Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)

1979-02-22 / 8. szám

Thursday, Feb. 22. 1979. 8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ­VALAMIT A CONCOAD6 A€PÜLÖG€PAÖL Általában meg mindig szóbeszéd targya a szup- perszonikns Concorde francia-angol változatú repü­lőgép működésé. Sokan feleslegesnek és tévedésnek minősítették a gép megépítését, miután az amerikai­ak csak előzetes megállapításokat vegeztek, de a Boeing-gyár, amelv építeni akarta — mégsem logott hozza. Meg kell állapítani, hogv az első igazi lépéseket a Szovjetunió tette, amikor a TU. tipusu ilven gépet létrehozta. A szuperszonikus meghatarozas azt jelentig hogv a hangnál nagyobb sebességgel repül a gép. A hang ugyanis nem mas, mint valami anyagnak gyorsan rezgő mozgása. Pld. légüres térben a hang nem terjed. Levegőben másodpercenként 340 m. a sebessége. Miért volt szükség egv ilven nagy sebességű gép­re? Az idő igen nagy tenvezö. Az eszközok es gyár­tások sokoldalúsága és igv az emberi tevékenység fokozása, mar nem elégedett meg pld. azzal, hogy az Atlanti óceánt Paristól—New Yorkig 6 óra 20 perc alatt repüljük át. Az üzletembernek draga az ideie. Az elképzelések mindinkább a gyorsabb köz­lekedés és a nagy távolságok leküzdesere irányulták. Amerika már a hatvanas évek eleien szamitasba vette a szuperszonikus gepek tervezését. Az amerikai las­sú gondolkodás, óvatosság, nagy aránvokban törté­nő tervek, késleltették a megvalósítást. Ezalatt a Szovjetunió nagy lépesekkel vitte előre terveit. Nem rajta múlott, hogy a Párisi i kiállításon a gép sze­rencsétlenül járt. Ez azonban nem jelentette azt, hogv az úttörő munkát nem a Szovietunió vegezte. Az emberiség történetében a tenveket meghamisíta­ni alig lehet. Elkonvvelhetjuk, hogy ha ma megszü­letett a szuperszonikus transzport SST—, akkor az részben szovjet kutatásnak az eredménye. Ha összehasonlítjuk más gepek adataival, akkor elsősorban láthatjuk, hogv az SST ma Paristól New Yorkig 3 óra és 20 perc alatt teszi meg az utat. Utazósebessége 1170 csomó, majdnem 1800 mér­föld óránként. A közismert Boeing 747 pedig csak 520 csomó, azaz kb. 800 mérföld óránként. A súlya (Concorde) 376.000 font, mig a 747-es 710.000 *ont. Természetesen az utasok száma a 747-nel közel 500 fő, amig a Concorde-nal csak 130 fo. (Együtt a személyzettel.) Tudni kell, hogv az üzemanyag a szárnyakban van elhelyezve. Az óriási mennyiségű üzemanvag (190.000 lb.) tulajdonképpen a nagy sebessegnel előforduló súrlódás és igy hőmérséklet keletkezé­sének elvezetésére hivatott. Az üzemanvag a hűtő­folyadék szerepet tölti be. A szárnyak, mint nagv tartályok szerepelnek. Érdekes összehasonlítani, hogy amig a 747-es gép eljut mintegv 8500 mérföldre leszállás nélkül, addig a SST—Concorde csak 3770 mérföldet tud repülni. Igaz, hogy az üzemanyag, amit visz, majd­nem fele annak, mint a 747-nél. Mindazonaltal a Concorde nem ráfizetés. Az idő rövidsége mindent kárpótol. Ha valaki azt kerdezne, hogy mégis a Concorde mellett melyik az a gép, amelyik a leg­jobb, ma mindenesetre a 747-es. Ez persze nem jelenti azt, hogy a többi gép nem az. Igen sok kü­lönböző tény összegezését kell ismerni. Az amerikai elmelet az, hogy minél több utast szállíthassanak. Ezért most az