Amerikai Magyar Szó, 1979. július-december (33. évfolyam, 27-49. szám)
1979-07-05 / 27. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July 5. 1979. ORSznc UILRG HOL AZ OLAJ? (folyt, az 1. old.) Joel Jacobson, a New Jersey állami Energy Commission elnöke szerint a Delaware torkolatánál 14, olajjal töltött teherhajó horgonyoz. Képtelenek kirakodni, mert az olajcégek olajtartályai szinultig tele vannak. Ennek ellenére az utóbbi hetekben nem volt elegendő olaj a közönség igényének kielégítésére. Benjamin Rosenthal, new yorki demokrata képviselő lelkiismeretlen haszonharácsolással vádolja az olaj trösztöt. A kormány, James Schlesinger szemelyeben, menteni igyekszik az olajtrósztöt e vád alól. De ez mar alig fog segíteni. Meg a New York Times is kénytelen beismerni (jul. 1-i számában “Big Oil, a Struggle for Credibility”), hogy az amerikai nép általában véve “hazugoknak, csalóknak, haszonharácsolóknak tekinti Őket.” Az a véleményük, hogy összeszürik a levet az arab olajtermelő országok kormányaival es a nemzetközi bankárokkalt őriási hasznot kovácsolva az általuk kirobbantott olajválság hói. Mindezek következtében “az olajtröszt a vádlottak padján ül az amerikai nép szemében” — mondja a cikk. Es az esküdtszékben azok ülnek, akiknek e napokban órákhosszat kell várniuk a gazolinra, hogy munkába mehessenek. Ne engedjük, Hogy széttépje! I) Weber doniéi jelentősége A Legfelsőbb Törvényszék 5:2 arányú döntésé a Wéber ügyben alkotmányosnak minősítette az olyan egyezményeket a munkaadók es a szakszervezetek között, amelyek elősegítik a kisebbségi (fekete, portorikói, chicano) munkások alkalmazását. Nagy győzelmet jelent ez a polgárjogok érvényesítéséért küzdő szervezetek és az egesz amerikai munkásmozgalom számára. A történelem ezer példával« bizonyítja, hogy ott, ahol a kisebbségek (mint pl. a feketék) eletszinvonala emelkedik, ott emelkedik az egész lakosság színvonala. Es ott, ahol a feketek eletszinvonala alacsony, mint pl. a déli államokban, ott az egesz nép életszínvonala, kulturszinvonala szenved. Brennan, Legfelsőbb Törvényszéki biró, aki a döntést megszövegezte, rámutatott arra, hogy az 1964-es polgárjogi vedotorveny — amely tiltja a megkulonbóztetest — nem zárja ki a kölcsönös egyezményen alapuló szerződéseket a kisebbségek alkalmazásai illetően. Az 1964-es polgárjogi törvényt — hangsúlyozta Brennan főbíró — az évszázados faji igazságtalanságok lolötti felháborodás váltotta ki. Célja az volt, hogy javítsunk azok sorsán, akik olyan hosszú ideig ki voltak zarva az amerikai álom megvalósulásának lehetőségeiből. Igazsagtalansag volna e törvényt az- ilyen célokat szolgáló egyezmények megtagadására használni. Weber Lousiana-i fehér acélgyári munkás. Bar a környék lakosságának több, mint fele fekete, a gyár alig alkalmazott néhányat szakmunkási minósités- ben. Ennek orvoslására, a gyár felállított két listát: egyet a feketek, egyet a fehérek számára. Miután kiválogattak több munkást a fehér lajstromból, kiválogattak ugyanennyit a feketek listájából is. Ezen utóbbiak között volt történetesen egy fekete munkás, akinek kisebb volt a rangidőssége (seniority), mint Webernek. Weber ezert beperelte a Kaiser gyárat megkulönboztetes” miatt. Azt persze panaszában nem említette sehol, bogy a két lista felállítása előtt a gyar mindig más városból szerződtette a szakmunkasokat. Az “affirmative” szerződés igy több olyen fehér munkásnak is adott alkalmat, akik különben sohasem válhattak volna szakmunkásokká. Az OPEC és az olajárak GENF, Svájc. Az olajtermelő országok képviselőinek itteni konferenciája, mint várható volt, ismét emelte a nyersolaj árát. Az áremeles amerikai viszonylatban a gazolin árainak újabb, legalább gallononként 5 centes emelésére fog vezetni. Az olajtermelő államok többsége hordónként jóval húsz dolláron felülire akarta az olaj árát emelni. De a legnagyobb olajtermelő állam, Szaud Arábia képviselője ellenezte