Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)

1979-09-13 / 34. szám

Thursday, Sept. 13. 1979. AMERIKAI MAGYAR SZÓ. HÁNYINGER Mihelyt a fájdalom jelentkezik, a beteg igyekszik lefeküdni, de nem minden esetben, amint azt sokan hiszik. Böfögéssel és epéhez hasonló, áttetsző,'savanyú folyadék eltávozásá val jár. Az ételt nem hányja ki, mert a roham előtt rendszerint nem eszik. Ez a fajta hányás ritkán hasonlít arra, amely gyomorbaj esetén jelentkezik. Migrénroham majdnem mindig nagyfokú rosszulléttel jár együtt, a rohamot pe­dig a koponyában levő nyomás változása okoz­hatja. Egyesek azt állítják, hogy hányás után kevésbé fáj a fejük. Ez azonban nincs mindig így. A betegek egy része továbbra is böfög fél­óránként tizenkét vagy huszonnégy órán át. MEDDIG TART A MIGRÉN? Nehéz megmondani, mert különböző ideig, bár ugyanannál a személynél mindig ugyanad­dig. Az erős roham rendszerint néhány óra múl­va megszűnik, de ritkán egész nap, sőt több na­pon át is tarthat. Egyesek évente három-négy héten át minden nap rohamot kapnak, mások pedig hetente egyszer. Előfordul azonban az is, hogy csak két-három évenként gyötri a mig­rén a beteget. KÖVETKEZMÉNYEI A fájdalom megszűnte után a betegek több­sége jól érzi magát. Egyik-másik azonban kel­lemetlen közérzetre panaszkodik, de fokozato­san elmúlik. Nemcsak a fájdalom kínozza az il­letőt: sok esetben nehezebben viseli el a rosz- szullétet és a hányást, vagy ha káprázik a sze­me. Érdekes, hogy a betegek egy részénél a roham beállta előtt bizonyos érzések jelentkez­nek. Ebből előre tudják, hogy hamarosan fáj­ni fog a fejük. Ilyen tünet lehet például az, hogy elhal a kezük, lábuk vagy más testrészük, külö­nös hideg járja át egész testüket. Ritkán az is előfordul, hogy negyedórával a roham előtt rendkívüli mértékben fokozódik hallóképessé­gük. Egy beteg elmondta, hogy ilyenkor jól hall­ja a szoba másik végében levő óra ketyegését, a mellette ülők lélegzését pedig úgy érzékeli, mint egy maratoni futóét. v ALKOHOL OKOZTA FEJFÁJÁS Közismert, hogy az alkohol rendkívül ká­rosan hat az agyra. A megrögzött iszákosok e- lőbb-utóbb pszichopatákká válnak. Azok, akik­nek szerencsétlen gyermekkoruk volt, s érzel mileg nem eléggé érettek, hajlamosak az ivásra. Az ilyenek kisebbrendűségi érzésben szen­vednek, s úgy vélik, hogy problémájukat leg­könnyebben azáltal oldják meg, ha isznak. Bű­vös körben mozognak. Lelkiismeret-furdalást éreznek, szégyellik magukat, s hogy minderről megfeledkezzenek, még jobban az alkohol rab­jává válnak. Nagyobb mennyiségű alkohol elsősorban az idegrendszerre hat. Ezt bizonyítja a következő is: a részeg ember dadog, dülöngél, nem lát jól, nem ismeri fel az egyébként ismert tárgya kát. Amíg részegek vagyunk, nem fáj a fejünk. Leginkább akkor kezd fájni, amikor már az ágyban fekszünk, vagy másnap, miután feléb­redünk. Ilyenkor úgy érezzük, mintha valami ütögetné belülről a fejünket, s mintha a fejünk tele volna valamivel. A fájdalom fokozódik, ha bármilyen erőfeszítést fejtünk ki: lehajolunk, köhögünk, oldalt fordítjuk a fejünket. Víz­szintes fekhelyen erősebb, ezért a részeg ember jobban érzi magát, ha a fejét néhány párnára teszik. Ez érthető is, ha tudjuk, hogy az ilyen fejfájást a fej véredényeinek a tágulása okozza, márpedig minél kevesebb vér halad át rajtuk, annál kisebb a fájdalom. Érdekes, hogy a szeszes italok csak azoknál okoznak fejfájást, akik időnként isznak. Az idült alkoholistáknak nem, jóllehet bizonytala­nok, szellemileg tompák, néha hallucinálnak, rosszul alszanak, gyomor- és bélbántalmaik vannak, — Ha abbahagyjuk az ivást, megszűnik a fej­fájásunk is és egészségesnek érezzük magunkat Dr. Nedeljko BOSNIC-TRBOVIC ideggyógyász FEKETE GYULA: •• l- • . flFALD SZÉPE REGÉNY • 36. rész. Lajcsi bevonulása után három nappal SAS-behive t hozott a kisbirő Köteles Imrének. Margit éppen Kövesdre utazott a menyasszonyi ruha próbájára, az apja az eladott kokutlaposi föld­re ment ki, felszedni a tököt, csak Kötelesnet erre otthon a behivó. Ijedelmében az őrsre szaladt vele, hátha Szépe tudna valamit csinálni. De Szépe csak a vállát vonogatta: — Hat ennek e- leget kell