Amerikai Magyar Szó, 1979. január-június (33. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-22 / 8. szám
THursday, Feb. 22. 1979. 4 AMERIKAI MAGYAR SZO AMERIKAI MAGYAR SZO '*♦♦**** ************ É-ÉÉÉÉÉÉÉ*«-jÉÉai>ÉÉ* Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Published weekly, exiept 3rd & 4th week in July by Hungarian Word, Inc. 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31. 1952 under the Act of March 21, 1879, at the P.O. of New York, N.Y. Előfizetési árak New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy évre 15.- dollar félévre 8. — dollár Minden más külföldi országba egy evje 18 dollár félévre 9.50 dollár Ha hisszük, ha nem Jött a rossz hir: az USA múlt évi - 1978-as-kül- kereskedelmi mérlege 28.45 milliárd dollár deficittel végződött. Ez volt az ország történelmében a legnagyobb deficit. Ez a szám azt jelenti, hogy 28.45 milliárd dollárral többet költöttünk a külföldről behozott árucikkekért, mint amennyit kaptunk az általunk külföldre szállított aruk ellenében, holott kevesebbet költöttünk olajbehozatalra, mint az előző évben. Szamos oka van a külkereskedelmi mérleg ilyen lenyeges, a dollár értékére káros kilengésének. A sok közül itt csak egyet említünk meg. 1978- ban nagyobb ertekben vásároltunk szerszámgépeket külföldről, mint amennyit a külföldi piacon eladtunk. Először történt, hogy a szerszámgépek kivitele 50 százalékkal emelkedett, de a behozatal 100 százalékkal nőtt. Vagyis 100 millió dollárral többet költöttünk szerszámgépek bevásárlására, mint amennyit eladott szerszámgépekért kaptunk. A szerszámgépeket Japan, a Német Szövetségi Köztársaság, Svájc, Taiwan es Spanyolország szállította az USA-nak. Igen Taiwan. E szigetről 40 millió dollár értékű szerszámgép jött be az országba, főleg radial—szárnyas—fúrógépek, melyeket a Carlton Machine Tool vallalat uzemeben gyártottak. Az üzem anyavallalata Cincinnati, Ohioban van, vagyis amerikai vallalat, amely üzemet állított fel Taiwanban és az ott gyártott szerszámgépeket behozza az USA-ba. így folytat versenyt az itt gyártott szerszámgépekkel. Az amerikai munkásoknak tisztában kell lenniük azzal a marxi elmélettel, hogy a kapitalista rendszer egyik, az emberi döntéstől független, alapvető törvénye: a tóke oda áramlik, ahonnan a legmagasabb profitrátára számíthat. Más szóval, ha az amerikai gyáros nagyobb haszonra tud gyártani Taiwanban felállított gyárában, akkor nem törődik azzal, hogy e lépésevei amerikai munkások munkanélkülivé válnak. A toké nemzetközi. A munkásoknak is nemzetközi szolidaritást kell létrehozniuk, ha eredményesen akarnak harcolni sajat legelemibb erdekeikert. IZRAELI KOLTO MAGYAR KITÜNTETÉSE A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Morde- haj Avi-Saul izraeli irot, költőt, műfordítót 80. születésnapja alkalmából műveszi tevékenységéért, a magvar irodalom külföldi népszerűsítése érdekeben végzett munkájáért a Magyar Nepköztarsasag Zászlórendje kitüntetésben részesítette. A rettegés kora 35 eve a nyugati külpolitikát iranvito, a közvéleményt befolyásoló leghangosabb,legállandóbb ielszo a kommunista támadás veszélye. De nem rettegést, hanem ijesztest kellene írnom. Mert az emberek inkább betegségtől, haláltól, munkanélküliségtől félnek; vezetőik fenyegetik őket kommunista támadással, hogy eltereljek figyelműket az igazi bajoktól. Ma ugyan — az “eurokommunizmus” és a kínai pál- fordulás korában a jelszó csupán a Szovjetunió ellen irányul. Igv van ez a détente ellenere (amiben baloldaliak is hittek), Deák Zoltán kitűnő cikke (jan. 18) bizonyítja ezt, cáfolván Brzezinski rémképének, a keleti “valsag-ivnek” keptelenseget. De a régebbi rémálmok még abszurdabbak voltak. A Szovjetnek — ha nem volna békés hatalom — lett volna ereje támadni. 1945-ben — hadserege a legerősebb volt akkor Európában — lenne most is. De a Szovjet nem támadni, hanem termelni, építeni akar. A világforradalmi lendület megszűnvén 1919-ben a Szovjetunió “szocializmus egy országban” politikájának útjára lepett, de mégis azóta is vádolják, hogv meg akarja hódítani a világot. Pedig soha nem az USSR támadott, őket támadták 1919-ben és 1941-ben. Mégis, 65 éve folyik ellene a gazdasági háború. Ezért van az, hogy Nyugatra kevesebbet szállít, mint a kis Belgium és hogv az US ma is megtagadja tőle a “legtöbb kedvezményt” (áruit magasabb vámmal sújtja). Ha kivitele egves cikkekben emelkedik, elhangzik ellene a vészkiáltás: “a vörös kereskedelem fenyeget”. Pld. a huszas evekben, amikor azt mondtak, gabonaexportja tőnkre akarja tenni Europa