ezt és ezért mérséklődött az áremeles. A világ olajtermelő országai olajtartalékainak egy- harmada Szaud Arabia földjében van, Dhahran és Jubail környékén. A rijadi olajipari minisztérium legújabb adatai szerint 171 milliárd hordóról van szó, ami azonban legkésőbb 60 év alatt kimerül. Az iráni olajnak a világpiacról történt átmeneti eltűnése után Szaud Arábia a napi olajbányászat mennyiségét 8 millió hordóról 9 és fél millió hordóra fokozta. Ahmed Zaki Jamani sejk, olajipari miniszter közölte, hogy Szaud Arábia életszínvonala még akkor is fenntartható, ha a napi olajtermelest három és fél millió hordóra csökkentenék. A világgazdaság számára sülvos következményekkel járó ilyen döntés azonban nem várható Szaud Arábia részéről. Jamaninak, aki neto a királyi cöáhrd tagja, de a befolyásos Fahd trónörökös és minisz- terelnok-helyettes jó barátjának számit, nem erdeke a nemzetközi gazdasági válság előidézése. Emiatt Szaud Arabia a kőolajtermelo országok szervezeteben mindig amellett szállt síkra, hogy az olaj árat ne “az ipari nemzeteket megbüntető kard”-kent használják, hanem csupán ésszerű keretek között emeljék. VESZÉLYBEN IZRAEL FENNMARADÁSA A World Jewish Congress alelnökének, Joachim Prinz-nek a levele jelent meg a N.Y. Times-ban, amelyből az alabbi részletet közöljük. “Menachem Begin, Izrael miniszterelnöke, haragját és elégedetlenségét fejezte ki azok iránt, akik Izraelben es külföldön elítéltek az uj településeket a Jordán nyugati partjain. Habár az amerikai zsidó vezetőség mindezideig hallgatott erről a kérdésről, nem tudom megállni, hogy ne csatlakozzam ahhoz a sok tízezernyi izraelihez, akiket elrettentenek ezek a települések, amelyekbe a Gush Emunim, a hajlit- halatlan sovinizmusáról és ellenkezést nem tűrő ultra-ortodox vallási nézeteiről jól ismert csoport tagjai költöztek be... “Ellenzék bármiféle uj települést, de nem azért, mert ezek szerződések vagy Ígéretek megszegeset jelentik. Azért ellenzem a településeket, mert szeretem Izraelt és teljes szolidaritást érzek fennmaradásáért. Mi, akik Izraelen kivul élünk, nem befolyásolhatjuk külpolitikáját, de mivel a világ zsidóságának nem tudunk megfelelő eletet elképzelni Izrael nélkül, kell hogy érdekeljen minket a létezése. “Amit a Begin-kormány tesz, az nemcsak a beket veszelyezteti és Egyiptomban Sadat-ot elkülöníti, hanem igen komoly, nagy veszedelmet teremt Izrael fennmaradásához.” BAKER SZENÁTOR ÉS A SALT II. Howard Baker, Tennessee-i republikánus szenatoi kijelentette, hogy ellenezni fogja a SALT II. szerződés elfogadását, ha nem eszközölnek rajta lényeges változást.. Teszi ezt annak ellenére, hogy az amerikai hadvezetőség, a közös vezérkar, a külügyminisztérium képviselői, a leszerelési bizottság szakértői hét hosz- szú esztendőn át tárgyalták a szerződést a Szovjetunió képviselőivel. Ennél fogva az egyezmény megfelel Amerika legilletékesebb közegei és az elnök kívánalmainak. Gromyko, szovjet külügyminiszter figyelmeztette az illetékeseket arra, hogy ha az, USA szenátusa változtatást követelne a szerződésben, az súlyos következményeket eredményezhet és a hidegháború kiujulasahoz vezethet. Baker es hasonló politikusok (mint pl. Henry Jackson) allasfoglalasa nem egyéb, mint a legveszélyesebb hazárdjáték Amerika és az egész világ népeinek életevei. A SALT II. elvetésével az USA és a Sz. U. korlátlan fegyverkezesbe fog kezdeni, hiszen akkor mar nem lesz alapja a kölcsönös bizalomnak. Ebben az esetben mindkét nemzetre fokozott súly- lyal nehezedne a fegyverkezés fokozása. Amerika nepe ismét bebizonyította, hogy megérti a SALT II. jelentőséget, hogy támogatja azt. Nap-nap után jönnek jelenlesek arról, hogy szak- szervezetek, városi tanácsok, törvényhozások foglalnak állást a SALT II. elfogadása mellett. Ellensúlyozzuk a béke ellenségeinek aknamunkáját azaltal, hogy sürgessük szenátorainkat a SALT II. mellett való szavazásra, amikor majd arra sor kerül.
