Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-09-20 / 35. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sept. 20. 1979. ORSZÁG - UIIOG Jól megy óz olajcégeknek €u répában is LONDON. Hét Nővérként ismerték. De legtöbbjük egészen másfajta olajtársaság, mint az amerikai óriások. Az egyik igen kévés olajat termel ki saját maga, a másik profitál ugyan az olajból, de el is veszíti másféle tevékenységeknél, és mostanáig egyiknek sincs jelentős kitermelhető hazai olajkészlete. Mégis mind a hét a 30 vezető nyugat-európai konszern között van és 1979-ben mind a hét virágkorát éli — profiljai időnként gyorsabban nőnek, mint a sokat vitatott “talalt pénzek”, melyekre az USA vállalatai tesznek szert. Az eszaki-tengeri olajmezok termelésének növekedése és az egész világon tapasztalható hatalmas olaj- aremelkedés következteben az európai olajtársaságok ebben az evben jelentősebb profithoz jutnak, mint tavaly. Mind a British Petroleum (BP), mind a Shell arra számit, hogy megkétszerezi bevételét — ami felülmúlja meg azt a 40 százalékos profitugrast is, melyet több Wall Street-i ügynök jósolt az öt vezető amerikai olajcégnek. Mégis, Európában szó sincs “talált pénz” adóról, mint Amerikában. Az európai energiaóriások — köztük a nyugatnemet Veba, a francia Compagnie Francaise des Petroles (Total) és az ELF-Aquitaine, az olasz ENI (Agip) és a belga Petrofina — valószínűleg megtartják maguknak extrahasznukat. A haszon várhatóan széles skálán fog mozogni az egyik vagy a másik olajvallalatnal. “Amikor az olajárakban 50 százalékos vagy még nagyobb a változás” mondja egy londoni szakértő — “jelentős eltérések lehetnek a profitban.” Az északi-tengeri olajkitermelésben leginkább erdekelt vállalatok minden tőlük telhetőt megtesznek. Januártól márciusig a BP megháromszorozta hasznát 1978 hasonló időszakához viszonyítva, a Shell netto bevetele 88 százalékkal emelkedett. Az 1979. évre a szakértők azt várják, hogy a BP 2.5 milliárd dollar értékű bevételre tesz szert, mig a Shell 5.6 milliardra. De a profit valószinűleg ismét meg fog csappanni 1980-ban, miután az olcsó olajkészletek kimerülnek, es a vállalatoknak drágább olajat kell eladni kisebb haszonért. A belga Petrofina is nagyobb bevételhez jut az északi-tengeri érdekeltségeiből. Hét kutjából 5 mar működik az Ekofisk norvég mezőn, es a másik kettő év vége felé fog üzembe lépni. Brüsszelben a vállalat szóvivője “jóval nagyobb” bevételt jósol, mint az 1978. évi 191 millió dollár, amikor a haszon 22 százalékkal emelkedett. A nyugatnémet Veba-cég érdekeltségének 25 százaléka fekszik olajban, a többi más energiaszektorokban, mint szén és villamos áram, es megduplázta nettó bevételét az első negyedév során. Mivel a kőolajipari termékek eladási ara gyorsabban emelkedett, mint ahogy a nyersolajkóltsegek nőttek, a Veba visszájára fordította a finomításból keletkező tavalyi tonnánkénti 2.20 dolláros veszteseget, és idén 8.30 dollar nyereséget ért el tonnánként. TERJESSZE LAPUNKAT Mi aggasztja a diplomatáinkat ? Olvassuk el figyelemmel az alábbi híreimet! “CASTRO MARKOLÁSA Cuba aziranyu törekvése, hogy segítse Grenadat es más szigeteket, aggasztja az U.S. tisztviselőket!” Nézzük meg, elfogulatlanul, minden előítélet nélkül, mit és hogyan “markol” Castro! Nézzük meg, miként segíti Kuba a Karib-tengeri testveme pékét! A Wall Street Journal szobán forgo riportja St. George-ból, Grenada fővárosából van keltezve. Parányi sziget, örökzöld drágakő Grenada az azúrkék Karib-tengeren, az Antillák világában, melyről oly szeretettel ,oly feledhetetlenül irt gyönyörű regényt Verne Gyula. A szigetről még a Wall Street Journalnak is be