mezőgazdaságát. De nézzük az újabb időket. Nemrég feltűnést keltett, hogv a nyugatnémet Baden-Württemberg kormányfője, a kereszténypárt elnokielöltje, Filbinger a brit hadifogságban, mint náci katonaugyész kivégeztetett sz'ökes miatt egy matrózt. Hogv lehet ez hadifogságban? — kérdezték. Kiderült, hogy az angolok német foglyaikat hadi készenlétben tartottak a Churchill-tervezte szoviet- elleni háborúhoz. Közölték azt is, hogy Churchill mar akkor atomháborút követelt ellene, addig, amig a Szovjetnek nem volt atomfegyvere. Ebbe a nyugati kormánvok nem egyeztek bele, de mindent megtettek a “szovjet támadás” ellen. Jött a “Truman-dok* a”, beavatkozással fenyegetve mindenütt, ahol K mmnnista uralom volt lehető. Be is avatkoztak a baloldal ellen a görög belhaboru- ban, lemészárolva a kommunistákat. Ekkor nem volt tiltakozás egy ország belugveibe való beavatkozás ellen (mint Vietnam, Laosz, Kambodzsa, Korea, Iran, Libanon, Jordán, Kuba, Guatemala, Haiti, Panama eseteben sem); csak az ellen tiltakoznak, hogv most Vietnám támogatta az őrjöngő Pol-Pot kormányt leverő kambodzsaiakat. Kommunista-ellenes láz rázta a nyugati világot. Az US 1948-től 1953-ig 12 billió dollárról 50 billióra emelte katonai kiadásait, es lelkesen szervezte a szövetségeket (NATO, CENTO, SEATO, ANZUS) a Szovjet bekeritésere. Dulles kinvilatkoztatta a vezérelveket: “rollback”, “brink of war”, “massive retaliation”, a jobboldali emigránsok énekelték: “Rather dead than red”. Három irányból közvetlenül támadhattak a Szovjetet, mig ez szárazföldről nem férhet az USA közelébe (cubai bázisát szerződés korlátozza) s a világ tengereken az US sztratégi- ai helyzete sokkal kedvezőbb. Mégis azt halljuk: “fenyeget a szovjet flotta”. Még az ellen is tiltakoznak, hogy hadihajói saját beltengerén, a Földközitengeren megielenienek. Ha segítik Etiópiát, visz- szaverni a szomáli támadást, ezt végveszélynek mondják az arab olajszállításra. Ha hajói úsznak az Indiai oceanon, ez a propaganda szerint Japánt veszélyezteti: holott az US most építi uj tengeri támaszpontját az Indiai-óceán középén. Es a szovjet kereskedelmi flottájától is felnek, amely kisebb, mint Norvégiáé, de állítólag tonnatartalma nagyobb, mint az amerikai. Csakhogy ennek hajói túlnyomóan libériái és panamai zászlók alatt űsznak. Ha az elnyomott délafrikai feketék jogaikat követelik, ez az uszitok szerint beletartozik a Szovjet haditervbe, hogy az olaj-tankhajok útját elállhassák a Horn-fok körül. Más példák is vannak minderre, de ennvi elég. Ez a rögeszme minden reakciós, ellenforradalmi kormány védekezése. Ez a fóoka az iráni forradalomnak, ahol az US a Szovjetunió ellen helyezte be és vedte a sahot és fegyverezte fel esztelenül az elmaradt országot. Olvasom a Magvar Szo-hoz intézett levelekben, hogy a lap sokat foglalkozzék az emberek mindennapi gondjaival. Amiről itt Írtam, erősen növeli e gondokat. Éppen most jelentik, hogy az US “austerity” minden szociális tárcában megtakarításokat kivan, csak a hadikiadásokat növeli. S a kisembereket oly erősen sújtó adok felét ezekre és az előbbi háborúkból szármázó kölcsönök kamatara fordítják- 1979jan. 24. Szarka Károly nyilatkozata Szarka Károlyra Magyar Népköztársaság kulugy- miniszter-helyettese nyilatkozatot adott az MTI munkatársának a magyar UN delegáció muríkajarol: — Az ülésszak munkájának középpontjában a fegyverkezesi hajsza megfékezésének, valámint a leszerelés előmozdításának a béke, a fejlődés szempontjából oly fontos temaja állt. — Az ENSZ-kozgyules 33. ülésszakán reszt vett küldöttségünk — pártunk es kormányunk allasfog- lalasainak megfelelően — a béke es biztonság, az enyhülés megszilárditasara irányuló kezdemenyezé- sek felkarolását, a tényleges leszerelést elősegito indítványok támogatósat tartotta fő feladatának. Delegációnk szorosan együttműködött a többi szocialista országgal, az el nem kötelezett mozgalom haladó tagjaival es az adott kérdésben konstruktív álláspontot képviselő tőkés államokkal. Delegációnk tagjai felszólaltak, javaslatokat nyújtottak be a közgyűlés hét fo bizottságának ülésein. Társszerzői, illetve kezdeményezői voltunk számos közgyűlési határozatnak. Októberben hazank töltötte be az európai szocialista országok csoportelnöki tisztét. Ebben a tisztségben Hollai Imre nagykövet többször is felszólalt az ülésszak munkája során, számos fontos kérdés vitájában. A közgyűlés fórumát diplomáciánk természetesen felhasználta kétoldalú kapcsolataink ápolására és fejlesztésére is — mondotta befejezésül Szarka Károly külügyminiszter-helyettes.