tenni. A felmentés az más lapra tartozik,azt lehet kérvényezni ugye, viszont ennek eleget kell tenni. Az őrsről a községházára sietett Kötelesne, a fő­jegyzőhöz. Váradi-Vojtek — pozsgás arcú pocakosodo ember­az adóügyi jegyzővel társalgóit, de szó középén ab­bahagyta, s a belépő asszonyhoz fordult: — Mi baj van Kötelesne? Behívó? — Drága főjegyző űr, csináljon mán valamit — sír­ta az asszony — hogy lehet ilyet... most vittek el a fiamat... — Bizony... — Bólogatott az asszonyi zokogásra a főjegyző, s oldalt fordította húsos, nagy fejet. — Nezze csak, Kötelesne, maga okos asszony, ezen mar sírással nem lehet változtatni. — De főjegyző ur, hat családfenntartó... — Uggyan!... — Ezt mar erezhető indulattal mond­ta Váradi s az asszony válla fölött az adóügyi jegy­zőre pillantott. — Magúknál lassan csalad se lesz, kit kéne maguknál eltartani? — Az előbb\szánako­zó rábeszélő hangon folytatta megint: — Nezze, Kö­telesne, ne menjünk messze,csak a szomszédba. Oz- vegyasszony... négy fiát elvitték... - Újra az adóügyi jegyzőre pillantott. — Meg az csak-csak, hogy négyet elvittek. De mennyit hoznak vissza... (Három távirat érkezett aznap reggel a faluba, ebből kettő az Afráné címére. A főjegyző visszatar­totta ezt a kettőt, s éppen arról tanácskozott az előbb az adóügyi jegyzővel, hogy egyszerre küldesse-e ki Afránénak a táviratokat vagy külön-kúlóh. Az egyik­ben az ismerős szöveg a szembeugro félmondattal: “... LAASZLOO FIA A HAZAAEERT FOLYTA­TOTT ELETHALAAL KUEZDELEMBEN HOESI HALAALT HALT...” A másikban értesítés arról, hogy Afra Ferenc hon­véd légitámadás alkalmával megsebesült, jelenleg a csapi kórházban fekszik, s a szülei meglátogathatják). A főjegyző megigerte, hogy kérvényezi majd a felmentést, de attól függetlenül most eleget kell ten­niük a behivó parancsnak. Kötelesne sohasem tudta meg, hogy a főjegyző es a biró már hetekkel azelőtt felterjesztette azoknak a 45 éven felüli katonaköteleseknek a névsorát, aki­ket felmentésre javasolt. Váradi es Veneki összerug- ták néha a patkót (a főjegyző K. Tóth Károlyt pár­tolta a legutóbbi biróválasztáson, velejárt vadaszni, a feleségük révén rokonságot is tartottak), de abban hamar megegyeztek, hogy Köteles Imrét nem java­soljak felmentésre. Más-más ókból nehezteltek ra, voltaképpen mindketten a lánya miatt. Köteles bevonult masnap. Rossz eloerzettel készült az útra. Mar kora haj­nalban talpon volt, körbejárta az udvart — az egy­kori krumpliföldet —, amelyen minden valykot ö vert, s minden szöget ö ütött a helyere. Tisztán em­lékezett egy pillanatra: a nyári konyhát alapozták, s a felesége — szép erős, fekete fiatalasszony volt még akkor a felesége — egy kötőre való csicsókát szedett össze a kiásott földből. Eszébe sem jutott azóta ez a dolog, de most olyan jól emlékezett még az asszony mozdulatára is, mintha tegnap történt volna. Mintha a kemencéhez készített szárizik mo­gul a hajnali derengésből az a régi, fekete cigány szem villanna elő: “Nézzed csak, Imre, mit szedtem en neked.” Mutatta most az asszonynak a helyet is, amikor kijött ( ó sem bírt aludni): “Emlékszel-e még Erzsi, a csicsókára. Itt szedtél egy kötőre való csicsókát”. Kötelesné először nem értette. “Igen, i- gen...” — mondta azután, de nem birt visszaemlé­kezni erre az esetre. Elmereviilt az arca, bement a főzőkonyhára, s ahogy egyedül maradt, elsírta ma­f gat. A deli vonathoz mind hárman kimentek. Köteles a bucsuzásnal összehúzta mélyenülö, apró szemét, s azt mondta Margitnak: “Akármi lenne, kislányom, te becsüld meg magad.” Az asszony felment vele Miskolcra, s elkiserte e- gészen a kaszárnya kapujáig (hátha elengednék lega­lább két hétre a lagzi miatt ), Ugyanazzal a vonattal utazott Afrane is a csapi kórházba. László fia haláláról még nem tudott, visz- szatartotta a táviratot a főjegyző. (Folytatjuk) —t/Cbi. t-------­11 "W"" 1 RÉTESHAZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 81-ik Street sarkán) — Telefon: LE 5-MM. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi. Bar. | Mltzvah-torták. — Postán szállítunk az ország , h____minden részébe. — Este 730-lg nyitva. Fejfájás

Next

/
Thumbnails
Contents