kell ismernie, hogy a brit gyarmatbirodalom “elhanyagolt pocsolyája” (backwater) volt, melynek lakossága irtó szegénységben élt az ót ev előtt kivívott függetlenségig. A lakosság fele munkanélküli. E szigeten jelent meg szeptember elejen a Wall Street Journal Cooney nevű újságírója, hogy felmerje a helyzetet. Es kivel találkozott Mr. Cooney, St. George-on? Saját szavait idézzük: “Egy düledezó regi, gyarmati kórház ajtajaban ott állt egy fiatalember. Kissé akadozó angolsaggal bemutatja magat: Dr. Hector Ruiz a nevem. Idejöttem egy évre, hogy segítsem a forradalmat.” Tekintve, hogy a forradalom mar lezajlott ez ev március 13-an, nyilvánvaló, hogy a fiatal kubai azért jött, hogy segítsen a nyomorgó, szenvedő lakosság egészsége javításában. Amiről ezt írja a Wall Street Journal brilliáns újságírója: "Hat lehet, hogy ez jő hir a grenadai forradalmi nepkormany számára, de rossz hir az Egyesült Államok külpolitikája tervezőinek.” Nem hittünk szemeinknek, amikor e jelentest olvastuk a Wall Street Journalban. Az Egyesült Államok külpolitikájának tervezői számara rossz hir volna az, amikor egy kubai orvos segitökezet nyújt egy olyan kis nép szamara, amelyet ó maga is a volt gyarmati rendszer pocsolyájának minősít! Amiről ő maga is megállapítja, hogy nepe irtó szegénységben, nyomorban él, s ahol nyilvánvalóan elhanyagoltak a kozegeszsegi viszonyok? Ez aggasztja a hatalmas Egyesült Államok diplomatáit? Dr. Ruiz és hazája, írja lejjebb Mr. Cooney, orvosi es technikai segítséget nyújt e piciny szigetország népének es segít kiképezni, rongyosmezítlábas nemzetőrségét. Hogy a szigetnek szüksége van segítségre, ahhoz nem fér kétség, ismeri be Mr. Cooney. Ami aggasztja az U.S.-t, az az, hogy ez a vidék, amely régóta Amerika vadászterülete (preserve) volt, most Amerika-ellenesse valhat! Szóval egy, mondd egy, kubai orvos Amerika-ellenesse tehet egy népet a Karib-tengeren! Az, hogy orvosságot hoz, hogy felszereli elhanyagolt egészségügyi intézményeit, kórházát! Hát ha valóban ez aggasztja a mi magas portánkat es annak diplomatáit, volna egy jo tanácsunk részükre: hívjuk ki versenyre Dr. Ruizt és Kubát. Ha ők küldenek egy orvost, küldjünk mi nekik tizet, vagy szazat. Küldjünk nekik tizszerannyi gyógyszert, élelmet, ipari közlekedési felszerelést! Akkor nem kell majd aggódniuk a Karib-szigetek es mas vidékek nepe állítólagos “Amerika-ellenessé- ge” miatt. DETROIT, Mich. Az autóipari szakszervezet (UAW) megbízottai megegyezlek a General Motors vezetőségével egy uj, hároméves berszerzödésben. Az uj szerződés leglényegesebb része az eddiginél sokkalta előnyösebb nyugdijmegállapodás, mely szerint 30 évi alkalmazás után egy munkás havi 800 dollar nyugdíjra lesz jogosult, mely három ev után 915 dollárra emelkedne. A munkabérek évi 3 %-al emelkednének, de emellett némi emelkedés lesz a jelenlegi $ 8.67 órabérben is. HANOI, A vietnámi kormány szerint bármelyik percben kiújulhatnak az ellenségeskedesek a vietna- mi-kinai határon. Hanoi úgy véli, hogy Kina USA támogatásában bízva, készül Vietnámot újból megtámadni. LOS ANGELES, Cal. Az ország minden részéből érkeznek tűzoltók, hogy segítsenek a del-californiai tomboló erdőtűz lokalizálásában. A 30.000 hold területen dulo tüzkatasztrófa súlyosbítja a Los Angeles fölött már hetek óta terjengő “smog” okozta egészségi problémákat. • KABUL, Taraki köztársasági elnök lemondott. Helyét Amin miniszterelnök foglalta el, akitől a lazadók elleni erélyesebb feliepést varnak. WASHINGTON, D.C. Dr. Lukash, az elnök orvosa, alaposan megvizsgálta Cartert, miután a múlt héten kocogás közben rosszul lett. Dr. Lukash szerint az elnök egészsége kitűnő.
