, tüdővizenyő, majd szívbénulás következtében meghal. A betegek, illetve mérgezettek sorsa attól függ, hogy mennyi gyógyszert vettek be, miMargit egyedül sétált haza az állomásról. Most ege szén rámaradt a ház minden gondja, legalább két napig. Úgy állapodtak meg, hogy az anyja visszafelé jövet útjába ejti a szülőfaluját — ha elengednék a katonaságot, az apja is —, s az anyai nagymamát meg- hivjak a lagzira. Kernek valami segítséget is; edényfélét , néhány aprójószagot, esetleg egy birkát, majd elhozná a kocsi, amikor a nagymamát elhozza. Csendeske kis lagzit terveztek most már — nem is illenek mast ilyen körülmények között —, de a segítségre azért rászorultak. (Az anyja szívesebben kért meg edenyfélét is otthonról, mint Köteles nagymamától.) Bezárkózott éjszakára. Máskor is hált egyedül otthon, de még sohasem félt ennyire a sötéttől. Ruhástól feküdt le, és nem oltotta el, csak lecsavarta a lám lyen rövid idő alatt kerültek orvosi ellátásba, üres vagy teli gyomorra vették-e be a gyógyszert és kombinálták-e alkohollal. A mérgezés szövődményei: keringési elégtelenség, pangás a tüdőben és tüdőgyulladás. Súlyos mérgezések esetén légzésbénulás. Mivel a mérgezetteknek nyelési reflexük nincs és sok esetben a segíteni igyekvő hozzátartozók tejet itatnak, azaz öntenek a betegbe, így eltömítik a légutakat és fulladást idéznek elő. Vizeletpangás, vízhólyaggyulladás, paralitikus ileus (a bélmozgások bénulása). A központi idegrendszer sérülése miatt a központi hőszabályozás zavart, és a mérgezett testhőmérséklete vagy túl alacsony (26 Celsius-fokra is lehűlhet, amikor beáll a halál), vagy túl magas. A tartós | eszméletlenségi állapot és az érbénulás következtében feltűnően rövid idő alatt szövetelhalások (decubitusok) keletkeznek a nyomásnak ! kitett felületeken. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS ÉS A MÉRGEZETTEK KEZELÉSE A könnyűmérgezetteket is kórházba kell szállítani gyomormosás végett. A súlyos mérgezéseknél szabaddá kell tenni a légutakat, tiszta gézzel vagy ruhával kitisztítani a szájból a nyálat és a hányadékot. Ha a beteg felületesen lélegzik vagy a légzés akadozik, a légutak kitisztítása után meg kell emelni az állát, a tarkóját hátrafelé és szájból szájba módon lélegeztetni a kórházba szállítás ideje alatt. Ha a légzés kielégítő, úgy féloldali fekvő helyzetben kell a beteget gyógyintézetbe szállítani. Szakorvosi kezelés: gyomormosás, az életfunkciók fenntartása és a méregtelenítés. A méregtelenítés barbiturátmérgezések esetén igen sikeres művesével. Többszörös halálos adag bevétele után is-(egy esetben 22 g) sikeres lehet. Az elmondottakból látható, mennyi tömérdek veszélyt rejt magában az „altató" tabletta, mely sokaknak nélkülözhetetlen. pát. Úgy tetszett, mintha az egész éjszakát átvirrasztotta volna, mégis később ebredt, mar a kondás dudált a sarkon. A haja rendetlen volt (megint ondoláltatni kell az esküvőre, pedig borzasztó drága), fesülkodes nélkül csak hatrakötótte a kendővel, s odakint a vályúban lemosta az arcát. Indult akkor mar a csorda is, fejes nélkül engedte ki a tehenet ilyen meg nem fordult elő, a tej elapad, ha nem fejik ki. A tehén rábámult, amikor leoldotta a szarváról a láncot, s mozdulatlanul állt a jászolnál (enni sem kapott reggel); egy kukoricaszarral verte ki az istállóból. Gyorsan telt a nap. Valahol a kertben matatott vagy a hátsó szobában, s