epitok. várakozási állásponton vannak. Tervek születnek a helyből emelkedő gepekre is. Kétségtelenül a jövő gepe vala­hol hasonló tervezés körül fog előkerülni. Ehhez pedig a nukleáris-powered gép építését is számításba kell venni. Ez a súlyát is növelni fogia, mert a nuclear—shield, védoberendezes igen vastag, súlyos anyagból történhet. Márpedig a repülógep-tervezok mindég a súly elkerülését tűzik ki célpontul. Ez a helyes. * Valaki azt is kérdezheti, hogy a gép vezetése milyen problémákat okoz pld. a Concordenál? Éppen olyan könnyű, mint a 747-nél. Mi történik a kényszerleszállás esetében, amikor a futómüveket csukva kell — behúzva — tartani?! A tengeren mind­ez egyforma. A szárazföldön sem különb, kivéve azzal, hogyha bármelyik gép az üzemanyagot elfo­gyasztotta az égés-veszélye minimális. A Concorde­nál már más a helyzet. Tudjuk, hogv a gép orrát le és felszálláskor meghajtja, hogv a pilóta láthasson, amig fent már kinyújtott orral halad. Ennek kénv- szerleszállasnál a látásban természetesen nagv szere­pe lenne. A fejlődést megállítani nem lehet. Okos felhaszná­lása csak az emberiség jövőjét fogia szolgálni. Az égitestek kutatasa, mar az előzményeket ielenti az egvmas között történő utazás jövőjét illetően. Nem évtizedek, esetleg csak evek fognak elmúlni, hogv újabb és újabb csodákra figyeljünk maid fel. Ha a nemzeteket őszinte vágy és megértés vezeti, akkor utódaink óriási történéseknek lesznek tanúi. Kálmán András Víz: ahol drágább, mint a benzin Amig egy palmafa Kuvaitban három meter ma­gasra nő, háromszáz dollárba kerül. Az Arab-felszi- geten olyan ritka kincs a viz, hogy drágább a kőolaj­nál. Kuvaitban bárhol próbálkoztak vízhez jutni, mindannyiszor kőolaj tőrt elő a földből. Bahreinban, a brit védnökség alatt álló sejkségben egy dollárért árusítják a forrásvíz literjét. Szaud - Arábia, a világ legnagyobb köólajtartalékkal rendel­kező országa is dollarmilliokat költ a tengervíz só’- talanitására. Nem véletlen, hogy- éppen azok az emír­ségek es allamocskák rendelkeznek édesvízzel, ame­lyeknek egyáltalán nincs, vagy csak kevés a kőolaj­lelőhelyük. Úgy látszik, hogy a két természeti kincs nem tűri meg egymást. Adzsmanban, az Arab Emírségek Szö­vetségéhez tartózó sejkségben a viz fo jövedelem­forrásnak számit, mig másutt továbbra is csak álmo­doznak a zöld völgyekről. Küldjük ajándékunkat továbbra is IKKÁ- val Ismert tény, hogy az IKKA több mint 25 éve megbízhatóan és eredményesen szolgálja azo­kat, akik Magyarországon kívül élnék és ajándé­kot óhajtanak küldeni Magyarországon élő ba­rátaiknak és rokonaiknak. Az IKKA Fougynökségfi a Sobel Overseas Corp. 210 E 86 St. New York, N.Y. 10028 j Telefon: (212) 535-6490 MAGYAR TÁRSASKÖR RENDEZESEBEN Vasárnap 1979. Február 25* én 2 árakor AST.GEORGE PARISH HOUSE NAGYTERMÉBEN 207 E 16 ST. NEW YORK,N.Y. (KÖZEL A 3. AVE.-HOZ) BEMUTATÁSRA KERÜL Mikszáth Kálmán regényének filmváltozata: Különös HHZHSSIÍG RENDEZTE - K E L E T 1 MÁRTON Szereplők: Benkó Gyula - Gábor Miklós - Ruttkai Éva - Szabó Sándor Somlay Arthur-Örkényi Éva-Pécsi Sándor-Sulyok Mária Tompa Pufi - Uray Tivadar- Rajnay Gábor - Major Tamás Gobbi Hilda- Gőzön Gyula ••• K1SÉRŐFILM _________ Kávé sütemény: $2,50___________

Next

/
Thumbnails
Contents