nem vette eszre, amikor Afráne megjött Ferussal. Délután elszaladt az artezi- kutra, s ott hallotta Gulyásnetól a nagy híreket: Afra Laciról értesítés jött, meghalt a fronton, Fernst meg hazaengedték az anyjával a kórházból. Kifelé vittek okét, de az orosz repülök lebombázták a vonatot, sokan ottvesztek. Ferus két napig nem tudott magáról, olyan légnyomás érte, s bal kezéről két ujjat levágtak, de különben nincs nagyobb baja, a fia- kerrol a maga lábán ment be a közön. Lehet, még jól is jaxt — bár ki tudja, lesz-e belőle ember —, de a Laci bátyjából már csak föld lesz, nem ember. — Hat tik aztan? — kérdezte rögtön Gulyásné, — lagzisztok-e igy is, vagy mi lesz mán, csakugyan. Margit hazamenet ellátta az aprójószágot, s kisétált egy hamvassal a vályoggödörhöz, szedni egy kis zöldet a hízóknak. Kihalt volt már a vályoggödör, egy lelket sem látott a környéken. Gólyát sem látott; még szeptemberben az első hűvös éjjelek után elköltöztek a gólyák. Csendeske szél fújt, ökörnyálat libegtetett egy fuzbokor hegyen. Ahogy egy melyen úszó, hasas felhő mögül a Bükk csipkéi fölött kibukkant a nap, fel- csillamlottak a zöld viz gyűrűi, és temetői szinek gyultak ki a parton: arany, lila s az alvadt vér bordó- vorös, mint egy frissen hantolt siron a koszorúk uj szalagjai. Csorbókat keresett leginkább, meg keserúlaput. Hűvödösött a levegő, száraz levelek zizegtek, s a szélhullám érése, néha egy-egy tiszta kondulást hozott a harangszobol. Felegyenesedett es sokáig hallgatózott. “Csendítenek... ugyan ki halt < meg”? “Persze, hát AfraLaci halt meg” — jutott az esze- be s szedte tovább a keserulaput. A part menti tocsogo friss-zöld szinei alig változtak tavasz óta, csak a virág pöttyök ritkultak meg benne; imitt-amott a verfű tömött buzogányfeje vagy egy-egy kikerics lila szirmai. A rossz szandál volt rajta, de azt is kint hagyta a szárazon, s mezítláb gázolt bele a hideg lucsokba. Kerülgette, tapogatta az eles torzsákat; nagy ugrásokkal menekültek szinte szétsriccoltak a lába előtt a békák. Furcsa érzés volt ez, taposni a bugyorgó, hideg vízben; valamilyen reg leülepedett s mélyről felkavarodó érzés. “Most elég szépen kitartott az idő — gondolta —, bar lehetséges, éppen most romlik el. Hideg éjszaka lesz, érzem a lábamon, hogy csípi. Meg felfázzak itt, eppen az hiányzik...” “Akár meghívjuk Afráékat a lagziba, akár nem, mindenkepp csak a kellemetlenseg. Persze, meg kell okét hívni. Meg Pusztabiroekat is. Jobb szerettem volna, ha Ferus nincsen itthon, de nehogy azt higy- gye, hogy engem egy cseppet is erdekel. Engem már csak az az egy erdekel, hogy minél messzebbre vigyenek el innen. Azt sem bánnám, ha Bábonát sohse látom többet.” Leguggolt, s a kiemelkedő parton megszedte a kötényét. “Úgyse jöhet most mar Afráéktol senki a gyász miatt.” Újra feltámadt, most már erősebben a szel, eles hangon zizegett, suhogott a gyékényerdő. A fodrozó víztükör alól, a nyálkás, zöld moszattal bori - tott tuzgyókerekkel átszőtt fenékről váratlanul kibukkant a régi emlek: amikor beleesett a tóba s utána a szaritkozás Ferussal a bokrok közt. “Lehet, hogy az maradt meg őbenne — gondolta, — es nagyon lehetséges, hogy én bennem is az maradt meg. De nem baj, egy hónap múlva semmi se marad meg bennem; mindennek utana leszünk egy hónap múlva.” Folytatjuk ____________________________ 13 FEKETE GYULA: fl FALU SZÉPÉ REGÉNY 37. rész.
